too many songs about you - Sebastian Stan [Completed]

best

A napsugarak fényesen sütöttek be a hálószobámban lévő hatalmas ablakokon. A fehér takaró az este folyamán lecsúszott a derekamig, ezért kissé libabőrös voltam. A földön lévő telefonomon megszólalt az előre beállított ébresztő, amit gyorsan kinyomtam, nehogy a mellettem szunyókáló férfit felkeltse.

Megfordultam a karjaiba, amikkel szorosan ölelt egész este, és elbűvölve tekintettem végig gyönyörű arcán, ami teljesen nyugodt volt. Közelebb csúsztam hozzá, és a bal kezemet az arcára tettem. A számat a homlokára tapasztottam, és egy lágy puszit hintettem oda. Sebastian morgott egyet, majd lassan nyitogatni kezdte fáradt szemhéjait.

- Jó reggelt! - motyogtam, majd a szájára tapasztottam a számat.

- Neked is, életem! - húzott fel a mellkasára, míg a hátára feküdt.

Ujjaival a hajamat csavargatta, kezeit a jobb oldalamon tartotta, és néhány apró puszit nyomott az arcomra. Fejemet neki döntöttem a mellkasának, lecsukott szemekkel beszívtam az illatát, és élveztem a kellemes idillt.

- Megyek, és csinálok reggelit! - adtam puszit a szájára, majd legördültem róla, és nyújtózkodva kikeltem az ágyunkból. - Nyugodtan legyél még, és pihenj! Ráérünk. - hajoltam vissza egy utolsó csókért, majd magamra kaptam az egyik földön talált pólót, és lesattyogtam a konyhába, hogy reggelit készítsek.

A telefonomat összekapcsoltam a hangszórókkal, és lágy dallamok közepette láttam neki a pirítósok, a tojás és a bacon elkészítésének. A hűtőből kivettem egy dobozos gyümölcslevet, de azért lefőztem kettő kávét is. Elővettem a tányérokat és evőeszközöket, majd mikor mindent sikerült elkészítenem, rápakoltam a két kész, jól megpakolt tányért egy tálcára, és fellepkedtem a lépcsőn, vissza a hálóba.

- Baba! - szóltam Sebastiannak, aki a telefonját bűvölte. - Itt a reggeli, megehetnénk az erkélyen, ha neked is megfelel! - biccentettem kifelé, ahol gyönyörűen sütött a nap.

- Tökéletes! - bólogatottat Seb, majd mellém sietve elvette tőlem a tálcát, hogy majd ő viszi. - Gyere, baba! - tolta ki a lábával az erkélyre vezető ajtót.

Leültünk a négy személyes asztalhoz, és jó étvágyat kívánva, jóízűen falatozni kezdtünk, néhány halk szót és mosolyokat váltva.

- Azon gondolkodtam, hogy még nem is voltam a te házadba. - mondtam, miután lenyeltem az utolsó falatot.

- Erről én nem tehetek. - tárta szét ártatlan mosollyal a karjait.

- Te laksz ott! - húztam fel a szemöldökömet. - Ja, és Mackie mondta, hogyha nálad leszek, akkor próbáljam ki a kanapédat. - kutyulgattam a kávémat, majd bele is ittam a forró folyadékba.

- Nincs is semmilyen szuper kanapém! - sóhajtott fel panaszosan, az égre nézve. - Mackie csak kitalálta, ne higgy neki!

Nevetve megcsóváltam a fejemet, majd látva, hogy Seb is befejezte az étkezést, felálltam a helyemről, és pár pillanattal később már a férfi ölében csücsültem.

- Szeretlek! - csókolt meg mosolyogva, amit szintén mosolyogva viszonoztam.

- Szeretlek! - motyogtam a csókunkba, majd elválva tőle az ölelésébe zárkózva ültem egy ideig.

A gálát az év legnagyobb sikerének tartják számon, aminek őszintén nagyon örülök. A visszajelzések szerint, a résztvevők jól érezték magukat, nem volt semmi gubanc, még az afterpartyn sem. A fellépések elképesztőekre sikerültek, nagyot kaszált vele mindenki.

A média is csámcsogott rajta egy és fél hónapig legalább. A Sebastiannal folytatott produkciónk világhírű lett, még a csapból is az folyt, sőt a mai napig folyik. A komplikációk elkerülése végett Seb tartott egy sajtótájékoztatót, velem együtt, de én csak lelki támasz voltam, ahol beavatta az embereket pár dologba.