Riverstead Felden királyság déli részén fekszik, a kereskedelem szó szerint forr a városban. Mint minden városban, itt is akadnak kisebb-nagyobb bűncselekmények, és Riverstead fogdája pont erre lett kitalálva. Egyik foglya, aki Lucan névre hallgat, épp cellájában üldögélt amíg a börtönőr, Marcus nem hívatta magához.
-Jól van, Lucan, mivel továbbra is jó magatartást mutattál, és a bűnöd csak... ismétlem, csekély, meggyorsítjuk a felmentésedet – mondta a jó híreket, míg Lucan vele szemben hintázott a székben.
-Ez megmagyarázza a tortát! Egy buli- – nyúlt volna érte, de Marcus a kezére csapott.
-A torta tabu – vágott komoly arcot. – Egyetlen feltétel van. Bányászati munkát végzel a Bazalt part közelében – jelentette ki.
-Bányászat?! – akadt ki Lucan. – Biztos, hogy nem azt írták, hogy... molnármunka? – erre ugyanazt a fapofát kapta, mint eddig. – Hát akkor nem. Tehát bányászok, mi? Mármint... a föld alatt, ahol az élőholtak vannak? – próbálta valahogy lebeszélni.
-Egy őr véd téged ugyanúgy, mint más bányászt – „nyugtatta" meg. – Nincs miért aggódnod.
-Valójában biztonságosabb lenne a börtönben. De ha már... mi van az útjavítással? Vagy háziállat gyógyásza-
-Ez itt nem kérés alapján megy – szögezte le. – Csak tudod, hogy megy ez- a bányák kimerülnek, az erőforrások elfogynak. Arra kényszerültünk, hogy lefelé menjünk a veszélybe, ami odalent vár – magyarázta.
-Ha meg akartál volna öletni, elég lett volna egy kivégzés is! – állt fel és ment ki, miközben észrevétlenül kicsempészte a torta nagy részét, amit az őr csak azután vett észre, hogy elment.
A tortát magával víve indult útnak Lucan, hogy másnap elinduljon bányászni.
VOUS LISEZ
A háború dallamai
FantasyHamarosan minden, amiről azt hitted különbözik, most egybeforr egy hatalmas végkifejletben, ahogy a Háború dallamai visszaránt kétszáz évet és elmesél egy olyan történetet, ami még ma is nagy hatással van Ardónia népére. Kik azok az ardónok, mit csi...
