SzJG után /Befejezett/

Ez kész....(53.rész)

1044 szó
" - És azt is tudom hogy csak jót akarsz nekem, hogy segíteni akarsz, csak egy dög vagyok mostanság úgyhogy nem tudom értékelni!- huhh, hogy én miket nem mondok!- Sajnálom!- suttogom, majd leülök a mellettem lévő napágyba. "
*
*
*
*
*
Cortez leült velem szembe, hogy lásson is belőlem valamit, aztán ismét rákezdett. Ha összetudtam volna rakni, még néhány értelmes mondatot, akkor megelőzöm, de semmi nem jutott eszembe, annyira.... nem is tudom. Magam alatt voltam, ez az igazság!
- Nézz rám!- kérte kezdésnek, lágy hangon. Ahogy kérte a szemébe néztem, de mit is ne mondjak, óriási nagy erő kellett hogy ne kapjam el a tekintetem.
- Nem vagy semmilyen dög!- mosolyodott el halványan.
Most ez komoly? Nem is haragszik?? Már nem azért, de ez hülye, látszólag én jobban haragszom magamra mint ő rám! Ez így nem jó!
- De az vagyok!- jelentettem ki.- Hogy lehet ilyet mondani olyannak akit szeretsz????- kérdeztem felháborodottan.- Oké, igaz hogy csak kicsúszott és azonnal megbántam, de akkor is!- mérgelődtem.
- Héé!- csitított.- Semmi baj!- mondta. Ez komoly? Tényleg mindenen ilyen könnyen túlteszi magát?
- Igaz...- tette hozzá. Na végre! Most jön az a rész amikor...- haragudtam persze, meg meglepődtem.- jogos! De hogy tudta elfelejteni?- Csak éppen teljesen kiment a fejemből, hogy min mész keresztül, és hogy mik történtek mostanában.- ezt nem igazán értem.
- Hogy jön ez most ide?
- Hogy mivel sok a stressz körülötted, ezért te is sokkal feszültebb vagy!- ez eddig okey, de nem értem még most se teljesen.
- Jó, de mi köze a.... az egészhez?
Cortez sóhajtott egyet, átült mellém, majd megfogta a kezem.
- Az orvosod szerint... ha túlságosan nagy stressz ér, akkor úgymond hirtelen felmérgesedsz és elveszted az irányítást a szavaid felett.- magyarázott. HOGY MICSODAA?
- Mi???- suttogtam magam elé alig hallhatóan.- Mióta van ez? És miért??- sokkolódtam
- Az " ál" vitánkkal derült ki.- tessék????
- Mivan?- kerekedett el a szemem.- Szóval...
- Igen, ahhoz kellett. Hogy ez kiderüljön!
- Oh
- Az meg hogy miért, azt nem tudja biztosra. Viszont annyi biztos, hogy valami rossz emlékhez lehet köze, és valószínűleg Neményihez.
- Oh jajj.- húztam el a szám.- De és... és akkor most?
- Mármint?
- Tényleg tűrni fogod, hogy akárhányszor problémám van és ilyen patáliát csapok, elhordjalak mindennek?- vontam fel a szemöldököm
- Igen.- válaszolt lazán, de nekem elkerekedett a szemem.- Figyelj!- oké, akkor látható volt az érthetetlenség az arcomon.
- Nem tehetsz róla, ez a baleset miatt van. Nem vághatom be a hisztit csak mert nem tetszik valami amit mondasz.- nézett mélyen a szemembe.
- De... és ha... már nem bírsz elviselni? Ha valami olyat mondok amit...
- Naa! Ilyen nem lesz! Mindig meg fogjuk beszélni, pont mint most, ne aggódj!- simította meg az arcom.- És amúgy el lehet érni a gyorsabb " gyógyulást ".- rajzolt idézőjelet a levegőben.
- Hogyan?- csillant fel a szemem.
- Pszichologussal. Ki derítheti mi volt a forrás, és ha kibeszélitek akkor...
- Jó!- szakítottam félbe boldogan, de rögtön át is váltottam amit Cortez is észrevett.
- Kicsim, mi a baj?- kérdezte.
- Én csak... nem tudom. Olyan rossz ez az egész! Én nem akarok ilyen gonosz dolgokat mondani!
- Nem fog sokáig tartani, addig is, meg nem fogja senki magára venni amit mondasz mert nem tehetsz róla!- ölelt magához és belepuszilt a hajamba.
- Köszönöm!- bújtam hozzá jó szorosan.
- Micsodát?- tetetett csodálkozást.
- Mindent. Hogy elviselsz, hogy itt vagy még mindig velem! Nagyon szeretlek!
- Én is téged! De ez alap hogy itt vagyok és elvisellek.
- Neked!- motyogtam
- Az épp elég nem?- ohh akkor meghallotta.
- Bőven!- mosolyogtam rá.
- Akkor jó!- puszilt meg.- Megyünk be?
- Persze.- így is a -10 fokban ültünk már kb 35-40 perce.
- Naa?- kiabált Virág épphogy betettük a lábunkat a házba.
- Mi na?- érdeklődött Cortez.
- Megbeszéltetek mindent?- jött Ricsi is a nappaliba.- bár közel 1 óra alatt kizárt hogy ne ment volna.- tette hozzá.
- 1 óra?- ámultam el. Közben én és Virág felmentünk a szobámba, egy csajos megbeszélésre, úgyhogy már az ágyamon ültünk.
- Igen.- mondta Virág.- De naaaa, ne tereeeelj.
- Megbeszéltünk mindent!- vontam vállat.
- És?
- Mi és?- kérdeztem.
- Hát...öhm...- próbált magyarázni.
- Mi?
- Szóval hát...kibékültetek?- kérdezte, félve a választól!?
- Mi?- döbbentem le.- Persze hogy kibékültünk! Nem szakított velem a barom viselkedésem miatt, ha arra gondolsz!- nevettem
- Öhm..- gondolkozott.- Miről beszélgetett 1 órán keresztül?
- Elmondta hogy mitől vannak nekem ezek a dühkitöréseim, és hogy nem tudni az okát. Én kiakadtam, ő nyugtatott, beszéltünk valami pszichológusról is. Aztán megint kiborultam, megint megnyugtatott, én megköszöntem neki mindent. Ennyi röviden.- vázoltam
- Ahaaa. Ennyi?- kérdezte szomorúan?!
- Igen. Miért? Van még valami?- érdeklődtem
- Nem, nincs.- mondta azonnal.
- Akkor jó!- mondtam majd indultam ki a többiekhez.
Mivel holnap karácsony van, az este hátralevő részét készülődéssel töltöttük. Cortez feldíszítette a házat, Ricsi az udvart, mi meg Virággal bent tevékenykedtünk. Mikor végeztem( 10 körül ) beosontam a szobánkba, kulcsra zártam az ajtót, és előszedtem egy nagy szatyrot amiben ajándékok vannak. Nekiálltam becsomagolni, Virág, Ricsi és Cortez ajándékát is.
Virágnak volt a legegyszerűbb hogy mit vegyek, egy cukiii, kisállatos párna, egy ronda karácsonyi pulcsi, és egy BFF-es nyaklánc.
Ricsinek Virág segített választani amikor beszéltünk telefonon. Egy póló amin az új kedvenc bandája, ugyan ezzel egy telefontok, és neki is egy ronda pulcsi.
Corteznek meg 3 új film, amit még nem látott. Szülinapja előtti nap elmegyünk Amerikába 2 hétre, a szüleihez.
Már Péterrel megbeszéltem, a repjegyeink is megvannak. ( Ettől félek egy kicsit hogy mit szól majd, de az apjával már rendeződött a kapcsolata, épp ezért is gondoltam. )
Illetve már most foglaltam, magunknak 4 napra egy wellnes- hétvégere az ottaniak közül. ( Ez is veszélyben van, mert ha Cortez nem akar amerikába menni, akkor ugrik...)
Még szerencse hogy viszonylag sok a bevétel a könyveimből!
Ami még kézzel fogható volt, az egy nagyon menő, fülhallgató, amit már régen meg akart venni magának csak mindig elfelejti. Ja, igen. Melóba, sokszor hallgat zenét, de kb 4 hónapja tönkrement a fülhallgatója és hát..
- Reni!- ohh. Cortez jön erre fele, gyorsan elraktam az összes becsomagolt ajcsit.
- Megyek!- nyitottam ki az ajtót.
- Miért volt bezárva az ajtó?
- Csak megszokás.- vontam vállat.
- Ahaaa.- mér végig.- Amúgy...kérsz vacsit?- oo hogy már annyi az idő?
- Igen.- indulok le
A vacsi után, ami lasagne volt, gyorsan letusoltam, majd bebújtam Cortez mellé az ágyba.
- Jóéjt!- adott egy hosszú csókot.
- Jóéjt!- adtam neki én is egyet majd megfordultam. Cortez hátulrol átölelte a derekamat, majd mindketten elaludtunk.

Mai nap: 5/5* Szuper. Holnap karácsony, és nincs harag! Mi kell még? Semmi!!
Cortez:5/5*** Nála jobb nincs is, komolyan, elviseli a dühkitöréseim és amiket a fejéhez vágok, mert... nem is tudom miért.