Nincs érintés

223 9 3
                                    

Miközben vacsoráztam folyamatosan az a mondat ment végig a fejemben amit Draco mondott nekem még fent..

- Köszönöm a vacsorát anya! - Álltam fel az asztaltol , beraktam a mosogatóba a tányért és gyors léptekkel mentem a szobámba amit becsuktam és elraktam Draco és az én pálcámat. ( Csak a biztonság kedvéért)

Ekkor ,hogy ne legyen majd Draconak feltünő, befeküdtem az ágyba és betakaroztam és úgy tettem mintha aludtam volna.

Jól időzítettem mert hallottam ahogy az ajtó kinyílik.

Draco

Bementem az ajtón és láttam ahogy Emma az ágyban fekszik betakarozva és aludt.
Elmosolyogtam majd oda mentem az ágy mellé és a hajszál ami bele lógott a szemébe azt eltűrtem onnan.

Emma:

Éreztem ahogy Draco oda jön és eltűri a belelógo hajszálamat az arcomból.
Elmosolyodtam de szerintem ő ezt nem vette észre.
Éreztem ahogy közeledik felém, én megfogtam egy gyors mozdulattal a pólóját és magamhoz húdtam.

- Hát te? Nem is alszol? - Mosolygott rám.

- Hmm.... Nem ! - Akaratlanul is de elmosolyogtam ahogy fölöttem  volt.

Fölöttem volt összegörnyedve és a két keze a fejem mellett támazkodott.
Én az arcát fürkésztem és egy mosolyt nem engedtem ki az arcomra, azaz a számat harapdáltam.

Draco a szemével ugrált az én szememen és a számon.
A szeme megállapodott az ajkamon.

Ő az egyik kezével beletúrt a hajába ezzel szétborzolva a tejfől szőke haját, így én kaptam egy kis részt ahol láttam a kidolgozott, kockás hasát.

- Imádom... - Nem akartam de kicsúszott a számon.

- Mit? - rakdta vissza a kezét a fejem mellé. - Á, értem már, tetszett amit láttál, ugye? - Egy kaján vigyor jelent meg Draco arcán.

- Lehet... - Az arcom mély vörös színbe váltott.

- Imádom,hogy nem csináltam semmit és már vörös színben pompázik az arcod! - Nyalta meg a száját.
- Ne hidd ,hogy elfelejtettem amit még vacsora előtt mondtam! - Ekkor leszállt rólam és tudtam,hogy a pálcáját keresi. - Hol van a pálcám?!

Hallgattam ahogy dünnyög magában mert nem találja a pálcáját. ( Megsúgom a mosdóba vittem a sminkes készletembe rakva)

- Em, hol a pálcám?! - Fordult felém még én feküdtem az ágyba és elégedetten mosolyogtam, ami nem volt jó ötlet... - Neked van közöd a pálcám eltünésében, ugye? - Én nem válaszoltam, csakhogy húzzam az agyát.. - Enélkül is megoldhatjuk... de akkor olyan halknak kell lenned mint még soha.

Oda jött hozzám az ágyba és újra oda ült elém.

- Erről jut eszembe! Te tudsz pálca nélkül is varázsolni! Így most te szívtad meg! - Egy kaján vigyor jelent meg újra az arcán.

- Miről beszélsz?

- Ha mást nem, legalább zárd be az ajtót! - mondta én meg megpróbáltam valamit csinálni, de  semmi..

Hellish Love حيث تعيش القصص. اكتشف الآن