Ismerj meg! |jikook| ✅ BEFEJEZETT

°109.°

Jimin szemszöge

- Jimin!- hallom meg régi barátom hangját.

- Hobi.! Hát te mit keresel itt? - állok fel és futok oda hozzá, hogy meg tudjam ölelni. Ő is szorosan magához ölel és már most érzem a belőle áradó örömöt.

- Hát szünet van az egyetemen így gondoltam haza jövök erre a pár hónapra. - mondja nekem mosolyogva. Istenem de hiányzott.

- De jó. Annyira hiányoztál, hogy elmondani nem tudom.  - valók el tőle hogy a szemébe tudjam mondani.

- Te is nagyon hiányoztál. Na és hol van Tae? Nem vele vagy itt? - kérdezi, nekem meg össze szorul a szívem egy pillanatra.

- Nem, gyere bemutatlak a fiúnak aki ott ül. - mutatom neki ő pedig nagy szemekkel követni kezd az asztalhoz.

- Jay ő itt az egyik legjobb barátom Hoseok, de mindenki csak J-hopenak vagy Hobinak hívja. - mutatom be barátom a testvéremnek aki feláll a székből és bemutatkozik illedelmesen.

- Szia én Jong-seong vagyok, de hívj csak Jaynek. - hajol meg barátom előtt.

- Örülök hogy megismerhetlek. Zaravok? - fordul felém aggódó tekintettel barátom.

- Dehogy. Ülj le egy picit hozzánk. Úgy is rég láttalak. - mondom neki és mind helyet foglalunk.

- Hát igen az egyetem mellett nem sok időm van haza járogatni. - sóhajt fel.

- És milyen ott? Jó? - kérdezem kíváncsiságom nem elrejtve.

- Nehéz de minden percet megér, hogy ott vagyok. Sokat tanultam már most. Na de most ne rólam beszéljünk. Ti hol ismerkedtek meg pontosan? - mosolyog mind a kettőnkre. Basszus ő még azt sem tudja hogy a testvérem.

- Én csináltam a tetkóját. - szólal meg Jay.

- Nahát, de jó. Akkor te tetováló vagy szóval rám is tudnál alkotni valamit.? - beszélgetnek a mellettem ülök.

- Persze. Megbeszélünk egy időt és megcsinálom neked. Amit csak akarsz.- mosolyodik el Jay. Hobi szeme pedig rendesen csillogni kezd. Kezdem magam én zavarban érezni. Ránézésre Hobin azt veszem észre hogy bejön neki Jay, bár neki mindig csillog a szeme a boldogságtól. Ez nála kiszámíthatatlan.

- Okés ez jól hangzik. Akkor majd mindenképp keresni foglak. - harapja be ajkait Hobi. Na jó ez már fura.

- Rendben. - dől hátra Jay a székben.

- Amúgy nem ám a randitokba rondítottam bele. Bár amúgy te nem Jungkookal vagy? - néz rám értetlenül Hobi. Hát igen most jön a nehéz része ennek a beszélgetésnek.

- Hát jó lenne ha nem vele lenne hanem velem.- motyogja Jay de így is tisztán halljuk mind a ketten.

- De Jay, mi nem lehetünk együtt. - hajtom le a fejem.  Nem akarom ennél is jobban megbántani. Én csak a testvérem akarom.

- Miért nem? Mondtam egy megoldást. Amúgy mi a válaszod arra? Elfelejtsük? - nézett rám komolyan és egy kis dühvel a szemeiben Jay.

- Én nem tudom elfelejteni. És a válaszom nem. Én Jungkookot szeretem. - fakadtam ki. Én nem akarok vele romantikus kapcsolatban lenni én csak a testvéremet akarom.

- Neked engem kell szeretned én is szeretlek, akkor meg. Hát nem tudsz ennyit sem megtenni értem.? - játszik piszosan a szemben lévő. Hát ha ezt akarod.

- Nem vagyok képes elfelejteni, hogy a testvérem vagy. Nem vagyok képes szeretni téged, mikor már másé a szívem. Érted.?- emelem meg a hangom egy kicsit, de nem annyira hogy ránk figyeljen az egész kávézó. Hobi csak lefagyva ül mellettem.

- Értem, hát most figyelj Jimin. Ha nem lehetsz az enyém akkor Jungkooké sem leszel. El fogom érni ezt valahogy. - mondja én meg pánikba esem.

- Én csak a testvérem akarom. Miért nem tudod ezt megérteni? Jungkookot pedig hagyd ki ebből. Ez a mi ügyünk. Inkább gyere velem haza. - nyugtatom le magam egy picit.

- Jimin hát nem érted én nem akarok a testvéred lenni. Felfogtad? Én azt akarom hogy szeress.

- Én soha nem foglak tudni úgy szeretni. - mondom keményen az arcába az igazságot. Itt látom hogy benne reked a levegő és elszakadt az a bizonyos cérna is.

-Jay..? - szólal meg Hobi.

- Te ne szólj bele, értve vagyok. - sziszegi a szavakat.
Hobi csak védekezően felteszi a kezét majd felém fordul.

- Most azt hiszem elmegyek. Még sok dolgom van. Majd beszélünk Jimin. - azzal fel is áll barátom és csak úgy kisétál esernyővel a szakadó esőbe. Úgy érzem az időjárás tükrözi most a hangulatom.

- Most biztosan megbántottad. Hogy viselkedhetsz így? - kérem számon.

- Azért mert szeretlek ő pedig rosszkor volt rossz helyen. - mondja.

- Hát csalódtam most ezzel benned. És most mondom hogy a mi kapcsolatunkban nem lesz több testvéri kapcsolatnál. Én a testvérem akarom és nem egy szerelmet. Már meg van a szerelmem. A szívem másé és ezen már nem tudsz változtatni. Remélem hogy megbékélsz a döntésemmel és lehetünk végre egy család. - mondom neki és nagyon reménykedem hogy nem akad ki még jobban.

- Nem. Én nem leszek akkor a családod tagja ha nem szeretsz úgy ahogy én téged. Szóval ez van. Viszlát Jimin. - azzal fogja magát és elviharzik mellettem.
Egyedül maradtam az asztalnál és  elvesztettem a testvérem.

Hobi szemszöge

Mikor megláttam Jimint nagyon boldog lettem. Aztán valami különleges ért engem, amit eddig soha nem tapasztaltam
Egy fiú aki ott ült velem és Jiminnel az asztalánál. Ittam a szavait. Illatát belélegeztem és mámorító érzés kerített hatalmába. Első látásra szerelmes lettem. Elmondani nem tudom milyen érzések kavaroktak bennem.  Kederult hogy ők ketten testvérek és itt teljesen lefagytam. Én nem is tudtam hogy Jiminnek van egyáltalán testvére. Na majd erről később kikérdezem. Mikor kitört a veszekedés vagy inkább feszültebb lett a hangulat meghúztam magam, mert nem éreztem, hogy én kellenék oda. Hát igen rossz helyen voltam. Jimin próbálta lenyugtatni, de a fiú aki első pillantasra elvarazsolt nem adta be a derekát. Sajnálom mind kettejüket.
Szörnyű helyzetbe hozta őket az élet.

Itt is lenne a folytatás. Na hát most ezután történik csak a galiba. Azért remélem tetszett. ❤️💜
Hamarosan jön a folytatás.