Elítéltek [Loki ff.] ✓

vigyázz magadra

Amikor megérkeztünk a Bosszuállók főhadiszállására, az ott tartozkodó Rhodey éppen a miniszterrel és a kormányszék tagjaival beszélt, s mikor észrevett minket először mosolyogva megölelte Brucet majd kedvesen bemutatkozott és kezet fogott velem. Aztán Bruce-val elvonultunk a konyhába és egyedül hagytuk a tárgyaló Rhodeyt, s ittunk egy-egy pohár vizet.

Később mikor még a kormányszékkel való társalgás is tartott, derült égből villámcsapás megérkezett Amerika Kapitány és a csapata az előtérbe. Rhodey megszeppent arckifejezéssel, de boldogan fogadta a rég nem látott tagokat, akik szintén mosolyogva üdvözölték társukat.
- Szia Bruce. - szólalt meg Natasha mikor előjöttünk Bannerrel.
- Szia Nat. - válaszolt zavartan a férfi, majd utána mindenki "körbecsókolta" a férfit.
- És, ki a lány? - kérdezte Steve.
- Ó, ő itt Freya. - sétált vissza hozzám Banner. - Asgardi lány, Loki barátnője. - tette kezét vállamra mire intettem egy halványat.
- Bízhatunk benne? - kérdezte Natasha rám majd Brucera pillantva.
- Igen, remek harcos és segítőkész. - nézett a szemeimbe a középkorú pasi majd vissza a többiekre.
- Akkor megtartjuk. - válaszolt a kapitány majd a bájcsevegést félre téve csaptunk a lecsóba.

Szóval, hosszas beszélgetést kezdtünk a végtelen kövekről, főleg a birtokunkban álló elmekőről és annak tulajdonságairól, s következtetve a tényekről kiderült, hogy ha kivesszük a követ Vízió fejéből elveszíthetjük őt. Ezen megállapítás miatt Wanda teljesen kiakadt és kétségbeesett, hogy elveszítheti szerelmét és félre is vonult egy kicsit. Ezúttal mindenki agyalni kezdett a megoldáson, és azon filózni, hogy mi lehet a kiskapu, ám végül nem nagyon jutottunk semmire.

Ugyan mi nem találtunk semmi megoldást, de Brucenak egyik pillanatról a másikra villant fel a körte a feje felett. Azt mondta, hogy a kő felépítése és összetétele megváltoztatható és meg is lehetne csinálni, hogy a követ halál nélkül távolítsuk el a helyéről, bár ehhez az ő tudása nem volt elég. Hiányzott hozzá a tér, az eszközök és a megfelelő technika. Ezen felbozdulva pedig Amerika Kapitány a számomra ismeretlen afrikai királyságot hozta fel, aminek a kapui elvileg nyitva állnak előttünk.

Tehát összepakolva a cuccainkat és az egyéb dolgokat, felpakoltunk egy gépre és fel is szálltunk utána a levegőbe.
- Szervusz Freya. - ült le mellém Amerika Kapitány.
- Helló Kapitány. - köszöntem neki mosolyogva miközben kék szemeibe pillantottam.
- Kedves lánynak tűnsz. - mondta enyhe szarkazmussal a hangjában. - De vajon bízhatunk az egykori ellenségünk barátnőjében? - fordította felém a fejét.
- Nem a párom határoz meg Steve. - néztem rá összevont szemöldökkel. - Nem vagyok gonosz, ahogy Loki sem az. - ráztam meg a fejemet a hatás kedvéért.
- Nem hiszem, hogy egy lány a változás irányába tudta volna terelni őt. - kezdte el a szkeptikus beszédet, de félbeszakítottam.
- Nem is ismered őt és nem is akarok belemenni ebbe a témába. - fordítottam el a fejemet oldalra, majd egy sóhajtás után a szőke férfi visszament barátaihoz.

Később kb. 2-3 óra elteltével megérkeztünk Wakandába, ahol kedvesen fogadott minket a királyi család. Mindenki megölelt mindenkit és futólag még én is be lettem mutatva a híres wakandai királynak, T'Challanak. Emellett pedig Steve visszakapta régi barátját, aki hasonlóan fiatal volt a korához képest és az egyik keze vibrániumból volt. Furi.

Ezután bementünk az épületbe és ott Víziót befektették egy asztalra és T'Challa testvére, Shuri neki is állt az átvizsgálásnak.
- Freya, beszélhetnénk egy percet? - kérdezte Natasha.
- Persze. - bólintottam majd kisétáltunk az ajtón a folyosóra.
- Minden rendben van veled? Csak mert látszik rajtad az aggodalom és ha esetleg tudok segíteni... - nézett a szemeimbe és teljes melegség öntötte el a szívemet érdeklődése miatt.
- Ha lehetek őszinte... - mondtam mire bólintott egyet. - fogalmam sincsen, hogy Thanos mit tehetett Lokival és a többiekkel akik az űrhajón maradtak és tényleg aggódom miattuk. - préseltem egy vonallá az ajkaimat miközben az ujjaimat bizergáltam.
- Ó, az az istenség nem a szívem csücske, de ha neked ilyen fontos, remélem nem történt semmi rossz dolog vele és Thorékkal sem, és biztonságban eljutnak majd ide. - mosolygott rám majd megsimogatta a felkaromat.
- Köszönöm Nat. - viszonoztam gesztusát majd visszaindultunk a többiekhez.

Amikor beléptünk a terembe mindenki csendben várakozott, illetve Steve és T'Challa váltott néhány szót egymással aztán Okoye egyszer csak megszólalt, hogy valami belépett a légkörbe és abban a pillanatban a város védőburkán egy hatalmas robbanással ért "földet" egy gép.
- Mennyi időt tudnak adni? - kérdezte Shuri miközben az elmekőn dolgozott.
- Megpróbálunk minél többet. - mondta a kapitány. - Wanda, ha a kő kikerül Vízió fejéből, égesd porrá! - utasította a lányt, aki bólintott majd ott hagyva őt, Víziót és Shurit mentünk védeni Wakandát.

Fogtuk a cuccainkat és egy kisebb gépre felpattanva repültünk közelebb a burok másik felén leszálló ellenséghez, akik már nagyban próbálkoztak átverekedni magukat a burkon, de nem nagyon sikerült nekik. Inkább meghaltak mintsem használták volna a fejüket, bár kéltem, hogy az ilyenfajta állatoknak lenne valamilyen szintű agya vagy tudata.

Vártunk néhány percet, de végül T'Challa úgy döntött felnyitjuk egy részben a védelmet és szembeszállunk az ellennel, s mikor ez megtörtént mindenki az adrenalintól ordítva kezdett el futni majd gyilkolni a különös lényeket. A két darab tőrömmel egész jól harcoltam és rengeteg kis szart megöltem, majd mikor már Thanos szolgái is átértek a bejáraton velük is harcba keveredtünk.

Például egy kisebb fajta árokban harcoltam azzal a kék hajú nővel, akinek fogalmam sincs mi a neve, de rohadt erős volt. Mit sem értem én a 4 évnyi harctannal és a tőreimmel a kezemben ellene, mikor olyan mozdulatai és fogásai voltak, amit még soha nem láttam.
- Úgy fogsz meghalni, mint a kis barátod az űrhajótokon. - fogott rá a nyakamra mire kezéhez kaptam, de nem volt erőm elvenni onnan azt, csak a lábammal próbáltam lerugdosni rólam, de azokat is lefogta.
- Hagyd békén Freyat. - hallottam meg Wanda hangját majd a nőt elrepítette felőlem és egy űrhajóba belevágva őt mentett meg.
- Jól vagy? - kérdezte miközben felsegített a földről.
- Köszönöm. - néztem rá mire elmosolyodott majd tovább harcoltunk.

Pár perc elteltével amikor már túlerőben volt az ellenség és mindannyiónkat földre teperték hirtelen villámcsapás érte a földet majd utána a minket támadó dögöket is. A fejemet oldalra kaptam és megláttam a két istenséget plusz még két ismeretlent is. A szívem kihagyott egy ütemet a látványra és mikor a feketeség észrevett szemeivel teljes adrenalinnal töltődtem fel.

Loki felém szaladt, majd felsegített a földről és azzal a lendülettel magához is ölelt.
- Azt hittem meghaltál. - váltam el tőle miközben szemeibe pillantottam.
- Mondtam, hogy itt találkozunk hercegnő. Hazudtam én neked valaha? - fogta meg az arcomat és hüvelykujjával cirógatott meg.
- Biztos, hogy igen, de mondjuk, hogy ez költői kérdés volt és nem válaszolok rá, hogy ne sértsem az önbecsülésed. - mosolyogtam rá gúnyosan.
- Hiányoztál. - mondta mire megforgattam a szemeimet és elindultunk segíteni a népnek.

Thor szinte felperzselte a teret a nemrég felfedezett képességével és ahogy láttam lett egy új fegyvere is. Örültem, hogy nem esett nagyobb bajuk és most itt vannak velünk. Igaz nem egy meghitt helyzet volt, de én legalább kicsit megnyugodtam, hogy minden rendben van velük.
- Emberek, itt van. - hallottam meg a fülemben Bruce hangját. - Ő az.
- Látom. - szólt egyszerre Wanda és Steve.
- Hol vagytok? - tettem a kezemet a fülemben lévő eszközre, de nem kaptam választ.
- Mi az? - kérdezte Loki.
- Itt van Thanos. - néztem rá enyhe félelemmel a szememben.
- Jó, mi itt maradunk és tovább harcolunk. Valakinek itt is fel kell tartóztatni az ellenséget. - mondta mire bólintottam és rohanni kezdtünk.

Ezután pár perc elteltével egy hatalmas erő rázta meg a levegőt és mindenki megállt egy pillanatra a hang miatt.
- Ez meg mi a fészkes fene volt? - néztem Lokira, de ő is értetlenül pillantott az energiaforrás irányába.
- Fogalmam sincs. - válaszolt miközben egy közelünkbe érő dögöt szúrt le, s nem foglalkozva az imént történtekkel tartottuk tovább a frontot.

Aztán hirtelen egy hatalmas fénycsóva kíséretében Thor indult meg az erdő felé és csapott bele valamibe egy villámmal. Remélem Thanos ellen ment és sikerül majd neki legyőznie, addig is mi még a maradék lényeket kaszaboltuk le.
- Elfogyhatnának már. - mondtam miközben elvágtam az egyiknek a nyakát.
- Már nincs sok. - ölt meg egyet ő is majd megkerülve engem szúrt bele egy másikba.

Majd a levegő egyszer csak hirtelen megfagyott, a zaj elült és Lokira nézve próbáltam sugallni a tekintetemmel, hogy nem érzem jól magamat.
- Mi a baj? - kérdezte, de képtelen voltam válaszolni. - Freya, mi a baj? - indult el felém és mikor megfogta volna a kezeimet azok szinte papírdarabokká váltak és lehullottak a földre.
- Vigyázz magadra! - mondtam ki még gyorsan majd a szemeimet becsukva hagytam, hogy végig sodorjon rajtam az ismeretlen érzés és magával ragadjon a végtelen sötétség.