👦💞 Szerelmünk gyümölcsei👣👧 (Jungkook Ff)

17. rész

Végül Minho nyitott ajtót.

- Jungkook mit keresel itt? Ha a húgomhoz jöttél akkor el kell hogy szomorítsalak, mert már alszik - mondja.

- Miért nem válaszol? - kérdezem a sírás határán. -  Már lassan egy hete nem beszél velem és holnap indlunk Európába - sírom el magam. - Haragszik?

- Gyere be - enged be. - Fel mehetsz hozzá de ne keltsd fel. Nehéz volt elaltatni. - Fel megyek és befekszek mellé, és átkarolom. Felém fordul és rám néz.

- Mit keresel itt? - kérdezi meglepetten.

- Miért nem válaszolsz? - kérdezek vissza. - Holnap indulunk turnéra és elszeretem volna búcsúzni, de lehetetlenség téged el érni - sírom el magam újra.

- Bocsáss meg nem voltam telefon közelbe a héten - mentegetőzik.

- Haragszol? - kérdezem meg. - Mert meg kértelek, hogy ne gyere a fansignre. És most haragszol. Igaz?

- Félre érted. Nem eset jól hogy meg kértél mert már meg voltak az ajándékok de nem ezért nem válaszoltam - nyugtat

- Nem szeretném meg tiltani, hogy elgyere. Ha elakarsz jönni eljöhetsz. Csak tudod félek, hogy lebukunk. Nem szeretnélek elveszíteni - szipogóm.

- Nem fogsz! - jelenti ki. - Tudod az utóbbi időben sűrűbben vagyok rosszul. A fansignet meg átgondolom. Van rá két hetem. Nehéz két hét lesz de ígérem naponta legalább egyszer beszélünk.

- Jó de most aludj - simítok arcára és egy csókot lehelek ajkaira. Reggel sietősen távoztam, hogy ne tűnjön fel senkinek a hiányom.

- Fiam azzal nincs bajom, hogy el mész de legalább jelezd, hogy ne várjalak haza - csip fülön Jin. - Bepakoltál, kész vagy? - Határozottan bólintok. A többiek is lejönnek és beszállunk a kocsiba ami ki visz minket a reptérre.

A felszállás előtt még írtam Hyerinnek, hogy elindultunk. Mikor leszálltunk láttam, hogy válaszol ezért írtam neki. Adtunk két koncertet Londonban, egyet Párizsban és Berlinben, utána voltunk Varsóban és Budapesten majd végül Rómában.

Ma már haza utazunk, holnap meg lesz a fansign. Hyerinnel erről nem beszéltünk, hogy eljön e vagy sem. Későn érünk haza és hulla fáradtak leszünk, szóval csak a fansignen vagy utána találkozhatunk. A repülőút kicsit rázós volt és nem kicsit voltam befosva egész úton szóval még annyit se aludtam mint a többiek. Otthon se csináltunk mást mint, hogy bedőltünk az ágyba és másnapig fel se keltünk.

- Kész vagytok indulunk - mondja Jin és mindenkit beültetett a kocsiba. Kivételesen most nem sofőr jött értünk, hanem Eomma vezet. Nyilván az épület előtt hemzsegnek a biztonsági őrök.

Mikor oda érünk csak Hyerint keresem de sehol se látom. Feladva a keresés megyek be az épületbe. A rajongók be lesznek engedve minket meg kiküldenek a helyünkre. Beszélünk egy sor meg köszönjük, hogy eljöttek és elkezdődik az aláírás osztás. Minden a megszokottan megy, a rajongok jönnek. Kisebbek-nagyobbak, ki a gyerekéve, vagy tesvérével. A szándék ugyan az, láthassanak minket, meg érinthessenek és beszélhessenek velünk. Kapnak egy aláírást és cserébe mindenféle haszontalan dolgokkal halmoznak el. Aminek persze őrülünk.

Mint mondtam a repülőn egy szemhunyásnyit sem aludtam és elég fáradt vagyok. Alig bírtam nyitva tartani a szemem. De megérte a szenvedés.

Végül Hyerin is el jött. Ő következik, mint a többi rajongó hozott ajándékokat. Taetól már kapott alá írást. Most hozzám jön, úgy teszek mintha nem ismerném. Meg kapja az alá írást és át adja az ajándékát. Egy kis dobozka az nem túl nehéz nem hiszem, hogy van benne valami.

- Várj ezzel kezdj, de utána egyből azt kell kinyitnod - add át egy másik dobozt. Egy hosszúkás doboz volt, amibe órát vagy karkötőt esetleg nyakláncot ajándékoznak. Ebben valami zörgött először azt hittem egy toll, de aztán kinyitottam. - Ne hangosan sikíts - suttogja nekem. Kinyitom a dobozkát és könnybe lábat a szemem. Egy pozitív terhességi teszt. Egyből a másik dobozért nyúlok, és azt is kinyitom. A doboz tele van vattával és a tetején egy ultrahang kép van rajta egy kis pöttyel, a pötty be van karikázva és oda van írva "itt vagyok apa". Elkezdek bőgni. Jin látja, hogy barátnőm áll előttem. Taehyung pedig a kezemben tartott doboz tartalmát látja.

- Úr isten - síkit fel ő is. - Elnézést kérek mindenkitől - nyúl a mikrofon ért. - Akik az asztalnál vannak még meg kapják az aláírásukat de utána kis türelmet kérünk és egy spontán szünetet tartanánk.

Vissza csukom a dobozokat még mielőtt a másik oldalamon ülő Jimin valamit látna. Meg fogom Hyerin kezét és berángatom hátra. A fiúk is egyesével utánunk jönnek és ijedten néznek rám.

- Ez igaz? - kérdezek rá a biztonság kedvéért. A lány sírva bólint, közelebb húzom magam hozz és letörlöm könnyeit, majd magamhoz ölelve puszilgatom homlokát. Utolsónak bejön Jin is. Ránk néz és kiküldi a fiúkat.

- Fiúk majd mindent elmagyarázunk de most kimennétek egy percre? - kéri őket udvariasan mire mindenki ki megy. Tae oda jön és megölel mindkettőnket. Elengedem a lányt akit Tae át vesz és még egyszer megöleli. Fogom a dobozkákat és Jin kezébe adom. - Jézus Mária! - kiált fel.- Ez igazi? Van kismama könyved is, meg minden? - fordul a lány felé. Hyerin még mindig könnyes szemekkel bólint.

- Igen - törli le arcát, majd Tae segít neki. - Apa leszel! - jön oda hozzám.