SzJG után /Befejezett/

Cortez hazajön(18.rész)

Augusztus 20. (csüt)  1060 szó

Egyik leghosszabb, de legjobb, napom.
Reggel felkeltem, és eszembe jutott az a csodás ötlet, hogy ha már úgyis könyveket írok, akkor felmondok a kávézóban. Igazából már rég gondolkozok rajta, de mivel nem akartam munka nélkül lenni, nem tettem. Most viszont, hogy a könyv írásból jön majd a pénz(az elején kevés igaz, de idővel egyre több, meg minél több könyvem van annál többet keresek), és legalább Arnoldot is távol tudom magamtól tartani. Remélem. De most mindenképpen megvárom ezzel Cortezt.
Így ma reggel, kivettem magamnak szabadságot, az egész hetet, remélem ez idő alatt Cortez hazajön, és megbeszélünk mindent. Ébredés után (7-kor) letusoltam, felöltöztem, és gyors felnéztem msn-re. Beszélgettem kicsit Zsoltival és Dave-vel, majd 8 körül reggeliztem (palacsintát csináltam). Miután befejeztem a reggelit kimentem a teraszra olvasni, meg folytatni a könyvem. Nagyon belemerülhettem ezekbe a dolgokba, mert nem vettem észre, hogy valaki bejött a lakásba (délután 2 volt ekkor). Csak abból tűnt fel nem sokkal később, hogy telefonál valakivel. Ekkor megfogtam a könyvemet, mint fegyvert, és halkan bementem a házba. A férfi háttal állt nekem, úgy pakolászott, éppen le akartam ütni, de aztán észrevettem a bőröndjét.
- Jajj, csak te vagy az!- esett le, hogy Cortez az. Legszívesebben a nyakába ugrottam volna, de mivel még nem tudtam, mennyire haragszik vagy mi van, ezért felültem a konyhapultra.(?)
- Reni!?- fordult felém.
- Szia.- suttogtam
- Szia- köszönt- Azt hiszem van mit megbeszélni.- mondta és a szemben lévő kanapéra ült fel. Most fog szakítani tuti. Na nyugi, ne pánikolj, nem lesz semmi baj!
- Igen van.- mondtam és lesütöttem a szemem.
- Figyelj!- kezdte- Szerintem...
- Tudom, hogy hazudtam!- vágtam közbe.- Hogy azt érzed nem bízom benned!- mondtam a szemébe- És tudom, hogy baromira elrontottam!- sütöttem le a szemem- Én csak megpróbáltam elkerülni a balhét, és azt hittem, megoldom, hogy elküldjem Arnoldot mielőtt elmondom neked az egészet, de nem sikerült!-mondtam a szemébe nézve újra- Így utólag tudom, hogy el kellett volna mondanom és nem hazudoznom össze-vissza, de már úgyis mindegy!-mondtam és megint lesütöttem a szemem,vegyszerűen nem bírtam Cortez szemébe nézni.- Nagyon hülye voltam!- jelentettem ki a szemébe nézve.- Sajnálom!Ne haragudj!- kértem a szemébe nézve, de a bűntudat nem engedte, így megint lesütöttem a szemem.
- Reni.- kezdte sóhajtva. - Igaz, csalódtam, és haragudtam, amiért hazudtál- mondta. Azt mondta haragudott, ez mit jelent? Már nem haragszik?- De rájöttem, a bizalom nem itt indul.. ez is beletartozik, de nem itt indul. Meg igazából félig mindig igazat mondtál, csak valamit mindig kihagytál, és hozzáraktál mást.- mondta és felállt a kanapéról.- Ricsi is egy csomószor mondta a magáét az érdekedben, még amikor kivoltam, de legalább segített nekem hamarabb észhez térnem.- mondta.
- Igazán?- kérdeztem
- Igen. Már kedden úgyvolt, hogy jövök, Ricsi elhívott otthonról, beszélgetni rólad , és megértette velem, hogy oké hogy hibáztál, de gyerekesen viselkedtem.- mondta- De ugye Virág miatt, inkább maradtam még egy kicsit.
- Ooo...-sokkolódtam
- Igen. De Reni. Történt valami amíg nem voltam itthon?-kérdezte a szemembe nézve.
- Igen! Holnap felmondok a kávézóban!- mondtam, Cortez meg sokkot kapott.
- Mi? Miért?- kérdezte értetlenül.
- Neményi csinált valamit?-kérdezte
- Nem, nem csinált semmit, de részben miatta is, ha felmondok akkor nem tud már hol "vigyázni" rám.- mondtam idézőjelet mutatva- Meg amíg nem voltál itthon elkezdtem könyveket írni. Az 1. könyvem már a kiadóban van, a 2.-at meg most írom.- mondtam büszkén.
- Nahát!- döbbent le.- Most megleptél!-mondta és közelebb lépett hozzám.
- Miért?- suttogtam.
- Nem is tudom... gondoltál rám egyáltalán?- hajolt közelebb.
- Persze hogy gondoltam! Minden nap legalább 10× .Főleg azon gondolkoztam hogy visszajössz- e még egyáltalán.- vallottam be a szemébe nézve.
- De kis hülye vagy!- mondta, majd még közelebb hajolt, és megcsókolt. Én visszacsókoltam közben a hajába túrtam. Kicsit eltoltam magamtól és a szemébe néztem.
- Ez annyira hiányzott! Annyira hiányoztál!- mondtam és szorosan megöleltem.
- Te is hiányoztál nekem, kicsim!- mondta és újra megcsókolt. Én visszacsókoltam, majd levegőhiány miatt váltunk el, levettem róla a pólóját és ő is rólam az enyémet, közben csókolgatta a nyakam, én a haját piszkáltam. Ujra megcsókolt jó hosszan, de közben felemelt a pultról(mert eddig ugye azon ültem), és lefektettet a kanapéra. Jó hosszan csókolóztunk aztán....
A nap maradék részében igazából, csak beszélgettünk, mindkettőnknek volt mit mondania. Éppen vacsit csináltam, amikor Cortez hátulról átölelt és belepuszilt a nyakamba, én erre felkuncogtam.
- Amúgy- kezdtem- Hogy vannak Ricsiék?
- Virág nagyon szomorú, kell neki szerintem néhány hét, hogy feldolgozza. Ricsi azzal próbálta vigasztalni, hogy ha szeretne, lesz majd mindenképpen gyerekük..- mondta
- De, és Ricsi?
- Ő nem mutatja Virág előtt, de ő is szomorú. Szerdán beszéltem vele, és teljesen máshogy viselkedik, mint Virág előtt, mondta, hogy ő is szerette volna a gyereket.
- Biztos vagyok benne, hogy lesz nekik gyerkőcük, csak ahhoz ezen túl kell lépniük... ami azért idő.- mondtam
- Pontosan- ölelt meg.
- Rendeljünk pizzát?- kérdeztem pár perc múlva
- És akkor mi lesz a vacsival már megint?
- Majd megfőzöm holnap- erősködtem.
- Jó, akkor rendeljünk pizzát.- adta meg magát
Megettük a pizzát, utána, kimentünk medencézni, napozni. Én éppen olvastam amikor Cortez kivette a kezemből a könyvet.
- Hé!- kiáltottam- Add vissza!
- Dehogy adom! Hülye lennék!- mosolygott
- Akkor elveszem.- jelentettem ki, és elindultam felé, de a medence szélén állt amit viszont nem vettem észre, ő egy lépést arrébb ment, én meg beleestem a vízbe.- Áá! - sikítottam amint vízhez értem.
- Na ezt jól elvetted.- nevetett ki.
- Ez undok volt!- fröcsköltem le, de végül én is nevetni kezdtem magamon.- Legalább segíts kimászni- nyújtottam a kezem, hogy húzzon ki. Na persze (hahaha).
- Gyere!- nevetett rajtam még mindig és megfogta a kezem azzal a szándékkal, hogy felhúz. Én viszont mindkét lábammal a medence oldalára támaszkodtam, megfogtam Cortez karját a másik kezemmel is, és berántottam a medencébe.
- Ezt visszakaptad!- nevettem ki most én őt.
- Azt gondolod?
- Azt!- bólintottam nagyot. Kár volt, mert Cortez erre lebukott a víz alá és a nyakába teremtem mire feljött.
- Ledoblak!- fenyegetett.
- Nem fogsz! Mert szeretsz!
- De ez hogy jön ide?- nevetett fel Cortez.
- Háát..- gondolkoztam- Nem tudom.- ismertem be- De úgyse fogsz ledobni!- mondtam, Cortez meg csak nevetett rajtam.
- Biztos vagy benne?
- Biztos!- mondtam és lehajoltam úgy hogy tudjak neki adni egy jó hosszú csókot (pont úgy voltam, fejjel lefele,mint pókember :) )
- Te csalsz!- háborodott fel.
- De használt nem?-kérdeztem ravaszan.
- Na elég, gyere ide!- mondta és lemerült a vízbe, hogy letudjak szállni róla. Megragadta a karom, magához húzott és hosszan megcsókolt.

Cortez5/5******** Végre béke :)
Ricsi&Virág: 5/? Nem tudom, hogy vannak, holnap Cortezzel mindenképpen felhívom Virágot Skype-on.
Meló: 5/5 Holnap felmondok, és megszabadulok végre Arnoldtól.