SzJG után /Befejezett/

Dobozolás, pakolás(70.rész)

Január 07, 08.  1330 szó

Csütörtök:

Mint az elmúlt napokban néhányszor, ma is a telefonom csörgésére keltem fel. Fáradtan a kezembe vettem, megnéztem ki hív, és azon gondolkoztam, hogy felvegyem, kidobjam az ablakon a telefont, vagy felkeressem Kingát, amiért reggel 7-kor ki ver az ágyból.

- Reni, csinálj már valamit azzal a szarral!- fordult felém Cortez, kómás fejjel.
- Bocsi szívem!- mondtam, közben felvettem a telefont.- Igen?- suttogtam.
- Renáta, miért suttogsz?
- Mert, most keltem, Cortez meg még alszik!
- Akkor menj ki a szobából észlény!- most tuti megforgatta a szemét.
- Nem. Inkább mondd mit szeretné...- és kinyomta. Hát ez szép.
Egy nagy sóhaj után, visszadőltem az ágyba, viszont nem sikerült elaludnom. 10 perc forgolódás után le mentem a konyhába, töltöttem Maszinak enni-inni, kinyitottam a hátsóajtót, amin aztán Maszi egyből ki is szaladt. Én is kimentem, és játszottam egy kicsit vele, aztán a konyhába visszaérve reggelit kezdtem készíteni. Gofrit csináltam, teával, meg készítettem ki hozzá lekvárt és nutellát.
Mivel még Cortez aludt, gondoltam, elkezdem bedobozolni a cuccainkat. Legalábbis azokat, amiket nem használunk olyan gyakran. Úgyhogy, a nappaliban lévő, csecsebecséket, és a lenti fürdőben lévő összes cuccot eldobozoltam. Ja, meg a vendégszobákban lévő holmikat. Ez volt olyan 3 óra. Najó, kicsikét, több. Éppen az utolsó vendégszobát, pakoltam, amikor hallottam Cortezt.
- Reni, hol vagy?
- Vendégszoba!
- Mit csi..- nem fejezte be, mert ideért, és észrevette, hogy mit művelek.- Szóval dobozolsz.
- Aham.- biccentettem, miközben az egyik ágyneműt raktam be egy zsákba, arra a párnákat, majd így az egészet bele egy dobozba.- Már megvan az összes vendégszoba, a nappali, és a lenti fürdő.- mosolyodtam el.
- Ha így folytatod kicsim, akkor holnap már költözhetünk is.- támaszkodott meg az ajtófélfán.
- Az a jó!- pattantam fel, és odasiettem hozzá.- Menjünk reggelizni. Csináltam gofrit.- kértem, majd a nyaka köré fontam a kezem, és egy puszit nyomtam a szájára, Cortez viszont elmélyítette, és egy hosszú csók lett belőle.
- Menjünk!

Reggeli után játszottunk egy kicsit Maszival, aztán fél 1 fele újra dobozolni kezdtünk.
Én a konyhában, Cortez a szobánkban. Mindent elraktam amire tudom, hogy nem lesz szükségem, és csak 1-2 tányért és evőeszközt hagytam elől, azért, hogy enni azért tudjunk. 5 fele végeztünk, legalábbis mára. Cortez elpakolta a felesleges cuccait, ruháit, csak néhányat hagyott elől.

A napot egy filmmel zártuk le, szokásosan horrorral. Csináltam egy popcornt, bebújtunk a kanapéra, és néztük a filmet.

Péntek:

Ma mikor keltem Cortez nem volt mellettem, ami 2 dolgot jelenthetett a mostani helyzetben.
1. tanul a nyelvvizsgára valahol, csak fogalmam sincs, hogy hol.
2. (És ami a rosszabb variáció) Megint úgy ment el itthonról, Ricsinek "segíteni", hogy nem szólt.
Remélem értitek, ezt mire értem. Ha nem, akkor olvass vissza.
Ezzel a két lehetőséggel a fejemben indultam először a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magam. Lezuhanyoztam, a hajamat kivasaltam, aztán jöhetett a smink. Egy egyszerű tusban, és szemspirállban kimerült a tárházam, mert nem akartam itthonra vad sminket csinálni.
A szobánkban a bőröndömhöz léptem, és előkerestem valami kényelmes, itthonra megfelelő ruhát. Egy cicanadrágot vettem fel, egy bő fazonú pólóval, és az itthoni mamuszkámat.
Siettem le a lépcsőn, hiszen kíváncsi voltam, Cortez hol lehet. A konyhában nem volt, Maszi viszont a hátsóajtót kaparta. Kinyitottam neki, majd a hűtőhöz léptem, reggeli után kutatva magunknak, és Maszinak. Elég sok minden volt a hűtőben, nem azért nem tudtam választani, csak nem éppen 100%-os odafigyeléssel keresgéltem, ugyanis a gondolataim Cortezen jártak.