the cure is you - Sebastian Stan [Completed]

breath

A testét tartva cipeltem be Tyler-t a szobába, aki annyira kiütötte magát, hogy szinte levegőt sem vesz. Először, mikor megláttam, azt hittem, hogy meghalt a kanapémon, és vehetek másik ülőgarnitúrát, de szerencsére még vert a szíve, szóval alá nyúltam, felhúztam állóhelyzetbe, és betámogattam a hálószobába. Befektettem az ágyamba, betakartam, meg ilyenek.

Kérlek, emlékeztessetek, hogy cseréljem ki az ágyneműt, mielőtt valaha is belefeküdnék.

Fáradtan felsóhajtva ültem le a nappali padlójára, miközben a hátamat neki döntöttem a fotelnek. Nagyon nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal, szóval bekapcsoltam a tévét, amiben a sztár hírek mentek éppen. Elmondták benne, hogy ki szakított, kinek lesz gyerek, és mi a napi botrány Amerikában. Csak a szokásos.

Addig kapcsolgattam az adók között, amíg egy gála élőadásához nem értem. Pontosan nem tudom, hogy miért volt ott annyi híres színész, gondolom, valamilyen filmnek ma van a premierje.

A szemem sarkából, először Chris Hemsworth-ot szúrtam ki, ahogy végig vonult a vörös szőnyegen, a felesége kíséretében, majd megjelent a látókörömben Scarlett és Elizabeth is.

Kissé feszélyezetten ültem a tévé képernyő előtt, de nem vitt rá a lélek, hogy elkapcsoljak innen. Kicsit azért hiányoznak. Mármint, maga a forgatás, a nyüzsgés és a folyamatos poénkodás.

Itthon mindig ugyanaz történik. Semmi változatosság. Ráadásul már Tyler is egyre furábban viselkedik, már ha ez lehetséges. Random dolgokat képzel el a szobában, múltkor nem mert bemenni a fürdőbe, mert állítása szerint, elbújt ott egy embereket evő szörnyeteg.

Nem nagyon tudom eldönteni már, hogy egy négy éves gyerekkel, vagy egy tőlem idősebb férfivel élek együtt.

- Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. - szólalt meg a tévében egy hang, mire rögtön felkaptam a fejemet, és a képernyőre szegeztem a tekintetemet. - Sok itt a jó csaj... - húzogatta a szemöldökét Anthony, mire a mellette álló riporter irritáló hangon nevetni kezdett. - Na, jó! Igazából, csak szerintem, ugyanis drága barátom szerint, aki nem mellesleg egy görög félisten, csak egy jó csaj létezik a világon! - csapta hátba a fejét rázó Sebet a férfi vigyorogva.

- Ó, igen? - tette a két férfi irányában a mikrofont a riporternő, és kíváncsi tekintettel nézett az irányukba. - Ki rabolta el Sebastian Stan szívét?

Sebastian zsebre tette a kezét, majd a földet kezdte el figyelni. Valószínűleg zavarba jött attól, hogy mindenki ráfigyel. Mindig ezt csinálja. Sötét öltöny feszült rajta, amit egy fehér inggel párosított össze, a mai estére. A haja kicsivel rövidebb volt, mint mikor legutoljára találkoztam vele, de ugyanolyan jól nézett ki összeségében.

Tökéletes volt.

- Ennek az istennek a szívét egy olyan nő rabolta el, most kapaszkodjon meg mindenki, aki őt nem szereti viszont. - biggyesztette le az ajkát Mackie, és egy együttérző pillantást vetett Seb-re, aki csak a szájába harapott, de még mindig nem reagált semmit. - Na, dobj egy dögös pillantást a kamerába, hátha nézi az adást! - lökte gyengéden csípőn Sebastian-t, aki halvány mosolyt rajzolt az arcára, és egyenes a kamerába nézett.

Eufórikus egy érzés volt, amikor szinte a szemembe nézett. Persze, benne volt a pakliban, hogy nem is rólam beszéltek, hiszen mostanában semmi közöm sincsen hozzájuk, de azért örültem annak, hogy láttam Sebastian-t. A tekintete viszont nem csillogott, szerintem fáradt volt. Most, hogy jobban megnéztem, egy kicsit nyúzottnak tűnt. Biztos, sok az elintéznivalója a filmek körül.

Hirtelen egy régi érzés támadt fel a szívem mélyén. Szerettem volna tudni, hogy minden rendben van-e vele. Nem is akarok belegondolni, hogy mennyi rossz dolog történhetett vele az elmúlt időben, amiről nem tudok semmit, mivel teljesen kizártam. Igazából, az elmúlt három évéről sem tudok valami sokat.