Transzban voltam?!(63.rész)

3.1K 55 15
                                    

1971 szó
" De ezt nem értem! Mit szeretne Cortez, amihez keresgélni kell, és bele kell, hogy egyezzek? "
*
*
*
*
*
- Miről beszélgettetek?- huppantam le Cortez mellé, miután odaadtam mindenkinek a poharat.
Apu Cortezre nézve biccentett egy aprót, ami nem tudom, mit jelent... De a kis sunyiik!
- Csak a szilveszterről.- Hazudott. Cortez hazudott. Még mindig képes hazudni!
- A szilveszterről?
- Ja. Hogy mit csinálunk majd, meg ilyenek.- vont vállat.
- Aha.- ejtek egy szomorkás mosolyt, beleiszok az üdítőmbe, majd inkább felmegyek az emeletre a régi szobámba.

A helységbe beérve magával ragadnak a gyerekkori, gimis emlékeim, feltehetőleg azért, mert még mindig ugyanúgy néz ki a szoba, 3 év elteltével is. Hiába mondtam, hogy vigyék ki a felesleges holmijaimat, nem tették meg. Mindegy...
Szomorúan odavánszorogtam az íróasztalomhoz, amin, csak néhány toll, füzet és ilyen apróságok vannak szana-szét. A babzsákfotelhez érve, mit sem törődve azzal, hogy esetleg poros lehet, levágódtam rá, és gondolkozni kezdtem. Gondolkozni azon, hogy,  miért van az, hogy Cortez ennyire nem képes őszinte lenni. Merthogy most is hazudott! Ne akarja nekem, azt bemesélni, hogy a szilveszterről beszélgettek, mert hallottam, hogy nem!

És olyan nagyon rosszul esik, hogy még mindig, ez a sok szar után ami történt, még mindig hazudik! Nem értem miért csinálja ezt, de annyi...

- Kicsim?!- Cortez hangja zökkentett ki a gondolataimból. Lassan a hang irányába nézek, és drága, egyetlen hazug szerelmem, előttem guggolt.- Mi a baj?
- Semmi baj nincsen!- válaszolok, és, hogy, el is higgye mosolygok egyet.
- Biztos?- mért végig gyanakvón.
- Persze szívem!
- Csak?- vonta fel a szemöldökét.
- Mi?
- Reni, ismerlek. Valami baj van, 1 szó nélkül jöttél fel ide, és láttalak. Csak néztél ki a fejedből olyan szomorú fejjel, mint nagyjából még soha.
- Hogy? Nekem ez nem rémlik, hogy szomorúan bámultam volna ki a fejemből. Mikor?- mondjuk oké...tudom, hogy miről beszél, de a világért be nem vallanám. Ha ő hazudik, én is.
- Az előbb Reni.- sóhajt.- Ne csinálj úgy mint aki nem tudja.
- Oké, ha te mondod. De egyáltalán honnan tudod te? Mennyi ideig figyeltél úgy, hogy észre sem vettelek?- ez amúgy tényleg egy jó kérdés. Mert basszus, tényleg annyira elgondolkoztam, az élet szar dolgain, hogy lehet, hogy perceken keresztül figyelt, csak nekem nem nagyon tűnt fel...
- Nagyjából 10 percig.- hogy miii?
- Tessék?- mondtam ezt olyan hangsúllyal  mint aki reméli, hogy rosszul hall. Cortez elnevette magát, és felemelte a kezét, védekezés képpen.
- Bocs, de amikor feljöttem utánad, megnézni hogy minden oké-e, akkor már csak bambultál. Mintha transzba estél volna. Nem akartalak itt hagyni, nehogy bajod legyen, szóval megvártam amíg visszazökkensz.- mivan? Komolyan azt hiszi hogy transzban voltam? Ez hülye. Mégis ki ejtett volna bele?
- Öhm.. Nem voltam transzban, csak elbambultam.- tisztáztam inkább gyorsan.
- Akkor azért nem hallottad ahogy szólítgatlak?
- Mivan?- kerekedett el a szemem.
- Legalább 2 percen keresztül szólítgattalak, azt meg meghallottad volna, ha csak simán elbambulsz.

Uramisten...tényleg transzban lettem volna? Hallottam már erről néhány dolgot, de velem még sosem volt ilyen. Úgy tudom hogy nyogodt körülmények kellenek, egyenletes légzés, koncentráció...
Ha úgy nézzük az első és a második pipa, de... én nem koncentráltam, csak egyszerűen lehunytam a szemem és gondolkoztam. Vagy... na basszus. Hát ez épp elég! Idióta!

- Csak nem hallottam.- vontam meg a vállam hanyagul, majd indultam ki a nappali felé.
- Várj már!- kapta el a karom. Kérdőn néztem rá, mert nincs túl sok kedvem most ehhez.
- Gyere..- húzott oda az ágyhoz, ő leült, és nyilván azt várta, hogy én is így tegyek, de nem értem mi ütött belé, ezért csak értetlenül néztem rá.- Ne nézz így.- mosolyodott el kedvesen.
- Hogy?
- Így.- mutatott az arcomra.- Nem tudom megint mi baj van, de nagyon szabadulni akarsz tőlem.
- Mi?- elkerekedett a szemem, mert ez durva mennyire ismer.
A következő pillanatban viszont leesett teljes egészében amit mondott, úgyhogy beharaptam a számat, és elnéztem az ellenkező irányba.

SzJG után /Befejezett/Where stories live. Discover now