Ismerj meg! |jikook| ✅ BEFEJEZETT

°78.°

Jimin szemszöge

-Jun...Jungkook!? - dadogom az ajtóban állva a nevét.

- Jiminie. - olyan lágyan és szexin mondja ki a nevem, hogy egy pillanatra lesütöm a szemeim is
- Beengedsz? - kérdezi mosolyogva.

- Nem.. Én nem akarom hogy begyere. - próbálok határozottan beszélni, de aligha megy. Napok óta nem láttam őt ilyen közelről és most szinte részeg leszek a tekintetében lévő csillogástól és az illatától.

- Ne legyél udvariatlan Chim. - lép közelebb hozzám én meg úgy hátrálok, mintha egy veszett kutya jönne épp felém.

- Nos drágám, kivel is voltál randizni? - csukja be az ajtót és újra felém kezd lépkedni. Olyan sebesen nyeldesem a nyálam hogy félek egy óvatlan pillanatban meg is fulladhatok.

- Én... Én. - szinte lefagyott az agyam. Jungkook meg úgy közelít felém mint egy oroszlán a préda felé. Én vagyok a préda.? Akkor sem adom könnyen a derekam.

- Kivel randizgatsz hmm.? Válaszolj már.! - kezdi halkan, de a végére felemeli a hangját idegesen én pedig össze is rezzenek az erős hangtól.

- Semmi közöd hozzá! - találom meg magabiztosságom amitől meglepődik az előttem álló.

- Hogy mondod? - engem megállit a fal, Jungkook pedig elálja az utam. Csapdába estem.

- Nem mondom meg. Amúgy is mit érdekel. Miért nem a kis Lizával vagy? - kérdezem én is felemelve a hangom.

-Jimin most azonnal kinyögöd, hogy milyen faszkalappal voltál randizni. - sziszegi az arcomba, mert idő közben a falhoz préselt.

- De nem akarom. Már semmilyen kapcsolatban nem vagyunk, semmi kötelességem elmondani. - Állom a tekintetét, bár elég nehezen megy, mert csak úgy szikrázik a szeme az idegesség és a düh miatt.

- Ez igaz, de én akkor is tudni akarom. - mondja és most már a keze a derekamra is siklik. A rég nem érzett érintés miatt sóhajtanom kell amit észre is vesz.

- Én viszont nem akarom elmondani. - Még tartom magam, de ahogy ilyen közel van hozzám és már hozzám is ér félek hogy egy idő után letámadom.

- Tudom hogy kívánsz engem. Le sem tudod tagadni. - suttogja a fülembe és a mondat végén rá is harap gyengéden a fülcimpámra. Egy újabb sóhaj szökik ki én pedig átkozom magam amiért kinyitottam azt a hülye ajtót.

- Jungkookhh.- csókol bele nyakamba, és itt kezdem el érezni hogy a lábaim remegni kezdenek.

-Kivel voltál randizni, Jiminieh? - csókol végig minden ki apró felületet az érzékeny nyakamon.

- Jay...

- Ügyes fiú. - válik el nyakamtól, de időm sincs felfogni mi történik mert egyből lecsap ajkaimra. Nem is vadul, de nem is finoman csókol. Pont kellemes, és a hasamban a pillangók is így gondolják, mert úgy megvadulnak, hogy szinte remegek Jungkook karjaiban. Ez hiányzott nekem.
Simogatni kezdi a testem, én meg eszem elvesztve csókolom azokat az ajkakat amik úgy hiányoztak. De aztán valami csoda vagy nem csoda folytán kitisztul minden. Ellököm magamtól Jungkook izmos testét, így végre levegőhöz jutok és kiadók mindent.

- Nem engedem hogy újra kihasználj engem. Én sokkal több vagyok mint azok a ribancaid akikkel együtt voltál. Hagyj békén engem. Nem érdemelsz meg. Hibába szeretlek, de nem engedem meg neked újra hogy megdugj és elmenj. - hadarom el - Most pedig menj el azonnal mert nem vagyok jól. - tolom ki az ajtón a meglepett Jungkookot és így egy szó nélkül tudom kirakni a házból.

Egy meglepi rész. Gyors voltam.?Remélem jó lett annak ellenére hogy ilyen gyorsan írtam meg.
Holnap is rakok fel rész. Puszi nektek. ❤️💜❤️