Sorrow |Tetsutetsu Fanfiction - Befejezett|

25. Fejezet

Tetsutetsu megszeppenve nézett rám, és láttam rajta a megkönnyebbülést.  

  - Biztos? - kérdezte esetlenül.

  - Biztos - bólintottam rá.

  - Köszönöm, Nagu. Nagyon köszönöm - szólt hálásan, miközben egy apró mosoly szaladt végig az arcán.

Kedvesen rámosolyogtam, majd visszaindultam a többiekhez, akik abban a pillanatban úgy tettek, mintha csinálnának valamit, viszont elég feltánő volt, hogy eddig minket néztek. Tetsutetsu követett engem, majd amikor odaértünk a többiekhez, ő is megszólalt.

  - Mi is a romantikusra megyünk - mondta ki a szürke hajú fiú.

Mina, Uraraka, Awase, és Kaminari elképedve néztek ránk, és válaszokat akartak. Olyanra, amire én se tudtam a választ.

  - Így alakult - szóltam zavartan.

Kirishima rámosolygott Tetsutetsura, és valamiért gyanús volt nekem, de nem szenteltem nagyobb figyelmet nekik.

  - Megveszem a jegyeket és utána odaadjátok a pénzt, jó? - mosolygott Mina, mire bólintottunk.

A mozihoz sétáltunk és közben egymással beszélgettünk. Én hátul maradtam Kendoval és [Név]-vel.

  - Mit mondott pontosan? - kérdezett rá Kendo.

  - Tetsutestu! Hogy kérdezte meg a randit? - kérdezte ezúttal [Név].

  - Hé - néztem rá furcsán - Egy szóval se mondtam, hogy ez az - vontam fel a szemöldököm.

[Név] ekkor ránézett Kendora, és erőltetett mosollyal konstatáltak engem.

  - Hoppá? - szólt Kendo kínosan.

  - Ti tudtatok erről? - néztem rájuk elkerekedett szemekkel.

  - Kirishima is - szólt [Név] - Mi biztattuk, mert nem merte bevállalni.

  - De miért akar pont velem randizni? Én ezt nem értem - szóltam furcsán.

  - Mi azt nem tudjuk - mosolygott Kendo feltűnően.

  - Nem mondjátok el, igaz?

  - Ha nem tudunk valamit, akkor azt el se tudjuk mondani - vont vállat [Név] mosolyogva.

Csak megforgattam a szemem, majd a mozi előtt megálltunk, és odaadtuk a diákunkat Minanak, aki elment jegyet kérni. Addig azok, akik egy vetítésre mentek, arról beszélgettek, hogy mekkora menüt egyenek és akkor elosszák igazságosan az ételt és az árat is.

  - Mit szeretnél enni? - lépett mellém Tetsutetsu.

  - A saját pénzemből?

  - A saját pénzed a pénztárcádban marad - helyeselt.

  - Ne csináld már - néztem rá búsan.

  - Én nem csinálok semmit - nevette el magát - Kérlek, hadd hívjalak meg. Kérlek!

  - Jó...legyen - egyeztem bele végül.

  - Na szóval akkor - jött vissza Mina - Tessék, a diákok - tette le őket a mellettünk lévő asztalra a jegyekkel együtt - Mindenki válassza ki azt, amire megy.

Mindenki elvette a saját diákját és jegyét, majd megbeszéltük, hogy együtt elmegyünk a büfébe, és utána különválunk a termekbe.
  Tetsutetsu végül vett egy páros nachos menüt nekünk, és míg én a kabátjainkat fogtam, addig ő az étet és az italt.