Ismerj meg! |jikook| ✅ BEFEJEZETT

°61°

Jungkook szemszöge

- Meggondoltam magam, még sem szeretnék felszállni erre. - mutatok a hatalmas kerék felé.

- Jungkookie kérlek csak egyszer. Kérlek! - könyörög nekem aranyos kutyus szemekkel. Miért gyengülök el? Miért akarok felszállni vele annak ellenére hogy baromira félek a magasban.

- Ahh de komolyan félek Chim. - temettem kezembe arcom.

- Ott leszek melletted végig....Mindig ameddig csak szeretnéd. - bújik hozzám és szoros ölelébe von.

- Rendben de csak azért mert... Bízom benned. - na most már tényleg nem értem magam. Össze vissza mondok dolgokat és a legrémisztőbb hogy egyik sem hazugság.

- Köszönöm. Na gyere. - fog kezemre és a már kinyitott kabin ajtaján belépve ülünk le az óriáskerékben.

- Csak meg ne bánjam. - motyogom az orrom alá inkább magamnak mint Jiminnek.
Aztán perc múlva pedig a hatalmas masina el is indul. Egyre magasabbra érünk, az én félelmem pedig egyre nagyobbodik.

- Ne félj én itt vagyok neked. - simitja meg arcom és maga felé fordítja kétségbeesett tekintettel a fejemet.
- Nem fog semmi baj történni. Nagyon ügyes vagy és bátor hogy felszálltál velem. Nézz körbe. - bátorító szava megmelengették a szívem. Elszakadtam tekintetétől és a kinti tájat kezdtem el kémlelni. Gyönyörű látvány tárult elém. Az egész parkot beláttni és a lemenő napot is ahogy a fák mögött elbújik.

- Azta. - csak ennyit tudtam hirtelen kinyögni, ami Chimet halk kuncogásra késztette.

- Gyönyörű igaz? Nézd a esti fényeket is épp most kapcsolták fel. Waoo. - kezdett el mutogatni, mire én a szőke gyönyörűségre néztem.

- Igen gyönyörű. - mondtam ki Jimint nézve nem is a tájjal foglalkozva.. Nekem ő a leggyönyörűbb most. És szerintem eddigi életem és kalandjaim során ő a legtökéletesebb személy akit be akarok hálózni. Amíg ezek a gondolatok jártak a fejemben észre se vettem hogy Chim is engem bámul így hát gondoltam tegyük romantikusabbá a pillanatot.

- Megakarlak csókolni. - szólalt meg Chim, az én lélegzetem pedig megállt egy pillanatra. Ő egy gondolatolvasó komolyan mondom.

- Hát akkor tedd meg. - simitottam rá puha arcára. Ő pedig nem is tétlenkedett, lassan közelített felém azokkal a finomabbnál finomabb ajkakkal. Szerintem még a levegő is bennrekedt amikor végre összértek ajkaink.
A kívánt hatás nem maradt el. Mind a ketten egy nagyot szusszantottunk a csókba, de ez nem állított le minket mert Chim egyből mozgatni kezdte ajkait. Derekára simitottam kezeim míg ő két keze közé fogta arcom. Nyelvemmel rásimitottam szájára, amivel engedéjt kérek a bejutáshoz, és ez meg is történt. Nyelveink olyan Szenvedélyes táncot jártak hogy akaratlanul még a farkam is megrándult.
Lassan váltunk el egymástól de csak addig míg a homlokunk összért még.

- Azthiszem kezdek teljesen belédzúgni. - rekettes hang zúditott be a csendes pillanatba.

- Tessék!? - eszméltem fel hogy mit is mondott az imént Chim. - Mit mondtál? - a hangom a kelleténél sokkal erősebben és erélyesebben szólalt meg, amitől láttam hogy Jimin elbizonytalanodik és megbánja az imént mondottakat.

- Semmit... sajnálom csak... olyan romantikus volt és hát.. kikivánkozott, ne haragudj. Nem mondtam semmit. - hajtja le a fejét és látom hogy kissé még a szemei is bekönnyesednek. A kezeit tördeli ami azt jelenti kínosan érzi magát. Nem értem amúgy hogy miért reagáltam így hisz ezt akartam nem? Hogy végre megkapjam és ágyba bujjunk. De érzem megint azt a rettentő mellkas feszítést. Ahjj faszom nem érdekel, megfogattam hogy nem állok le egy lyuknál sem. Chim sem lesz különb. Ma szépen meg lesz dugva és végre vége lesz ennek a rettentő bűntudatos fájdalomnak bennem.

- Semmi baj és is nagyon kedvelek. - ez nem hazugság, de mégis fáj így kimondani, hogy tudom az együtlétünk után vége lesz mindennek. Chim reményteli tekintettel néz rám majd egy szoros ölelésben von, amit egyből viszonzok is.

-Gyere mert megálltunk. - valók el tőle majd kezét megragadva sétálunk ki a kabinból.

- Köszönöm. - motyogja halkan Chim.

-Jól érezted magad? - kérdezem tőle,amikor már a kijárat felé sétálunk.

- Igen nagyon. Köszönöm szépen ezt a napot. - mosolyog el szerényen. Basszus most ennyire megbántottam a kirohanásommal? Olyan hülye vagyok. Én is érzek iránta valamit mert tényleg még soha nem voltak ilyen érzéseim egyik kalandommal sem, de Chim akiért ennyit harcoltam és harcolok, meg is megdobogtatja a szívem.

- Örülök neki én is nagyon jól éreztem magam. - mosolygok rá.

- Ilyenkor olyan kis nyuszi vagy. Nagyon édes. - mondja, de amint realizálja a mondottakat kikerekednek a szemei és az arca is pirosabb szint vesz magára.

- Te pedig mindig édes vagy. Aranyos, kedves, szexi kis angyalka. - túrok bele selymes hajába.

- Folyton zavarba hozol.. - rágcsálja ajkait.

- Tudom. Imádlak zavarba hozni. Na de gyere menjünk haza. - kulcsolom össze ujjainkat.

- Viszontlátásra. További szép estét. - köszön el tőlünk a pultos lány mosolyogva, amit mi is viszonzunk. 
A parkolóba már sokkal kevesebb autó sorakozik mint akkor amikor jöttünk.

- Szeretnél valamit enni? - kérdeztem tőle amikor már az autóban ültünk.

- Igen már kezdek éhes lenni.

- Bemenjünk valahova vagy menjünk hozzám és rendelünk valamit oda. - mondom el a két lehetőséget.

- A második. Nagyon elfáradtam. - mondja.

- Rendben akkor indulás haza. - indítom el a kocsit és már a főúton robogunk haza.
Jobb is hogy ezt választotta mert így nagyobb esélyem van hogy a végén alattam fog nyögni, mert ha még elmentünk volna valahova tuti hogy  mire haza értünk volna olyan álmos lenne hogy bealudt volna már az autóban. Lehet hogy együtt kéne fürdenünk? Vagy meg kéne masziroznom? Hú majd kitalálom, de ami a legfontosabb, nem szabad elgyengülnöm, mert akkor lehet hogy beleesem abba a csapdába, amit mindennél jobban szeretnék elkerülni. Nem akarok beleszeretni.

Nos hát Jungkook szerintem teljesen össze van zavarodva. Kicsit azért bepillantottunk az érzelmeibe és gondolataiba, ami remélem tetszett nektek. Nos hát a következő részben valami nagyon nagy esemény történik amit szerintem tényleg már nagyon régóta vártok. Puszi nektek. ❤️💜❤️