"Kavics"(55.rész)

3K 58 40
                                    

771 szó
Sziasztook!
Eljött ez is, suli kezdés! Vége a nyárnak, tehát a végtelen szabadidőnek is. És most új suliban kezdek, tehát..
Ezzel mit akarok mondani? Azt, hogy mivel kevesebb időm lesz, így mostantól nem kétnaponta hozom a részeket. Azért, mert nem lennék képes rá! Mostantól hetente lesznek részek, mindig vasárnap, és remélem hogy ez így működőképes lesz... VISZONT! Ha, esetleg úgy van, és előre le tudok gyártani több részt, akkor kirakok többet egy héten, de erre nem látok sok esélyt! Az időmtől fog függeni, hogy lesz-e írni.😅 Azt megígérem, hogy héti 1 rész biztosan lesz!
Sziasztok!💋

" - A mézeskalács...a sütőben van már kb 40 perce!- magyarázott.
- Basszus.. - kapok a fejemhez.- Tényleg! - pattanok fel és sietek a konyhába. "
*
*
*
*
*
A mézeskalácsok szénné égtek. Ilyen nincs, ilyet is csak mi hozhatunk össze! Pedig direkt figyeltünk amikor a tésztát csináltuk, hogy finom legyen majd, erre meg odaégettük...
- Na basszus!- káromkodtam el magam, mert véletlenül kiborítottam az egész tepsi mézeskalácsot. Virág ott állt mellettem, és nevetett, én meg mérgelődtem.- Ilyen egyszerűen nincsen!
- Mi a baj kicsim?- Cortez hátulról átölelte a derekam, majd belepuszilt a nyakamba. Amitől mellesleg, mint mindig, most is végig szántotta a testemet a libabőr.
- Semmi!- fújtatok még mindig, kibújok az öleléséből és elkezdem felszedni a fekete szikla szilárd, fegyvernek minősülő kalácsokat. Cortez először furcsán nézett, de segített felszedni sütiket.
- Ezek kavicsok voltak?- kérdezte félve, én meg azt hittem ott helyben... Virágból szakadni kezdett a nevetés, amit Cortez nem nagyon tudott hova tenni, úgyhogy csak türelmesen várta a válaszom.
- Nem!- rázom meg a fejem.- Hogy lenne már kavics? Nem néz ki annak!- magyaráztam.- Oké, hogy kemény, de semmi köze a kavicshoz!
Virág nagyon nevetett, komolyan azt hittem , ott helyben fog megfulladni! Cortez meg csak értetlenül, és gondolkozva állt előttem.
- Mi ilyen vicces?- megérkezett Ricsi is.
- Ez!- mutatta fel a " kavicsot, " drága, egyetlen szerelmem.- Ez szerinted micsoda??- dobta neki oda
- Hát.- forgatta meg a keze között.- Talán valami kő?- nézett rám és Cortezre felváltva. Komolyan? Ennyire hülyék, hogy nem ismerik fel a kő és a kiszáradt tészta közötti különbséget?
- Úristen...Nem!- suttogom hitetlenül.
- Ez..- kezdi Virág.
- Várj! Ne mondd el!- vág közbe Ricsi.
- Ez...tuti...egy kristály.
- Hülye!- nevetek
- Akkor egy magmakocka!
- Jézusom idióta!- kuncogok, de Ricsi értetlenül mered rám.- Nem létezik olyan, hogy magmakocka!
- Jó, akkor passz! Mi ez?- kérdezi Cortez és ismét átölel hátulról.
- Ez egy...- vettem el Ricsitől a sütikét.- Elégetett mézeskalács!- nevettem fel, annyira hogy akaratlanul is, Cortez mellkasának dőltem. Ő is nevetni kezd, majd szorosan magához ölel, és belepuszil a hajamba.
Virággal csináltunk egy új adag kalácsot, ami mellesleg nagyon, nagyon finom és puha lett.
Délután 6 körülre készen lettünk a vacsival is, úgyhogy elkezdtük megteríteni az asztalt. Bár okey, úgy egyeztünk meg, hogy 7-kor vacsizunk, utána ajándékozunk, szóval időnk az még van, de inkább megcsináljuk előbb.
- Fiúk!- 6⁵⁰ tájékán, indultam az emeletre, mert a fiúk nagyon eltűntek. Egy 40 perce biztos nem láttuk őket.- Hol vagytok?- kiáltottam el magam a lépcső tetején. Hirtelen Ricsiék szobájában( azaz a vendégszoba )mozgolódást hallok, úgyhogy elindulok a szoba irányába. Néhány méterrel voltam csak az ajtó előtt már, amikor nyílt az ajtó, amin először Ricsi, majd pedig Cortez lépett ki.
- Na végre megvagytok!- mosolygok, viszont ahogy látom ők nem voltak boldogok. Mintha történt volna valami közöttük. Mintha...Mintha összevesztek volna! Vagy már megint kombinálok????

Cortez szemszöge:
6³⁰-
- Nem, Ricsi tényleg! Ezt már megbeszéltük egyszer! Nem mondhatom el neki!- próbálom már vagy kétszázadjára meggyőzni ebben az órában.
- És mégis miért nem?
- Mert nem értené meg. Főleg nem most.
- De C...- sóhajt.- Azt mondtad minden oké volt. Akkor...
- Igen. Mert "ő " azt mondta. De nekem szinte semmi nincs meg!- sóhajtottam.- Jobb ez így!
- De miért hazudna? És amúgy is C, jobb ha elmondasz neki mindent mert..
- Nem lehet... tönkreteszem vele!
- Nem fogod! Sze..
- Fiúk!- Reni az. Basszus.- Hol vagytok?
- Menjünk!- állok fel és ajtó felé veszem az irányt, de Ricsi nem enged.
- A lehető legrosszabb dolgot csinálod most! Meg kéne bíznod Ren-ben, hiszen szeret téged, és bízik is benned, tehát nem lesz kétsége. Én komolyan nem értem mitől félsz, és viselkedsz úgy mint még soha, de közlöm veled, hogy kibaszottul szemét dolog tőled!- és ezzel elengedett, majd elindult ki, majd én is mentem rögtön utána.
Ricsinek igaza volt, de akkor sem tehettem meg, nem mondhattam el Reninek! Vagy... lehet tényleg jobb lenne?

Reni szemszöge:

- Mi történt?- fonom keresztbe a karom. Cortezen látom hogy nagyon megviseli valami, Ricsi viszont, mérges, dühös... valami tuti történt.- Mi a franc történt?- emelem meg a hangom. Ricsi egyszerűen megrázza a fejét, jelezve nekem, hogy ő nem mondd semmit, majd elmegy. Cortez meg csak csendben áll és engem figyel.
Na Baszki. Mi a szar történt itt?

Folytatása következik...

SzJG után /Befejezett/Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin