Ismerj meg! |jikook| ✅ BEFEJEZETT

°111.°

Jay szemszöge

Itt ülök a folyosón és várom az eredményeket. Engem már megvizsgált az orvos és enyhe agyrázkodásom miatt pihenésre ítélt, de én akkor is megvárom az "áldozatom" eredményeit.

- Jimin hamarosan itt lesz. Most beszéltem vele. Készülj, mert szerintem olyan lesz mint egy oroszlán. Nagyon kiakadt, de nem rajtad, hanem az egészen. - ült le mellém Hobi. El sem mozdult mellöllem mióta itt vagyunk.

- Amúgy hogy kerültél oda? - kérdezem meg.

- Amikor eljöttem a kávézóból haza. indultam, de közben beugrottam csokiért, de jobb is mert ha egyből haza mentem volna akkor most nem lehetnék mellettetek. Jiminnek és neked is szükséged van most egy támaszra. - mondja és halványan elmosolyodik.

- Szerinted minden rendben lesz? - kérdezem tőle lehajtott fejjel.

- Igen. Biztosan. Amúgy mi történt köztetek Jiminnel? - kérdezi Hobi és felső testével felém fordul a székben. Persze csak amíg a szék engedi.

- Kiderült hogy testvérek vagyunk, de én közben belé szerettem. Ő mást szeret, én meg őt. - sóhajok fel, de ez az igazság.
- De rájöttem hogy köztünk soha semmi nem lesz testvéri és baráti kapcsolaton kívül. A kocsimban jöttem rá és meg akartam fordulni, hogy vissza menjek Jiminhez, de megtörtént a baj. - húzom el a szám és görcsösen remegő ujjaimmal hajamba túrok.

- Ez az egész nem a te hibád volt. - rakja kezét combomra Hobi. Nem reagálok semmit, inkább csak úgy teszek mintha nem foglalkoznék vele, holott rettentő jól esik ez a gesztusa.

- Sajnálom hogy úgy beszéltem veled a kávézóbam. - kérek tőle bocsánatot

- Nem haragszom, valószínűleg én is ilyen lelkiállapotban lennék. Sajnálom hogy viszonzatlanok maradnak az érzéseid, mármint Jimin felől. Bár ha én lennék Jimin akkor biztosan viszonoznám.- hadarja szerintem meggondolatlanul Hobi.

- Tessék?! - vágok meglepett fejet.

- Mi?! Jajj butaságokat beszélek. Neharagudj.! - hajtja le a paradicsom piros arcát. Ez igazán aranyos.

-Egyáltalán nem butaság. Köszönöm hogy elmondtad. Tudod nagyon rendes vagy velem, bár nem is ismersz annyira. - nyúlok álla alá hogy szemkontaktust tudjak teremteni.

- Igaz nem ismerlek, de első látásra szimpatikus voltál nekem. - harap ajkaiba ami nem kerüli el a figyelmem.

- Te is szimpatikus vagy. Igazából rádnézek, te mosolyogsz én pedig egyből boldog leszek. Ez lehet furán hangzik így hogy nem ismerjük egymást, de megnyugtat a közelséged. Örülök hogy itt vagy velem. - simítom meg arcát mire lehunnya a szemét. Oké azért ez elég fura nekem. Az előbb még Jimin kellett, most pedig azt érzem, hogy nem. Lehet hogy igaza volt Jungkooknak és csak a külseje tetszett. És igazából nekem nem is Jiminre van szükségem hanem...

- Hobi, lenne kedved velem meginni valamikor egy teát vagy kávét.? - kérdezem meg tőle, mire először meglepett arcot vág, majd egy halvány mosoly után válaszol.

- Ezer örömmel. - villantja ki fogait.

- Jónapot, maguk jöttek be a sérültel akit elsodort egy autó? - lép hirtelen mellénk egy fehér köpenyes doktor.

- Jónapot. Igen mi. - pattanunk fel a székekről szinte egyszerre.

- Rendben csak szeretném elmondani hogy már magáhoztért. A bal lába eltört és két bordája megrepedt. Az agyrázkodása sem súlyos. Szóval minden rendben és a beteg hamar fel fog épülni. - mondja az orvos.

- Köszönjük szépen. És be lehet hozzá menni? - kérdezi meg Hobi.

- Egyszerre csak egy és ne nagyon terheljék. Pihenésre van szüksége. - mondja a fehér köpenyes és már el is viharzik.

- Be szeretnél menni? - kérdezi meg Hobi.

- Én nem tudom.. - rágcsálom meg a szám.

- Jay!- hallom meg Jimin aggódó hangját a hátam mögül. Egyből oda fordulok felé így szemben találom magam egy mérges még is aggódó Jiminnel.

- Mi történt? - kérdezi és be áll a magánszvérámba. Most mérges rám?

- Baleset volt. Nekem jött egy kamion. És elsodrodtam egyenesen a zebra felé.

-Hol van most? Bemegyek. - kérdezi rosszalló tekintettel.

- A 109-es terembe. - mondja Hobi. És mutat is egy ajtóra amin ott díszeleg a szám. Jimin csak fogta magát és el sétált mellettünk egyenesen az ajtó felé ahova be is lépett.

Gondoltam, hogy haragudni fog. Tudom és ő is tudja hogy nem az én hibám, de még is hibásnak érzem magam. Csúnya dolgokat mondtam, és úgy látszik meg kapom a büntetésem amiért elsodortam a hülyeségeim és a felháborító viselkedésem miatt Jimin szerelmét Jungkookot.

Itt is lenne az új rész. ❤️Remélem tetszett. Már lassan haladunk a sztori vége felé, remélem nem vagytok annyira szomorúak ez miatt.😔💜
A folytatás hamarosan következik. Puszi addig is. 💜❤️