A háború dallamai

Ethéria

Ethéria. Conchord második legnagyobb városa, és híres az enchantolt áruiról. Óriási épülete, ami a hegy oldalára épült őriz néhányat Ardónia legrégibb és legritkább relikviáiból, amik még abból a korból maradtak hátra, amikor a Végzetlovagok a földet őrizték. Azóta eltűntek ők és sárkányaik is, de egy sárkánykő hátra maradt. Ethéria várának falai ezt az ősi relikviát őrzik, ami azokból az időkből maradt vissza. És ezt szemezte ki magának két tolvaj is, akik a város szélén fejezték be tervüket, majd elindultak a vár irányába.

A város tele van mindenféle lényekkel az embereken kívül. A legtöbb Feléna ide jön fegyverekért, mivel Felden királysága közel esik. Magnoritok is járnak errefelé, de ők teljesen más okokból. Az emberek közül pedig a legtöbb csak turista, vagy rendőr katona.

A város szélére húzódva bújtak el a tolvajok, hogy megbeszéljék még egyszer a tervet.

-Itt is van, Grim! – nevetett a tetkós srác. – Ha sikerre visszük, akkor egy nagyon gazdag ember leszek – erre a társa, Grim csak morgott. Úgy tűnik, nem beszél. – Add a vázlatokat. Gyerünk, gyerünk! Siess már! – nyújtotta a kezét, mire a társa odaadott neki egy lapot. – A vázlatok szerint- Grim, mi ez az egész?! – akadt ki, amint meglátta, hogy a lapon, amit kapott, nem az áll, amit várt. – A vázlatokat kértem... kifejezetten Ethéria vázlatait kértem! – erre csak egy kis morgást kapott válaszul. – Hogy kellene ellopnunk a követ, amikor azt sem tudjuk, melyik toronyban van!? – mérgelődött, mire Grim elkezdett visszakiabálni, de a másik csendre intette. – Értettem, nem kell kiabálnod! Miattad fognak elkapni – nézett széjjel, hogy senki sem vette-e őket észre. – Csak csináld azt, ami nekem a legjobban megy: improvizálj. Maradj mögöttem É-és ne csinálj semmi hülyeséget – nézett a vár felé és elindultak ketten. Különféle enchantolt fegyverek voltak kirakatban, amik közül egyik jobb volt, mint a másik. Kardok, kaszák és egyéb ércből készült harci eszközök álltak sorjában, amiből a szikrás kasza megtetszett Grimnek. Fel-le kezdett ugrálni, hogy olyat szeretne, mire a társa megfordult, hogy megnézze, mi baja van. - Ó, most meg mit csinálsz?! – ekkor meglátta, ahogy pénzért megveszi a fegyvert és a homlokára csapott. Majd Grim jött, hogy megmutassa neki, mit vett. – Grim! Nem szokás azoktól vásárolni, akiket meglopunk! – tartott rövid leckét neki. – Most már haladjunk...

Sok torony megjárása után végül megtalálták azt, amelyikben a sárkánykő volt. A srác előre ment, hogy az őröket kiiktassa, így velük ne kelljen foglalkozni tovább.

-Vigyázod a bejáratot, ugye, Grim? – majd erre megfordult, hogy figyelje ki jön és ki megy. Közben a másik elindult, hogy elvegye a követ a helyéről. Amint megtette, a platform, amin rajta volt megemelkedett, felfedve a redstone szerkezet egyik végét. – Redstone rendszer van itt... – nézett maga elé, majd leesett. – Riaszt... RIASZTÓ RENDSZERES, FUSS! – kiáltotta, de a bejárat felől katonák jöttek, így az ablakon keresztül kiment és lecsúszott az egyik tartó rúdon. Grim megpróbálta követni, de hasra esett. Közben a srác elintézte az őröket kifele menet, viszont a főbejáratnál Grim a segítségére sietett. Egy mellékúton letértek és a tetkós egy szakadék szélén állt meg, a vártól északra.

-Megcsináltuk, Grim! – dobálta a követ. – Gazdag leszek! – örült már előre, de Grim nem látta, hogy megállt, így amikor hátra nézett, hogy lássa, követik-e még őket, nekiment a társának, aki elejtette a követ, ami azért, hogy ne törjön össze, elteleportált.

-Ó... Grim! – morgott rá. – TE IDIÓTA! – kiáltotta, mire a társa megrezdült félelmében. – Most ÚJRA meg kell találnunk, mielőtt valaki más tenné. Az energiavonal észak felé ment... Underwood felé – ekkor Grim morgott valamit, amire a társa helyeselt. – Igazad van, távolodik Ethériától. Akkor... induljunk el.

Majd elindultak, hogy megtalálják a sárkánykövet Underwood erdeiben.

Videó további négy rész múlva