Harrynek tíz percbe telt, arcát Liam nyakába temetve, hogy abbahagyja a sírást és behívja őket. Mind zavartan ültek a nappaliban, mintha nem lennének egészen biztosak abban, hogyan működhetnének Louis nélkül. Harry túlságosan is megértette őket.
"Szeretnéd, ha maradnánk? kérdezte Zayn halkan.
"Igen." mondta csendesen, tudatában annak, hogy Louis levele a zsebében van, és még nem olvasta el. "Csak gyorsan kimegyek a mosdóba."
Mikor végre a fürdőszobába ért, becsapta az ajtót, hátát neki nyomta, szíve annyira hevesen dobogott, hogy attól tartott, bármelyik másodpercben leállhat.
Remegő ujjakkal húzta elő a levelet zsebéből, kivette a borítékból, kinyitotta és ismét a lábához simította. Valami kicsi, szögletes csúszott ki belőle -Harry lehajolt, hogy elkapja, a kép legapróbb részlete miatt is beleharapott szájába. Ezt a képet még soha nem látta. Valószínűleg egy új kép lehetett Louis telefonjából. Az ágyban voltak, Harry álla Louis mellkasán pihent, ajkait gyengéden a kulcscsontjához szorította, Louis pedig a kamerát kinyújtva vigyorog, bozontos, sötét hajjal, napbarnított bőrrel, ragyogó szemekkel, és Harry azonnal tudta, Louis azt akarta, így emlékezzenek rá.
Harry,
Ezt aközben írom, amíg te lent mosogatsz, én pedig összegömbölyödtem az ágyban. A mi ágyunkban. Nem szeretem a gondolatot, hogy csak a tiéd legyen - mindig is kapzsi gazember voltam, nem igaz?
Nem tudom, hogy ezt akkor olvasod, amikor még itt vagyok, vagy mikor már elmentem, de remélem, hogy az utóbbi, mert a másik túlságosan kínos lenne.
Nagyon félek, Harry. És tudom, hogy te is félsz, de én nagyon, nagyon, rohadtul félek, és ennek a levélnek nem az volt a célja, hogy rosszul érezd magad, vagy bármi ilyesmi, csak eszembe jutott, hogy levelet írok, ami veled marad, miután meghalok, ami hamarosan bekövetkezik, azt hiszem. És ez félelmetes. De a legijesztőbb rész nem is a halál, igazából. Hanem, hogy magadra hagylak. Nem akarlak elhagyni, hogy neked kelljen gondoskodnod magadról.
Most kell el mondanom, így, mert túl nehéz erről személyesen beszélni. Próbálj meg továbblépni. Nem arra kérlek, hogy randizz valakivel, és feküdjetek le abban a másodpercben, amikor koporsót a földbe engedik. Csak..ne maradj hetekig az ágyban. Vagy tedd azt, ha segít. Ne felejts el enni, zuhanyozni és Brucet megetetni. Ne csinálj semmi hülyeséget. Tartsd a kapcsolatot a fiúkkal. Szeretnek, tudod.
Mielőtt elfelejtem - menj, öleld meg Brucet helyettem, mert én is szeretem őt.
Azt mondtad, hogy bátor vagyok, de te vagy a legbátrabb ember, akit ismerek. Szeretlek, szeretlek, szeretlek. Azóta szeretlek, amióta megismertelek, és szeretni foglak, amíg meg nem halok, és talán még azután is, ha van utána, tudod, azon kívül, hogy a földben rothadok, és a szemüregemből kukacok kúsznak. Ez túl sok? Sajnálom, kicsit elragadtattam magam.
Csak nem vagyok képes abba hagyni, hogy a halálra gondoljak. Nem félek, kivételesen nem, de kíváncsi vagyok, mégis mi van utána? Pán Péter mindig azzal jött, hogy a haldoklás lehet a legnagyobb kaland az összes közül, de én nem vagyok benne biztos. Mi van, ha nincs utána? Akkor mivan?
Valószínűleg arra számítottál, hogy ez valami borzalmasan szentimentális levél lesz tőlem, ami kifejezi irántad való halhatatlan szerelmemet, ami így is lesz, de még nem most. Épp most jöttél be hozzám, amikor ezt írom. Szép. Később kell újra folytatnom.
Oké. Reggel van, és befejezem ezt a hülyeséget. Nem viselsz felsőt, és látom az összes buta tetoválásod. Itt egy titok: ha kell halálom napjáig kötekedem veled, de a pillangós tetoválás az egyik kedvencem. Jól nézel ki, egyébként. Reggelit készítesz. Tojást pirítóssal. A kedvencem. Remélem, nem sértődsz meg, ha nem eszem sokat belőle - ez nem a főzésed ellen szól, szerelmem, ígérem. A haldoklás megnehezíti az egyéb alapvető dolgok elvégzését. Nem akarok meghalni. Legalábbis azt hiszem, hogy nem.
Iszonyatosan hiányozni fogsz nekem, és tudod mit? Bassza meg, még ha nincs is utána, akkor is hiányozni fogsz. Örökkön örökké hiányozni fogsz, örökkön örökké, és most nagyon szomorú vagyok, mert nem akarom, hogy eldobd az életedet, miután meghalok.
Szeretlek. Szeretlek. Szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek szeretlek SZERETLEK a szeretetemből készült pokrócba akarlak csomagolni. Csináltam neked egy pulóvert. Könnyeimből készült. Haha! Remélem érted az utalást. Ha nem, akkor a szerelmem irántad kissé csökkent. Ne aggódj. Még mindig nagyon szeretlek, néha olyan érzés, mintha felrobbannék. Nem tudom elmondani, mennyire szeretlek, nem tudtam, hogy képes vagyok ennyire szeretni valakit.
Köszönöm. Köszönöm, hogy megváltoztattad az életemet, megtanítottad, hogyan szeressem magamat, és hogy mellettem voltál, jóban-rosszban. Köszönöm, hogy elviselsz, köszönöm, hogy hozzám költöztél, köszönöm, hogy minden reggel tojásos pirítóst készítesz nekem, köszönöm, hogy az életem része vagy. Köszönöm, hogy az otthonom vagy, az első naptól fogva, mióta távol vagyok az otthonomtól. Köszönöm, hogy valaki olyan vagy, akiben megbízhatok, akit feltétel nélkül tudok szeretni, és aki cserébe feltétel nélkül szeret. Miattad hiszek az igaz szerelemben. Lehet, hogy én vezetlek téged, de te lehorgonyozol. Istenem. Tényleg összetartozunk, nem?
Remélem, hogy te és a többi fiú valamikor több zenét készítetek. Tudom, azt mondtad, hogy nélkülem nem, de nem sértődnék meg. Remélem még több millió albumot adtok el, remélem, hogy újra turnézni mentek, mert tudom, mennyire szerettek mind fellépni, és remélem, hogy ez majd rám emlékeztet. Jó értelemben. Engem minden rád emlékeztet.
Ha ismét szerelmes leszel, mint sokan, csak tegyél meg nekem egy szívességet. Ne hagyd, hogy Nick legyen. Ez minden, amit kérek.
Ne vágd le a hajadat sem. Soha. Vagy vágd, ha ez boldoggá tesz. Csak azt akarom, hogy boldog legyél. Azt akarom, hogy mosolyogj, Harry. Jó ember vagy, nagyon jó ember. Sok jó dolgot tehetsz néhány jó emberért, Harry. Megmozgathatod a hegyeket, a tengereket, életeket változtathatsz meg. Remélem, hogy ezt kihasználod.
Talán újra találkozunk, egy másik életben, vagy valami másban, ahol én vagyok a hullám, te vagy a partvonal. Van erről néhány hülye idézet, de nem emlékszem rá. Nézz utána, te lustaság. Talán újra találkozunk, amikor szétporladok és a csillagok részévé válok, és te is, de remélem, ez azután lesz, miután teljes egészében élted az életed, utaztál és mindent megtapasztaltál. Miután apa és nagyapa, sőt, talán még dédapa is lettél, mindazzal a hülye egészséges étellel, amit szeretsz. Miután láttad mindazt, amit látni szeretettél volna, és mindent megtettél, amit valaha is kívántál, és felkerültél a People's 'Sexiest Men Alive' lista első helyére.
Alig várom, hogy hallhassak róla.
Mindig a szívemben, Styles.
Szeretettel:
Louis
Harry nem sírt, szomorú volt és érezte a fájdalmat, de annyira kibaszott boldog volt.
Az ajtót kinyitva kilépett a folyosóra. Lentről hallotta, ahogy Niall nevetségesen nevet valamin, Liam pedig elhallgattatja, Zayn vereségében felnyög. A lépcsőn felfelé sodródó, körülötte csüngő hangok közelebb vonszolták. Kicsit olyan, mintha hazatért volna. Egy új kezdet.
Harry élesen belenyomta ujjait a tarkóján lévő szívverés nyomba - mint Louis, látótávolságon kívül volt, de sosem feledkezett meg róla.
Louis levelét biztonságban a zsebébe téve, Harry a nap felé fordult, és lefelé indult.
YOU ARE READING
Hoping This Cold Blue Water Scrubs Me Clean And Spits Me Out Again (Magyarul)
Fanfiction"Ezt aközben írom, amíg te lent mosogatsz, én pedig összegömbölyödtem az ágyban. A mi ágyunkban. Nem szeretem a gondolatot, hogy csak a tiéd legyen - mindig is kapzsi gazember voltam, nem igaz?" Nem saját történet, csak fordítás. 🤍 Befejezett. Ere...