Rain társa

24. 1 Mad world

A szerző megjegyzése: Ez a dal szerintem azért írja le Levi érzéseit a következőkben, mert az megszokott, kissé besavanyodott eddigi életébe Rain gyakorlatilag úgy robbant be a különleges stílusávval, az életvitelével és az ezzel járó összes furcsasággal együtt, akár egy atombomba. Fogyasszátok egészséggel és vigyázzatok magatokra!

Levi szemszöge

A kíváncsiság szerintem az a dolog, ami folyamatosan hajtja előre a világot. Újra és újra arra készteti az embereket, hogy más dolgokat, utakat keressenek. Az új megoldások keresése miatt tartunk most ott, ahol. Egyébként megelégedtünk volna egy barlanggal és a harmincéves átlag életkorral is. Néha azt kívánom, bár még mindig egy barlangban lakhatnék.

Ezen járt az agyam, miközben beléptem a takaros kis ház kapuján. Az udvarban gyerekjátékok helyezkedtek el mindenfelé. Hol egy kis dömper, hol egy bicikli ütötte meg a szememet. A pálmafák árnyékában egy homokozó állt széttúrva. Megmosolyogtam, mennyire tele van ez a hely még akkor is élettel, amikor a kölykök nem használják.

- Szia. Te ki vagy? - szólalt meg az egyik bokorból egy vékony hang.

Egy aprócska kisfiú figyelt engem hatalmas, fekete szemeivel. Kreolos arca csupa maszat volt a frissen ásott földtől, amit a kezében tartott. Zöld ruhájában nagyon ügyesen álcázta magát. Komoly képet vágott, pedig csak négyéves forma volt.

- A nevem Levi... Öhm... Ava fiának a párja vagyok... Őt keresem. Megbeszéltem vele, hogy átjövök ma - feleltem kicsit tétovázva - Te Ricki vagy, igaz? Nem aludnod kellene ilyenkor?

Felvontam a szemöldökömet, mire ő felkuncogott. A kezemet nyújtottam felé, hogy kisegítsem a növények közül. Kicsiny kezei puhák és szutykosak voltak. Hagyta, hogy felvegyem és elinduljak vele a ház felé. Ava rengeteget mesélt a nevelt gyerekeiről, így hamar olyan volt, mintha már ismerném őket.

- Te nem Storm barátja vagy, igaz? - kérdezte, miközben szisztematikusan összekente a nyakamat és a pólómat is.

Ekkor eszembe jutott, lehet, hogy nem volt jó ötlet a karjaimba venni.

- Nem, Rainé. Ő szőke és kékszemű. Ismered? - tudakoltam, kopogtatva a bejárati ajtón.

- Ő a dalolós bácsi?

Felnevettem bólogatva.

- Igen. Ő énekes.

A beszélgetés nem folytatódhatott, mert Ava ajtót nyitott. Kerek arcán bosszús mosoly jelent meg. Ő az a tipikus édesanya volt, akkor is, ha nem az anyukád volt. Sötétbarna haja már jócskán őszbe fordult néhol, de kellemes alakja és feszes bőre még megmaradt. Alacsony termete ellenére nagyon is határozott asszonyság, aki folyamatosan tele van élettel.

- Fogtam egy dezertőrt a bokroknál. Éppen készült átásni magát Kínába - vigyorodtam el és letettem a kisfiút a padlóra.

- Rickardo, mosakodj meg és irány az ágy. Még van egy óra a csendespihenőből - adta ki a nő az utászt, mire a kissrác szó nélkül elszelelt.

Ava főállású nevelőszülő, ahogyan az kiderült. Jelenleg öt gyerekről gondoskodik abban a házban, ahol Rain is felnőtt. És ez a házon is látszik. A két négy, hat-, hét-, és tizenhétéves fiúk jelenléte mindenhol fellelhető volt. Játékok és mesekönyvek a nappaliban, órarend és rajzok a hűtőn, valamint apró, gyerekeknek készült, műanyag poharak az asztalon. Otthon benyomását keltette minden helyiség.

- Mi az oka annak, hogy Rain nélkül jöttél? - tért a tárgyra, miközben kávét készített.

Ezt a fajta lényegretörést Light tőle örökölte szerintem.

- Róla lenne szó. Az érdekel, honnan származik. Kik a szülei? - sóhajtottam fel.

Rám nézett, a konyhapultnak támaszkodva. Sötét szemeiben valami felismerhetetlen kétségbeesés fénylett fel.

- Oké... Minek titkolózzak előtted? Úgyis ki tudnád olvasni a gondolataimból - felelte - Raint huszonhét éve egy alacsony, szőkehajú férfi hozta, aki leginkább egy nőhöz hasonlított. Ő is démon volt.

Összevontam a szemöldökömet.

- Ez a démon nem Clear Herman volt? - tudakoltam.

Nyugodt mozdulatokkal előkészítette a kávéscsészéket, majd a cukrot és a tejszínt.

- De igen. Azt mondta, a szülei meghaltak és már mindent elrendezett nekünk. Annyira pici volt, hogy nem is ragaszkodtak az árvaházi felvételhez.

- Biztosan meghaltak a biológiai szülei?

- Nem tudom, mennyire ismered Cleart, de ha ő azt mondja valakire, hogy halott, akkor biztosan az is - összegezte higgadtan.

Olyan volt, mintha többször végiggondolta volna, hogy mit fog mondani.

- Nem mondta, miért ölte meg őket? - tereltem a témát egy engem sokkal jobban izgató témára - Nem mondta, kik voltak?

A fejét rázta.

- Itt volt egy démongyermek. Akiről nem tudtad, kik a szülei és honnan származik. Ti pedig fogtátok és felneveltétek csak? - hitetlenkedtem.

- Ez volt az alku. Senki sem mert ujjat húzni Clearrel.

- Milyen alku? Zsarolt titeket? - fordultam felé a teljes felső testemmel.

Ava kissé összehúzta magán a kockás, piros ingjét.

- A férjem tartozott neki. De egyébként sem hagytam volna nála Raint. A nevét is Clear adta, mivel Light-ot ismerte már.

Ezek után már tudtam, mit kell tennem annak érdekében, hogy megtudjam: az én drágám miért gyilkol sorra és miért kukkol másokat.

A szerző újabb megjegyzése: Vároma tippeket, mi lehet a háttérben. Kíváncsi vagyok, ki, mit vár el ettől a száltól :)