A munkatárs [JIKOOK]✅

14.

Jimin

-Azt hiszem, minden megvan.-mondtam Jungkooknak, mikor az utolsó dobozokat is lehordtuk a kisbuszba.

Sokat gondolkodtam rajta, hogy mégis hogyan kéne új albérletet szereznem, aztán eszembe jutott, hogy Junghyun ilyenekkel is foglalkozik. Úgyhogy tegnap felhívtam, amíg a hotelben voltam Jungkookékkal és azt mondta, hogy ma már költözhetek is be a másik kecóba. Kicsit távolabb van a cégtől és nincs szobatársam, de ez különösebben nem zavar.
Szerencsére Jungkook volt olyan kedves és felajánlotta, hogy segít a költözködésben, úgyhogy reggel elvittük Minji-t a nagymamájához és utána már mentünk is a régi lakásomba, hogy összepakoljuk a cuccaimat. Kook hívott egy sofőrt is egy kisbusszal, ugyanis pár új dolog is kelleni fog a lakásba, amit még meg kell venni és oda el is kell vinni.

-Szerintem is. Vigyük fel a kulcsokat annak a faszfejnek.-mondta egy szemforgatás kíséretében, mire nevetve vállon csaptam.

Ha nem állítottam volna meg, már rég szétverte volna Conort, akit igazából nem is nagyon érdekelt, hogy kiköltözök. Szépen elvolt a szobájában a kis pasijával, amíg mi Kookkal kirámoltunk.
Még egyszer utoljára felmentem abba a lakásba és leraktam a kulcsokat a konyhapultra. Nem fogok elköszönni Conortól egy, mert nem érdemli meg kettő, meg nem is akarok vele szóbaállni három, mert a végén még pofán találnám baszni azt a nyomorultat.
Hatalmas mosollyal az arcomon ültem be Jungkook mellé a kocsiba, mire értetlenül rám nézett.

-Mit mosolyogsz ennyire?

-Csak boldog vagyok, hogy végre megszabadultam tőle.-vontam meg a vállaimat.-Mehetünk?

-Persze. Elnézést, indulhatunk!-mondta a sofőrnek, mire az egy bólintás után el is hajtott.

Az új lakásomtól muszáj leszek tömegközlekedéssel bejárni dolgozni, mert gyalog messze lenne, de szerencsére busszal egyszerűen meg tudom oldalni ezt is. A ház előtt vesz fel és a cég előtt tesz le, úgyhogy megint csak megúszom, hogy egy kicsit is meg kelljen erőltetnem magamat.
Fél óra alatt sikerült átverekednünk magunkat a városon és végre eljutottunk az új háztömbig. Junghyun már ott várt minket az ajtóban.

-Sziasztok!-köszönt nekünk, mikor kiszálltunk a kocsiból.-Segítek felpakolni ezeket!

-Köszi szépen!-néztem rá hálásan, aztán a csomagtartó felé vettem az irányt.

Éppen csak annyira fordultam meg a lakásban, hogy felvigyem a dobozokat, mert úgy voltam vele, hogy majd megnézem jobban, ha már minden cuccom meglesz. Szerencsére csak hármat kellett fordulnunk, hogy felvigyünk minden dobozt, aztán Junghyun elment ebédért, mi pedig Jungkookkal a bútorbolt felé vettük az irányt.
Az egész házban be volt rendezve minden, csak a hálószoba volt üres, úgyhogy muszáj volt venni bele dolgokat.
Először néztünk egy-két polcot a könyveknek meg egyéb dolgoknak, aztán egy ruhásszekrényt is kiválasztottunk. Ezeknél nem vittem túlzásba a variálást, de aztán jöttek az ágyak. Mindenféleképpen valami kényelmes és nagy franciaágyat szerettem volna, több okból kifolyólag is.

-Milyenre gondoltál?-kérdezte Jungkook a bútorok előtt álva.

-Franciaágyat.-néztem rá, mire huncutul elmosolyodott.-Te kis perverz!

Mondjuk, nem mint hogyha nekem nem ez lett volna az első gondolatom, de én legalább nem mutatom ki.

-És tetszik valamelyik?-kérdezte.-Vagy válasszam ki én?

-Miért választanád te az én ágyamat?-néztem rá összeráncolt szemöldökkel.

-Mert kényelmesnek kell lennie térdeléshez.-kacsintott, majd elsétált az ágyak között, én meg csak vérvörös pofával bámultam a padlót. Mindig csak zavarba hoz, még jó, hogy senki nem érti, hogy mit mondunk.