Fél órán keresztül utaztunk a busszal. Amint megérkeztünk a kikötőbe, az osztályfőnökök mindenkit összeszedtek, és mielőtt felszálltunk volna a kompra, egyeztették a dolgokat. Egy éjszakát töltünk majd a hajon, holnap reggel pedig a hajó megáll a szállásunknak a városában. Rajtunk kívül még felnőtt emberek lesznek a hajón, akik szintén hasonlóképp utaznak, mint mi. Éppen ezért nem engedhetjük el annyira magunkat.
Miután visszajött a két osztályfőnök, felmentem a kompra, és fent egy helyre gyűltünk.- A szobakártyákat megkaptuk - mutatta felénk a kártyákat Aizawa-sensei - Minden szoba egyet kap, szóval ne hagyjátok el. Egy folyosón leszünk. Kérem minden szoba egy lakosát jöjjön a szobakártyáért.
Én Kendoval voltam egy szobában, és én voltam az, aki a kártyáért ment.
- Hányas? - kérdezte barátnőm, ahogy visszaértem hozzá.
- 56-os - válaszoltam.
- Várjunk - szólt Vlad hirtelen - Nincs több kártya - szólt, mi pedig felé néztünk. Kaminari vett el egy kártyát és valóban nem maradt több, holott a fele társaságnak még nem volt kártyája.
- Hol a többi? - szólt a kártya nélküli Midoriya.
Aizawa-sensei gyorsan elővette azt a lapot, amin a szobák és a létszám volt, gyorsan átolvasta, majd hirtelen emelte fel a tekintetét és nézett arra az utazási irodára, ami a kikötőben volt. Mi pedig már elindultunk.
- Elszámolták - szólt hirtelen Aizawa-sensei - Rossz nyilatkozatot adtak.
- Mi?! - szaladt ki mindenkiből.
- 18 diák van, és 8 szoba lett rájuk foglalva. De a papíron csak 4 szoba van. - magyarázta idegesen Aizawa.
- A...Akkor kérjünk szobakártyákat az egyik itt dolgozótól, és menjünk e üres szobákba.
- Nem lehet. Így foglalták le nekünk, így nincs üres szoba - szólt idegesen az A-sok osztályfőnöke.
- A rohadt életbe - szólt Vlad - Kinek van szobakártyája?
Kaminari, Tetsutetsu, Mina, és jómagam emeltük fel a kezünket.
- Francba - sziszegett Vlad - Kikkel vagytok egy szobában, és hány férőhelyes szobára iratkoztatok fel?
- Én Momoval és Tsuyuval. És egy négy személyesre - szólt Mina.
- Én Kendoval, és négy személyesre, mert csak az maradt a végére, amikor feliratkoztunk - szóltam.
- Én Seroval és négy személyesre, mert nekünk is az maradt - válaszolt Kaminari.
- Én Yuival és Sennel. És négy személyesre, mert az maradt csak nekünk is - válaszolt Tetsutetsu.
- Jó, akkor matekozzunk - sóhajtott Aizawa-sensei - Ellesztek osztva a szobákban, nincs mese. Egy éjszakát kell kibírni a másikkal, a hotelben már minden rendben lesz. Ott előre megkaptam a beosztást.
- A te lányaid legyenek együtt - szólt Present Mic, miközben a fekete hajú tanárra nézett - Bár így is csak egy ember fér be. [Név] és Uraraka nem kapott szobát.
- Jó. Melyikőtök megy Minaékhoz? - nézett Aizawa a két lányra - Gyorsan döntsétek el, mert nem igen maradt kedvem már ehhez.
[Név] és Urakara gyorsan lejátszották kő-papír-ollóval. Uraraka nyert, így ő ment Minaékhoz.
- Jó, akkor [Név] megy Kendohoz és Naguhoz. Jó lesz úgy? - nézett ránk Vlad, mire mind a hárman egymásra néztünk, és bólintottunk.
YOU ARE READING
Sorrow |Tetsutetsu Fanfiction - Befejezett|
FanfictionTetsutetsu képtelen túllépni a csalódáson, és napról napra egyre jobban gyötrik az érzései. Aztán, amikor a legkevésbé számítana rá, egy meleg kéz nyúl felé, hogy segítsen neki kitörni a fájdalmas időszakból. És akkor még nem is sejtette, hogy talán...