Vonyítók háza

8

Rosa szorosan fogta a lányt. Annabell illata megváltozott...sokkal erőteljesebb volt. A farkas vonyítva akart kitörni belőle, de az anyai ösztöne sokkal erősebb volt.

-Mi történt Rosa?

Rosa a lány haját simogatta és a távolba révedt.

-Az első havi ciklusod. Ez... ez minden boszorkánynak hatalmas dolog.

-Nem rémlik, hogy bármelyik felmenőm írt volna ilyen változásokról havi vérzéskor.

A farkasnőt ez elbizonytalanította, de azért folytatta.

-Amikor meghallottuk a sikításaid...ledermedtünk. Az erdő és a ház is reagált a fájdalmadra. A falak megrepedtek, az ablakok betörtek, ahogy a tükrök is. Gyökerek másztak be a házba.... kerestek téged. Hatalmas vihar keletkezett rémisztő villámokkal. Az erdőben tartózkodók azonnal berohantak a házba. Valamennyien a szobádhoz siettünk. Borzalmas látvány volt. Mindenhol ott volt a véred az ágyban és a testeden. Akkora fajdalmaid voltak, hogy vonaglottál az ágyban és kiabáltál.

Rosa abbahagyta a mesélést. Borzalmas volt visszagondolnia az egy héttel ezelőtti esetre, főleg beszelni róla. Annabell érezte a nőstény fájdalmat. Nem kellett magához hívnia a mágiát, hogy tudja nevelőanyja szenved. Számára is fájdalmas volt, tudván hogy nevelőanyja már az élmeséléstől szenved.

-Érzem a fájdalmad, de kérlek folytasd. Az esetem egyedi, tudnom kell a továbbiakat.

Rosa borzongva, de folytatta.

-Amennyien tudtunk lefogtunk. Gyorsan kellett cselekednünk...az erőd túl nagy volt. Egy liter farkasfüvet itattunk veled.

Annabellben a levegő is bennrekedt. A farkasfőzet igen erős, szüléskor egy bögrével, amputáláskor kettő bögrével fogyasztandó, ennél többet nem szabad vagy leáll a szív. A liter számú tea pedig négy bögrének felel meg. Még csak 13 éves meg is hallhatott volna.

-Amikor hatot a főzet megmosdattunk. Magas lázad volt és mélyen aludtál. Féltünk, hogy sosem kelsz fel.

-Meddig aludtam?

-Hét napig.

Annabell hidegnek érezte a szobát. Görcsösen kapaszkodott takarójába és maga elé révedt. Most már mindent értett. A teste remegését, az erőtlenséget. Dühös volt kicsi testére. A mágia érzékelte a benne lezajló indulatokat. A szoba hőmérséklete feljebb ment. Az egy hét alatt megcsinált falakról lepattogott a festék és illatos virágok bújtak ki a fal repedéseiből. Annyira megdöbbentő volt a jelenség, hogy akaratlanul is elmosolyodott a kis boszorkán.

-Gyönyörűek.

Rosa ámult a virágok láttán, tudta, hogy a lány csinálta, a kislánya kezd felnőni, lassan már nem ölelgetheti így, ahogy most. A történtek után Annabell három napig az ágyában feküdt. Jack nem látogatta meg azóta, helyette Ben a favágó kinézetű, izmos, negyven év körüli férfi cipelte a fürdőbe és a könyvtárba. Abel a birtok legöregebb farkasa a könyvtár gondnoka volt. Nem sok farkast tűr meg a könyvtárba, főleg nem a gyerekeket. Annabellt se szerette, de amint meglátta az akkor még 8 éves kislány könyvszeretetét, be kellett látni, hogy a kis boszorka fontos lett számára. Abel két napig tűrte a kislányt és a hatalmas Bent a könyvtárba. A kislány annyira gyenge volt, hogy néhány oldal után elálmosodott és elejtette a könyveket. A második ilyen esetben kikergette Bent és Annabellt, azóta Abel minden reggel felvisz a kislánynak néhány könyvet a szobájába, majd este visszaviszi őket a helyükre. Annabell mamája naplóját olvasta, ami együtt felmenői története volt. Az első boszorka, a dédanyja, összejött egy varázslóval és két gyermekük született, Anna és Sofia. Anna beleszeretett egy városi férfiba, aki megtudván titkát boszorkányságért mágián elégette. Sofinak és a szüleinek menekülniük kellett. Tomash, Sofi apja, életet feláldozva menekülési utukon hatalmas erdőt varázsolt a mezőn, elbujtatva így feleségét és utolsó lányát. Sofia és az anyja felépítettek az erdő közepére egy házat. Az erdőbe hamar megjelentek a vérfarkasok, akik terrorizálni akarték a két varázslényt. Sofia anyja ezt nem hagyta. Vérét ontotta a házban és az erdőben, hogy ősi varázslatot szórjon az erdőre, a házra és az őket sarokbaszorító farkasokra. Az erdőben tartózkodóknak védelmezniük kell a birtok örökösét. Sofia volt Annabell nagymamája, aki egy vándortól lett terhes és így megszületett Annabell anyja, aki egy emberbe lett szerelmes, viszont amikor az apja halálos sérülést szerzett, az anyja tiltott mágiát használt, hogy meggyógyítsa az apját. Annabell apjából vérfarkas lett, de nem élte túl az első átváltozást. Annabellről akkor még nem tudott. Apja halála után kettő hónapra derült ki, hogy a birtoknak hamarosan új örököse lesz. Annabell tudta, hogy az anyja elakarta vettetni, de az ősei vére nem engedték. Azt is tudta, hogy amikor megszületett és anyja kezébe adták, megakarta fojtani ölelésével, de a ház érzékelte. Indák fogták le Annabell anyja karjait, a csecsemőt óvón körbeölelték és ringatták. A kicsi Annabell aludt, amikor az anyját megölte a ház. A farkasok sosem mondták el a lánynak az igazságot, de titkon tudott róla, mert a ház és az erdő elmondott neki mindent.