Ismerj meg! |jikook| ✅ BEFEJEZETT

°108.°

Jimin szemszöge

Délutáni órákban már szürkült az ég így arra következtettem, hogy esni fog az eső. Így is lett. 4 órakor már szakadt az eső, így esernyővel léptem be a kávézóba ahova megbeszéltük Jay-el a találkozót.
Amint beléptem a meleg és barátságos kávézóba egyből észrevettem őt az egyik asztalnál ülve. Fekete ruhái szinte ontották magukból a bánatot a dühöt és a csalódottságot. Tudtam hogy én vagyok ennek az oka.

- Szia. - köszönök neki amint odaértem az asztalhoz, ahova egyből le is ültem.

- Szia. - mondja mély és komor hangon. Ugye nem igy fog egész végig beszélni velem, mert akkor a sírás fog engem haza kergetni.

- Hogy vagy? - mosolygok rá kedvesen.

- Hazudjak vagy az igazat? - húzta fel az egyik szemöldökét, de a szája sarkában láttam a felfelé görbülést.

- Az igazat. - harapom be a szám idegeskedésemben.

- Nem. Nem vagyok jól. - sóhajt egy nagyot és az asztalra támaszkodik a kezével.

- Értem. Sajnálom. - hajtom le a fejem.

- Én is. Azt hittem hogy te is belém fogsz esni, ahogy én beléd, de nem. Hát ilyen az élet. - nevet fel kínjában.

- De én nem.. Engem nem érdekelt és érdekel senki Jungkookon kívül. Téged is azért kértelek arra, hogy játszd el velem, hogy kavarunk, hogy féltékennyé tegyem őt. Tudom gonosz volt és most bűntudatot is van miattad. - fakadok ki, mert tényleg így tartom helyesnek, hogy tudja mind ezt .

- Miattam? Mi? Bűntudatot van azért mert beléd szerettem? - kérdezi nevezve.

- I.. Igen - dadogok halkan, mert a sírás szélén állok.

- Ne legyen. Nem a te hibád hogy szerelmes lettem. Vagy is de a tiéd azért mert gyönyörű vagy, kedves, okos, szerethető, és cuki. Ezt már akkor tudtam mikor a tetkód csináltam, de akkor még nem ismertelek. - teszi a kezét az enyémre ami az asztalon pihen.

- Értem, sajnálom hogy belém szerettél.- ereztek el egy szomorú mosolyt és a szívem szakad meg Jay-ért. Miért pont belém kellett? Pont én aki nem tudja ennek a csodás fiúnak az érzéseit viszonozni. A pulsz pedig, hogy még ráadásul testvérek vagyunk.

- Ne sajnáld. Van megoldás. - szorítja meg a kezem és kacsint egyet mellé.

- Mi? - vágok értetlen fejet.

- Úgy teszünk, mintha nem lennénk testvérek. Te szépen belém szeretsz. Összejövünk és mindenki boldog. - mosolyog rám, úgy mintha a szíve nem is lenne összetörve. Hát ezt már magamról nem tudom elmondani. Most épp repedezik az enyém. Még hogy felejtsük el?  Szeressük egymást.? Én erre képtelen lennék. Én a testvérem akarom. És amúgy is Jungkookba vagyok szerelmes. Vele akarok meghalni is.

-Na? Mit mondasz? Megtudnád ezt tenni értem? - kérdezi kiskutya szemekkel.

- Én...Én.. - ezerrel forog az agyam, de  szívem is és az agyam is egyből rávágná hogy nem. De gondolkozásom közben egy rég nem hallott ismerős hang hasít a levegőbe a nevemet mondva.

- Jimin!- hallom meg régi barátom hangját.

- Hobi.! Hát te mit keresel itt? - állok fel és futok oda hozzá, hogy meg tudjam ölelni.

Folytatjuk...

Itt is lenne az új rész.. Ennek még jön a folytatása csak kicsit később. Izgi lesz megígémem. Lehet ki fogtok akadni, de higgyétek el minden jó lesz...
Puszi. Lehet pár óra múlva jön a folytatás.😉Puszi. ❤️❤️❤️💜