𝑳𝒖𝒎𝒐𝒔𝒓𝒂 𝑵𝒐𝒙 /*

VII. /*

Reggel Hermione a szokottnál hamarabb ébredt, így volt elég ideje a tusolás után arra is, hogy még egyszer elolvassa az első órájára készített beadandóját nemlétező hibák után keresgélve. Már előre görcsben állt a gyomra, mert nem tudta, hogy hogyan fog Piton viszonyulni hozzá. Eszébe jutott, hogy tegnap nem is látta, csak vacsoránál amikor már épp örvénylő talárjában elhagyta az étkezőt. A mai napon a reggelinél sem látta, s mikor a fiúk végre-valahára befejezték Kellogg's müzlijüket a pince felé vette az irányt. A kis csapat egészen boldogan haladt el a nagyterem ajtajáig, amikor Ron hisztérikusan otthagyta őket mivel Malfoy csatlakozott hozzájuk.

A terem ajtaja kivágódott és a diákok halkan sorjáztak be rajta.

-A mai napon csapatok helyett, párokban fognak dolgozni! Remélem senkinek nem okoz majd gondot a főzetek elkészítése. – vett egy mély levegőt.- viszont, az esetben ha ezen bájitalok nehézséget jelentenek egyes diákok számára- itt Harry-re, Ronra majd egy bóbiskoló Mardekáros fiúra emelte tekintetét egy pillanat erejéig- akkor nyugodtan megbizonyosodhatok róla, hogy akadnak akiknek semmi keresnivalója az órámon.- egy pálcaintéssel kiosztott a szekrényben heverő boxfekete viseltes könyveket. – Lapozzanak a kétszázegyedik oldalra.

Ahogy a pergamenlapok susogása betöltötte a termet, Piton körbejárt és párokba rendezte a tanulókat.

Hermione hátrafordul és Ron szikrázó kifejezéséből kiolvasta, hogy valami nincs rendben. Piton Draco mellé osztotta be, míg ő maradt Harryvel. Hermione a recept alapján dobálta bele az üstbe a hozzávalókat, amelyeket társa szeletelt, passzírozott, reszelt mellette serényen. Egyszer az óramutató járásával ellentétesen, majd habaró mozdulatokkal „keverte" pontosan tíz másodpercig. Harry az egész folyamatot kigúvadt szemekkel figyelte, majd mikor barátnője a homokszerűre darált kákalag pikkelyt is hozzáadta a vanília színben játszó bájitalhoz hatalmas robbanás töltötte be a termet.

-Megmondtam, hogy ne rakd bele te féleszű patkány. – rikácsolta Malfoy, ahogyan talárján elterült a sötétzöld sűrű maszlag.

Piton egészen eddig jól szórakozott a pároson, de most benne is felment a pumpa. Malfoy elmondta a Weasleynek, hogy ne rakja bele az aprított szalamandra fogat, de az mégis belerakta.

-Tehát mégis akad olyan köztünk- tárta szét ártatlanul, gunyoros mosollyal karjait Piton- akinek időpocsékolás részt vennie az óráimon.- felemelte szemöldökét és Ronra pillantott, aki a meglepettség hevében és kavargó dühében kirontott az ajtón maga után a talárjából csöpögő zöld, takony-szerű anyaggal. Piton egy pálcaintéssel eltüntette Malfoy talárjáról, és a többi diákéról akire ráfröccsent az anyag, majd sétálgatni kezdett az asztalok között, mintha mi sem történt volna.

Hermione az óra végére kivitte a közös mintáját Harryvel, és a házidolgozatát is Piton elé tette, aki akármennyire is idegőrlő volt, a lányra sem nézett. Hermione feltűzött hajából több szál is kiszabadult, mire végre visszapakolta az elővett hozzávalókat. Mivel mindenki a párjával rendezte vissza az üvegcséket ő maradt legutoljára, azon okból kifolyólag, hogy ráhagyta Harry-re, hogy amint vége az óra keresse meg Ront. Egy picit aggódott a vörös barátjáért.

Ahogy helyére rakta az utolsó dobozkát is érezte a háta közepén az égető tekintetet. Picit még tétovázott, de aztán rászánta magát és visszament a táskájáért. Már a kilincsen volt a keze, amikor meghallotta az éles hangot:

-Granger kisasszony! Megtenné, hogy közli a barátjával, hogy az elkövetkezendő órákra nem köteles bejárnia.- még mindig a lányt bámulta. Nagyon ideges lehet-gondolta Hermione.

-De Tanár úr...

-Semmi de, menjen és mondja meg neki.- a meredten bámuló lányra nézett- Hallotta? Vagy veszíteni akar az így is silány mennyiségű házpontjaikból?