Elítéltek [Loki ff.] ✓

nincs többé feltételes mód

- Jó reggelt. - hallottam meg Loki dörmögő hangját majd apró puszikat éreztem meg az arcomon, néhol a számon aztán végül a nyakamon is.
- Héé, nincs ehhez túl korán? - nyitottam ki szemeimet.
- Fél tíz van hercegnő. - puszilta meg az arccsontomat majd megsimogatta azt hüvelykujjával.
- Kelthetnél így minden reggel. - mosolyodtam el majd megcsókoltam vöröslő ajkait.
- Majd meglátom mit tehetek az ügy érdekében. - simított végig felkaromon majd megfordult és kikelt az ágyból.

A sötétzöld felső, ami rajta volt kiemelte hátának vonalait. A fekete nadrág pedig, akaratlanul is kihangsúlyozta formás fenekét és a lábait. Az egész férfi kinézete ordított a szekrényben eldugott papírért és ceruzáért, amivel megörökíthettem volna ezt a reggeli megjelenést.
- Te is kérsz vizet? - szakított ki bambulásomból az istenség mire pislogtam párat majd bólintottam egyet. - Mi az? Ennyire tetszik, amit látsz? - pillantott rám kaján vigyorral az arcán.
- Ha nem tetszene nem bámulnám. - mosolyodtam el én is majd Loki két pohár vízzel sétált vissza az ágyhoz.

Az egyiket letette az éjjeliszekrényre, a másikat pedig a kezembe adta.
- Köszi. - mondtam majd belekortyoltam a hűsítő folyadékba.
- Nincs mit. - válaszolt és ő is beleivott a vizébe.
- Egyébként, tegnap este azon gondolkodtam, hogy hogyan nézel ki jégóriásként. - tettem le a poharamat az én oldalamon lévő szekrényre.
- Vörösek a szemeim és kék a bőröm. Semmi extra. - vonta meg a vállait.
- És hogy tűnteted el? - kérdeztem kiváncsian.
- Mágiával. Csak akkor szűnne meg a varázslat ha meghalnék. - pillantott rám majd bólintottam egyet. Egészen érdekes, hogy így vissza tudja tartani a valós kinézetét.

Ezután még kicsit pihentünk aztán leültünk az asztalhoz és megreggeliztünk.
- Finom lett? - kérdeztem a velem szemben ülő istenséget, aki csak úgy falta a rántottámat.
- Megtartalak. - pillantott rám egy pillanatra majd egy újabb falatot rakott a szájába.
- Még jó. - dőltem hátra nevetve majd én is folytattam az evést.

Loki aztán, hogy bebizonyítsa mennyire rendes férfi elmosogatott és mosolyogva ugrott rám az ágyban miután végzett.
- Azt a kurva de nehéz vagy. - probáltam lelökni magamról, de nem moccant.
- Megsértesz! - nézett rám morcosan.
- Te fizikailag teszed ugyanezt, nem törődve a hasamon lévő sérüléssel! - csapkodtam meg a hátát mire végre leszállt rólam.
- Ne haragudj, elfelejtettem. - nézett rám megbánó tekintettel.
- Talán megbocsátok egy csókért cserébe. - mutattam a számra majd az istenség nem tétovázva csapott le ajkaimra.

Az egyik lábát áttette a derekamon majd úgy tornyosult felém a testével. Az ajkai mértéket nem ismerve kezdték falni az enyémeket. Közben kezeim hajába kúsztak és tincseibe vezettem az ujjaimat, mire egy halkabb nyögés hagyta el a száját.
- Akarlak. - fogta meg a derekamat majd nekem nyomta ágyékát mire ismét megrekedt bennem az összes levegő és nem is bírtam semmit se válaszolni, csak fogtam és megcsókoltam őt.

Ezután Loki kínzó lassúsággal lehúzta a vörös mellényem cipzárját majd én is kibújtattam őt a zöld felsőjéből. Aztán fordítottam a helyzetünkön és én hagytam ártatlan pecséteket a testén és az arcán. Miután visszatértem ajkaihoz kicsatolta a melltartómat majd ismét felém kerekedve hintette be azokat hűvős csókokkal. Az egyik kezével felmérte idomaimat, a másikkal pedig arcomat fogta miközben nyelvével harcoltam.
- Még mindig gyűlöllek. - mondtam miközben levegőért kapkodtam.
- Tudom. - válaszolt majd lehúzta rólam a nadrágomat és eldobta azt a szoba másik felébe. Hé! Arra még szükségem van.

Mutatóujjával végigsimított a csípőmön majd utána ő is levette a nadrágját, amit le is dobott az ágy mellé. Ezután visszamászott felém és az ajkaimat kezdte el csókolni miközben én fellendítettem a csípőmet és lábaimat átkulcsoltam az istenség derekán.
- Tönkreteszel. - lehelte ajkaimra majd egyre lentebb haladva nyomott csókokat a a testemre, egészen a nyakamtól az alhasamig, ahol pedig két kezével megfogta a fehérneműmet és lerántotta rólam azt.