| negyedik fejezet |

1.8K 120 18
                                    

Hitokaval ketten mentünk az iskolába, és egész jól elbeszélgettünk. Miután Tobio bemutatott a csapatnak, rátaláltam Hitokara is, akivel sikerült rövid idő alatt szoros barátságot létrehoznunk. Örültem neki, hogy van egy barátnőm, akit akár a legjobb barátomnak is hívhatok. Nagyon szerettem vele beszélgetni, együtt eltölteni az időt, hiszen sok közös témánk volt. Olykor besegítettem neki a röplabda csapatban, ami nem volt ellenére kicsit sem.
  Miután az iskolához értünk, Hitoka elsietett a tanáriba, mert dolga volt még. Én pedig siettem be a terembe, ugyanis első órán írtuk a matekot. A terembe érve éreztem azt a nagy feszültséget, ami a többiekből áradt. Jóságos ég...

Beljebb mentem, azonban Tobiot nem találtam, és hála az egyik osztálytársamnak megtudtam, hogy átment a harmadikosok termébe. Kíváncsi voltam, hogy miért, azonban jobbnak láttam, ha átnézem még utoljára a matekot. Így végül leültem a helyemre, majd belemerültem a matematika világába. Percekkel később a csengő volt az a hang, ami megszakította  a tanulásomat. Tobio pont akkor lépett be a terembe, és tekintetével egyből meg is talált engem. Odaigyekezett hozzám, majd megtámaszkodott a padon.

  - Suli után lesz egy edzőmeccsünk a Datekoval. Megnézed? - kérdezte köszönés helyett.

  - Persze! - mosolyogtam rá, majd megsimogattam a kezét, ami az asztalon volt - Hogy állsz a matekkal?

  - Sugawara-sannal még átvettem kicsit óra előtt - magyarázta, majd leült elém, és hátrafordult a széken - És te?

  - Úgy érzem, hogy tudom, de félek, hogy elfelejtem - szóltam zavartan.

  - Biztos menni fog - nézett rám barátom, majd egy kisebb mosolyt küldött felém - Hajrá - szólt, majd előrefordult, ugyanis bejött a matektanár.

Némi szóváltást követően kiadta a dolgozatokat, mi pedig nekiállhattunk. Őszintén szólva elég jól ment. A legtöbb kérdésre tudtam a választ és a feladatokat is megtudtam csinálni nagyjából. Aki beadta, annak el is kezdte kijavítani. Én óra közepe után adtam le, a tanár pedig ki is javította sikeresen még azon az órán. Négyest kaptam, aminek hihetetlenül örültem, hiszen matekból nekem ez is tökéletes volt. Tobionak pedig hármas lett, ami elmondása szerint számára nagyon jó jegy. Sose vártam el tőle, hogy jeles tanuló legyen, még általánosban sem. Ameddig tartja a hármas szintet és neki jók ezek a jegyek, addig  egy rossz szavam sincs. Viszont a leront, vagy ha bukásra fog állni valamiből, akkor lesz hozzá egy-két szavam.

A mai nap hamar lepörgött. Szünetekben vagy Hitokahoz mentem és segítettem neki az edzéstervben, amit ő állított össze, vagy Tobioval voltam és Hinataval. Vagy pedig a harmadik lehetőség, amikor hárman voltunk. Vagy a röplabda csapat többi tagjával. Sok lehetőség volt, én pedig rettentően boldog voltam, amiért képes voltam beilleszkedni, és lettek barátaim, valamint komplett baráti társaságom.
  Iskola után elmentem a fiúkkal a tornaterembe, és míg ők az öltözőbe mentek addig én a terembe. A másik csapat nem volt még ott, én pedig letettem a cuccomat a padra, majd Hitokaval és Kiyoko-sannal beszélgettem. Egy negyed óra múlva a mi csapatunk belépett a terembe. Fehér pólóban és fekete nadrágban. Röviden a testnevelés cuccukban. 

  - Hideg van - kezdte el dörzsölni Hinata a karját, miközben Noya a hátát paskolgatta. 

  - Kis gondok vannak a fűtéssel, de már szóltam a karbantartónak, hogy javítsa meg - magyarázta Ukai-san.

  - [Név], nem fagysz meg szoknyában? - nézett rám meglepetten Suga-san.

  - Picit - szóltam kínosan, és közben legyintettem egyet.

  - Ha gondolod akkor neked is adhatunk egy olyan melegítőt, ami Shimizunak van - szólt aggódva Suga-san - Azt nyugodtan felhúzhatod, ha itt van.

Taníts |Kageyama × Reader - Befejezett|Where stories live. Discover now