Hoping This Cold Blue Water Scrubs Me Clean And Spits Me Out Again (Magyarul)

8.

Louis sokat kutat, mióta felkelt kora reggelig a telefonján és a számítógépén található cikkeket böngészi, a képernyő fénye bántja a szemét, és minden bizonnyal nem segít enyhíteni a fejfájását.

Nem mintha bármi is segítene ezen a ponton.

Az orvosnak igaza volt - nem sokat tehetnek. Vannak gyógyszerek, amelyeket a daganat kezelésére szedhet, és eltávolíthatják a daganat egy részét, de akkor is megfog halni, ha eltávolítják annak nagy részét. Ennek eltávolításával még egy évet nyerhet, ha szerencséje van. Egy év sugárkezelés és kemoterápia, valamint állandó kórházi látogatások, amelyeket ő nem akar, nem akar semmit. Csak látni akarja, hogy testvérei felnőnek, házat akar venni Harryvel, szabad akar lenni, hogy az utcán foghassa a kezét. Jövőre újra turnéra akar menni, többet akar utazni, annyi mindent akar, de nincs ideje semmire, csak a kezelésre.

A kezelés nélküli glioblasoma betegek átlagos túlélési hossza négy hónap. Talán öt.

Megijesztette Louist, mikor kimerült agya suttogta, ez több mint elég.

Csak annyira fáradt, ez minden.

Két nap, hat óra, huszonkét perc és tizenkét másodperc telt el, mikor Louis meghozta döntését.

Pontosan mellkasba vágta, mint egy villám. Egyenesen ült az ágyban. Harry azonnal felébredt, és felé nyúlt.

"Mi a baj, boo? " kérdezte rekedt hangon az alvástól és aggodalom hasított végig rajta. Louist szomorúvá teszi, hogy tudja, hozzá kell szoknia.

De Harry fáradt szemét nézve tudta, hogy most nem a legjobb alkalom elmondani neki. Talán jobb lesz reggel elmondani, amikor a fény melegíti az arcát, és az agya nem annyira zavaros a gondolatoktól és a fájdalomtól -olyan sok fájdalomtól. Ehelyett csak hátradőlt, Harry mellkasába simulva motyogta: "Semmi, szerelmem. Csak egy rossz álom az egész. Most aludj vissza, kicsim."

Ha Harry észre is vette, milyen erősen remeg, nem mondott semmit.