SzJG után /Befejezett/

Idióta vagyook(38.rész)

November 13.(péntek) 1159 szó

Igazi péntek 13....
Teljesen kivoltam ma idegileg, kezdjük azzal hogy ma reggel megint hánytam...
Na mindegy. Reggeli után én elmentem bevásárolni holnapra, és kivételesen kocsival mentem. Mert miért ne. Addig Cortez rendbe rakta a teraszt, mert ott tervezzük majd az ebédet. Kb 2 óra alatt mindennel megvoltam és siettem haza. Vittem volna be a cuccokat a lakásba de az ajtó zárva volt , nekem meg nem volt kulcsom mert a házban hagytam.
- Sziveeeem!- kiabáltam Corteznek a kerítésen át, remélve hogy meghallja.
- Igen??- kérdezte és odajött a kerítés másik oldalára.
- Nyisd ki az ajtót, légyszii!
- De hiszen nyitva van!- mosolygott rajtam. Néha húzza az idegeimet,de rossz napot választott.
- Nem. Nincsen!- mondtam mostmár hisztisebben de Corteznek nem tűnt fel hogy rossz alkalmat ragadott meg a szekálásomra.
- Akkor nyisd ki a kulccsal.- mondta lazán.
- Oké, akkor ne segíts, majd átmászok a kerítésen!(ami amúgy 2,5m magas)- mondtam és átdobtam az egyik szatyrot. Szerintem Corteznek is leesett hogy nem lett volna alkalmas viccelődni de már mindegy volt. Másztam fel, mert minden szatyrot átdobtam már de Cortez nem díjazta a hirtelen felindulásból jött ötletemet.
- Kicsim! Te megőrültél? Mássz le onnan!- mondta amikor már majdnem a tetején voltam.
- Nem mászok, mert nem tudok máshogy bejutni!- mondtam sértetten és másztam tovább.
- Reni! Komolyan! Gyere le, mert leesel!- mondta mostmár kicsit idegesen,viszont én éppen be voltam kattanva úgyhogy nem hatott meg
- Mondom hogy nem megyek! Nem nyitottad ki az ajtót, úgyhogy átmászom!- és még egy lépést feljebb léptem.
- Reni! Gyere már le! Ez nem játék, bajotok eshet!
- Nem megyek!- mondtam határozottan. Igazából már úgymond észnél voltam, csak jó volt hogy most én szívattam. Vagy ez már túlzás?
- Akkor kimegyek, és én szedlek le!- mondta
- Nem fogsz mert átmászom!
- Reni! Nem fogsz tudni átmászni! Gyere le,mert leesel és azzal bajotok lehet!!!
- De át tudok mászni!- mondtam és még feljebb léptem. Láttam Cortezen hogy nagyon félt engem, meg a kicsiket. Indult be, gondolom kijön az uccára, de még hátraszólt.
- Renáta, oké hogy hülye hangulatingadozásaid vannak, de ez már túlzás!- mondta. Igaza van.- Ha leesel és bármi bajod esik....- de nem fejezte be, gondolom úgy volt vele, majd rájövök ha arra kerül sor. Én ott álltam, Cortez szavain gondolkoztam, a fülemben csengett ahogy Renátának nevezett, még soha nem hívott így szerintem, és ez egyértelműen annak a jele hogy elcsesztem és haragszik. Szóval másztam volna le, de megcsúszott a lábam és esni kezdtem.
- Baszki!- kiáltotta Cortez aki akkor ért oda, de már rohanni is kezdett hogy elkapjon. Végül elkapott, de amiért estem,ő is elesett így konkrétan párnának szolgált. Egyszer csak a kezemben éreztem egy nagy fájdalmat, mindenem megúszta, de persze a csuklómat bevertem ahogy estem.
- Ááá- masszíroztam a csuklómat.
- Jól vagy?- kérdezte Cortez.
- Aha. Csak a csuklóm. És te? Nem lapítottalak ki teljesen?- kérdeztem
- Jól vagyok! Mutasd a kezed!- mondta mire odanyújtottam neki a karom. Tutira haragszik.- Szólj ha fáj.- kezdte el masszírozni.
- Ssz- fájlaltam a csuklómon egy pontot.
- Itt fáj?- kérdezte Cortez a szemembe nézve.
- Egy kicsit...- sütöttem le a szemem.
- Jó, gyere, megyünk megnézetni!-mondta és felhúzott a földről.
Útközben Cortez egy szót sem szólt hozzám. Tehát haragszik,és ugyanúgy mint 12.-ben azzal büntet hogy nem szól hozzám. Mondjuk teljesen megérdemlem.
A kórházban vártunk egy kicsit majd megröntgenezték a kezem. Sikeresen eltörtem. A vizsgálat után Cortez előre sietett, szerintem nagyon haragszik.
- Hé!- futottam utána.- Várj már meg!
Cortez megállt de nem is fordult meg, láthatóan nem volt beszédes kedvében.
- Sajnálom!- mondtam- Igen, ez túlzás volt, éppen másztam is volna le amikor leestem.
- De Reni, most komolyan. Megúsztad egy kéztöréssel, de mivan akkor ha 2 másodperccel később érek ki?- kérdezte mérgesen- Komolyan ennyire nem érdekel téged a saját, és a gyerekeid éppsége?- kérdezte, nekem meg leesett hogy miért haragszik annyira. És meg is értem
- Dehogynem!-vágtam rá kapásból és ismét a sírás szélén voltam.- De tudom mire célzol, és igazad van.- mondtam. Nem mondott semmit, csak elment, én meg sírvafakadtam. Hogy lehettem ilyen hülye???
Hogy megnyugodjak elmentem egy cukrázdába, és amíg vártam a rendelésemre addig felhívtam Kingát.
- Kinga, miért van az hogy én mindig idiótaságokat csinálok és Cortez megharagszik rám?- kérdeztem köszönés nélkül.
- Hogy mivan?- értetlenkedett.- Már megint mit csináltál Renáta?
- Hát..tudod vannak ezek a hülye hangulatingadozások...-kezdtem.
- Igen.De ez miatt Cortez nem szokott haragudni,tudja hogy a terhesség miatt van!- érvelt.
- Igen. De ma baromira túlzásba estem...
- Renáta! Mondjad már!
- A boltból éppen hazaértem, de nem volt nálam kulcs.....- kezdtem el mesélni.- És én hülye felmásztam a kerítésre. Hiába mondta hogy másszak le,nem tettem. Már jött ki hogy leszedjen amikor megcsúszott a lábam és leestem. Cortez elkapott, de eltörött a csuklóm, de ha 2 másoperccel kesőbb ér ki...- mondtam.
- Renáta! Neked teljesen elmentek otthonról???-kiabált rám.- Ha nem tudnád terhes vagy!!!!
- Igen tudom..- suttogtam.
- Még neked sem tett volna jót ha 2.5 méterről a betonba csapódsz, de a gyerekeid?? Te tényleg nem vagy normális!- kiabálta le a fejem. És full jogosan.
- Igen, tudom. Én nem is akartam ezt!-kezdtem el pityeregni.- Csak a hülye hangulatingadozós vacak...én tényleg nem akartam! Már másztam volna le amikor kicsúszott a lábam, csak szerencsétlen vagyok..-mondtam szipogva.
- Jó,Renáta, most már mindegy! A lényeg hogy nem lett nagy bajod és a gyerekeid is jól vannak!
- Igen. Igaz. De Cortez nagyon haragszik, mivan ha...- kezdtem de Kinga elhesegette a gondolatot.
- Renáta! Idefigyelj! Cortez haragszik igen, mert idiótaságot csináltál, de eljegyzett, és gyerekeitek lesznek, szóval nem! Nem fog elhagyni!- mondta komolyan.
- Rendben,igazad van!
- Mint mindig!
- Köszönöm!- de már le is tette.
Gyorsan megettem a sütit, és megittam a forrócsokit,aztán hazamentem. Cortez még nem volt itthon, de a cuccait nem vitte el szóval tuti hazajön majd. Én gyorsan lezuhanyoztam, csináltam egy gyors vacsit, aztán a nappaliban olvastam. Nagyjából, másfél óra telhetett el(délután 5 volt kb), amikor nyílt az ajtó. Cortez hazajött. Csak leengedtem az ölembe a könyvet és felnéztem, hogy lássam mennyire haragszik. Hát, nagyon. Mintha észre se vette volna hogy ott vagyok, először bement a lenti fürdőbe, aztán felment az emeletre. Hát jó, tényleg hülye voltam úgyhogy békén hagyom. Vacsiig(9ig) én a nappaliban, kertben voltam felváltva, Cortez meg a szobánkba. Akkor viszont meguntam és felmentem azzal a szándékkal hogy megkérdezzem vacsizni legalább lejön-e. Lassan benyitottam, Cortez zenét halgatott, de amikor észrevett, kivette a füléből a fülhallgatóját.
- Szia..-suttogtam. Cortez csak biccentett egyet és kérdőn nézett rám.- Öö..-kezdtem. Jobbnak láttam ha nem hívom le ezért inkább csak felhozom neki.- Csak azt akartam kérdezni hogy nem e vagy éhes? Mert akkor hozok fel neked enni, és itt sem vagyok..-mondtam halkan. Biccentett, jelezve hogy oké, de láttam rajta hogy meglepi hogy nem nyaggatom, szóval kimentem. A konyhában szedtem Corteznek vacsit és felvittem neki. Utána kimentem az udvarra, leültem a hintaágyba és sírva fakadtam. Aztán álomba sírtam magam ott...

Mai nap:5/1** nagyon nagyon rossz nap volt, komolyan hogy lehettem ilyen hülye?
Keztörésem:5/3 fájt az oké, de a legkevésvé sem érdekel.
Cortez:5/? Haragszik. Eléggé nagyon. És igaza van. Ami most főleg nem jó, mert holnap jönnek a szülei...