Szerelemben és háborúban ...............(Tom Hiddleston ff) Befejetett

Döntésképtelenség

Tom:

Reggel komásan keltem, mint akit fejbe vertek.

- Mi történt? - kérdeztem fáradtan.

- Magas lázad volt. Két nap kellett, hogy levigyem.

- Két napja alszom?

- Igen.

- Leila, mi a baj? Látom, hogy van valami.

- Elszúrtam.

- Mit?

- Szóval, mikor felment a lázad, kiváncsi voltam, hogy nem-e korona vírus. Vettem tőled is és Bentől is vért, és egy futárral küldtem el. Sajnos a futár valahogy, nem tudom, hogy, de képet készített rólad. Annyira sajnálom. Én......én......... tényleg sajnálom.

- Hé. Leila. Semmi baj. Nem tehetsz róla. Ez kiderült volna holnap, holnapután. Bármikor.

- Haragszol?

- Rád nem. A futárra igen, amiért kihasználta a helyzetet. De rád nem. - megsimogattam az arcát, ő pedig szinte belesimult a kezembe. - Nagyon fáradtnak tűnsz.

- Tom. Én nem számítok.

- Dehogynem. Ki állít talpra és ki áll majd mellettem a hiénákkal szemben, ha nem te?

- Anyukád?

- Nem. Én azt szeretném, ha te lennél.

- Az nem lehet - mondta, majd kirohant a szobából.

- Mi történt?- jött be Ben.

- Megpróbáltam közelebb kerülni hozzá. Elutasított.

- Ez nem lep meg.

- Te mondtad, hogy lépjek!

- Ez igaz. Viszont azóta megtudtam, hogy kisebb önértékelési gondokkal küzd.

- Igen. Ezt már én is tapasztaltam. Tudod mit! Azt hiszem, tudom, mit kell tennem.

- Kezdjek aggódni?

- Hülye. Sajtótájékoztatót tartok. Most már úgyis mindenki tudja az igazat. Tegyünk pontot a dolog végére.

- Ez nem biztos, hogy jó ötlet.

- Nézd. Tudom, hogy eddig nagyon elhagytam magam, és tudom, hogy nagyon kiakasztó voltam. Most viszont tudom, hogy megéri küzdeni. Nem akarok tovább bujkálni.

- Rendben. Megszervezem.

- Köszönöm.

Ben a sajtótájékoztatót két héttel későbbre szervezte, Londonban. Leila nem nagyon őrült a dolognak, de támogatott.

A beszélgetésünk után Leila tartotta a két lépés távolságot, amit én elfogadtam, bár titokban reménykedtem abban, hogy kicsit komolyabb lesz a dolog.

Két nappal a sajtótájékoztató előtt tudtam meg, hogy Zawet is meghívták. Na ennek annyira nem örültem. Vele nem akartam találkozni. Bár eltökéltem, hogy nem békülök ki vele, de nem tudom, hogy lesz-e erőm visszautasítani, ha a közelemben lesz.

Ahogy közeledett a nap, egyre bizonytalanabb lettem. Még mindig szeretem. Nem fogok tudni ellenállni neki. Biztos, hogy nem.

Ben:

Tomot nagyon rég óta ismerem, azóta jó barátok is vagyunk. Jó lenne, ha végre megtalálná a boldogságot. Tényleg járna már neki.

Mikor bemutatta Zawet, tudtam, hogy nem lesz túl jó ötlet, tekintve, hogy a csaj az első alkalommal rám mászott, bár ezt Tom nem tudja. Zawe nem mondta el neki, én pedig nem akartam. Boldog volt vele, nekem ez elég volt.

Mióta itt vagyok velük, komolyan elgondolkodtam azon, hogy mit lépjek. Érezhető a kémia Leila és Tom között, de mind a kettő tiltakozik ezerrel. Tom még Zawehoz húz, Leila pedig terel. Leila szép, okos, kedves nő. Szívesen ráhajtanék, de ha neki Tom jön be, akkor akár meg is gebedhetek, akkor sem tudom megszeretni.

Nem tudom, mit lépjek. Tommal a barátságom túl fontos, hogy egy nőn veszünk össze, Leila pedig nem olyan nő, akiért megérné küzdeni minden áron, annyit meg pláne nem ér, hogy összeveszek Tommal.

A sajtótájékoztató előtti nap Tom nagyon ideges volt. Leila semmit nem tudott vele csinálni, olyan szinten volt feszült.

- Szia - léptem mellé a medence mellett.

- Szia.

- Minden rendben? - kérdeztem, miközben leültem a medence szélére.

Bár már október volt, de a medencének volt egy zárt része, ahol még fűtés is volt.

- Miért ne lenne?

- Mert Leila mondta, hogy semmit nem tud veled kezdeni, olyan feszült vagy.

- Holnap Zawe is ott lesz. Mi lesz, ha találkozunk? Mi lesz, ha nem tudom rá haragudni?

- Ha megbocsátasz neki, az a te dolgod lesz. Te tudod, hogy miért teszed. Senki nem fog elítélni ezért. Ne aggódj.

- Te sem?

- Nem. A barátod vagyok. Nem kedvelem, ez igaz. De ha neked ő kell, nem fogok tiltakozni. Egyszer biztos, hogy meglátom majd benne azt, amit te is.

- Valamelyik nap azt olvastam, hogy szakított a vőlegényével. Szerinted visszaszerezhetem?

- Mi van Leilaval?

- Nem tudom. Kedvelem, de mióta próbáltam nyitni felé, mintha még nagyobb távolságot tartana, mint eddig. Bármivel próbálkozom, egyre nagyobb távolságot tart tőlem.

- Akkor már fel kell adni? Nem akarsz küzdeni érte?

- Nem vagyok már kamasz.

- Az nem, de te is megérdemled a boldogságot. Zawe az első alkalommal faképnél hagyott, ahogy adódott egy kis probléma. Leila viszont itt van. Melletted áll, pedig nem volt könnyű dolga. A te dolgod, hogy melyik lányt választod, de gondolkodj el ezen.