"Emlékszel a napra, amikor először találkoztunk? A suliban történt, nem figyeltem és neked mentem, minden tankönyvem és füzetem a földön landolt és mikor lehajoltam te is így tettél, kezeink véletlenül összeértek. Teljesen elpirultam, amit te édesnek találtál és megkérdezted, hogy nincs-e kedvem elmenni valahova iskola után. Nagyon meglepődtem, de természetesen igent mondtam. Megfogtad a karom és ráírtad a neved a számoddal együtt, majd egy kacsintás kíséretében elmentél. Felemeltem kezem és megnéztem mit írtál; Lee Minho ***********
Nagyon izgultam és tudtam, hogy ma pont nem olyan ruhát vettem fel, ami megfelelt volna, de még ígyis azt mondtad, hogy gyönyörű vagyok. Szívem hatalmasat dobbant csupán ettől az egy szótól. Nagyon boldog voltam. Elvittél egy közeli kávézóba, még sosem ittam Americanot, veled kóstoltam meg először, nagyon ízlett. Rengeteget beszélgettünk, úgy éreztem benned igazi lelkitársra leltem, és ezt neked is elmondtam, itt hibáztam először. Azt mondtad, hogy te is így érzel ezért meghívtál még egy randira, ami egy hét múlva jött el.
Azon a napon ismét elhívtál abba a kávézóba, ott kezdődött meg az igazi kapcsolatunk, hiszen minden csütörtökön odajártunk. Már két hónapja..megkérdezted, hogy leszek-e a barátod. Igent mondtam, ekkor hibáztam másodjára.
Úgy éreztem, hogy a felhők felett járok, nagyon élveztem a veled töltött idő minden percét és azt mondtam, hogy szeretlek, ismét egy hiba. Ugyan te is ugyanezt mondtad, de nem volt igaz, akkor még nem tudtam, hiszen túl naiv voltam és hittem neked, minden egyes szavad úgy szivtam magamba, mint a friss levegőt.
Szívem minden alkalommal egyre hevesebben vert és ezt te is hallottad, amikor magadhoz öleltél, megkérdezted, hogy ez miért van, olyan hülye voltam, hogy nem jöttem rá, egy szerelmes ember tisztában van ezekkel, de te még maga a szerelem szó jelentését sem ismerted, ezért nem is szerethettél engem soha.
Elmagyaráztam, hogy milyen dolgokat váltasz ki belőlem, hogy testem minden egyes érintésedre reagál, hogy a csókjaid drogkén hatnak rám, a közelséged pedig olyan boldoggá tesz, mint eddig soha semmi és senki. Harmadik hiba.
Mikor megkérdeztem, hogy szeretsz-e azt válaszoltad, hogy igen és én hittem neked, hittem, mert hittem, hogy vagyok olyan értékes, hogy szeress, de tévedtem, tévedtem mindennel kapcsolatban. Veled és velem kapcsolatban.
Mikor megöleltem a legjobb barátom megütöttél, mert én hozzád tartozom és én ezt elfogadtam, nem mentem többé Felix közelébe, negyedszer hibáztam.
Nálad voltunk, filmet néztünk, de a telefonod megrezzent, felvetted, majd azt mondtad, hogy el kell intézned valamit, de sietsz vissza. Mosolyogva bólintottam, hogy menj csak. Öt órán keresztül vártam rád mire hazaértél nyakadon egy folttal, azt hazudtad, hogy csak egy szúnyog csípés és én még mindig hittem neked és akkor hibáztam ötödjére.
Ahogy teltek a napok egyre kevesebbet voltunk együtt, nagyon zavart és megkérdeztem, hogy miért nem töltesz már velem annyi időt. Azt válaszoltad, hogy sokat kell tanulnod. Megértettem és hagytalak.
Akkor három hétig egy szót se szóltunk egymáshoz, nagyon fájt, magamba zárkóztam és még csak enni sem ettem, naivan reméltem, hogy beállítasz és megdorgálsz, amiért ezt tettem, hogy majd ismét karjaidba zársz, hogy édes szavakat suttoghass fülembe, majd megcsókolj, úgy ahogyan régen, amikor még szerettél, de tévedtem, mert te sosem szerettél. Hatodik hiba, hogy még mindig veled voltam és neked adtam mindenem ezek után is.
Aztán mégis berontottál hozzám és apró puszikkal lepted el egész arcom, sírtál és egyfolytában azt mondogattad, hogy sajnálod és szeretsz, hittem neked, mint mindig, újabb hiba, már a hetedik hibát követtem el.
A nyolcadik hiba nem más volt, mint az, hogy egyik nap, amikor nálad voltunk hagytam, mindent hagytam, amit tettél. Lefeküdtem veled. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy szar volt, mert épp ellenkezőleg, túl jó volt, ezért csak rosszabbul éreztem magam.
Aztán azt hitted, hogy összejöttem Channal, pedig tudhattad volna, hogy ő csak az unokatestvérem, de nem hittél nekem, megvertél, kórházba kerültem, de én még mindig szerettelek, sőt még most is szeretlek és íme, a kilences számú hibám.
Két napja kérted, hogy találkozzunk, természetesen belementem. Ugyanott ültünk, abban a kávézóban ahol minden elkezdődött. Megfogtad a kezem és szemembe néztél.
─ Figyelj, Jisung, nagyon sajnálom, de én nem szeretlek, tudom, hogy fasz voltam amiért ezt tettem veled, sosem szerettelek és most szeretném lezárni ezt az egészet, vigyázz magadra, legyél boldog. Kívánom, hogy találj valakit, aki annyira szeret téged, mint amennyire te szeretsz engem, sajnálom, de ennek vége. Szia.
Szavaid törként hasítottak lelkembe, nagyon fájt minden, amit mondtál, de próbáltam mutatni, hogy jól vagyok és nem előtted összeomlani, így csak egy hamis mosolyt magamra erőltetve néztem, ahogy kilépsz az ajtón, magamban reménykedtem, hogy ez csak egy rossz vicc, hogy visszarohansz és karjaidba zársz és soha nem engedsz el és azt mondod, hogy csak vicceltél, hogy szeretsz és sosem fogsz elhagyni, de nem így történt, órákig ültem azon a helyen várva hátha visszajössz, de nem jöttél. Tizedik hiba; naivan remélni, hogy mégis szeretsz, mindennap vártam, hogy odagyere és megcsókolj és ismét megölelj, de nem így történt, nevetve néztél át rajtam és még csak köszönni sem köszöntél vissza, el sem tudod képzelni mennyire fájt, fájt amit velem tettél, elhitetted, hogy lehetek én is fontos valakinek, valakinek, aki szeret engem, de tévedtem, de még mekkorát.
Most itt állok a tetőn és ezt a levelet írom, amit valószínűleg sosem fogsz megkapni, de, ha mégis, tudd, hogy nagyon szeretlek még akkor is, ha ezt tetted velem, mert te olyan boldoggá tettél, amilyenné még soha senki, ezúton köszönöm neked, hogy ezt az 5 hónapot veled tölthettem, hogy megmutattad milyen szerelmesnek lenni. Szeretlek, Ég veled, Lee Minho"
Felálltam a tető szélére és könnyeimnek utat engedve léptem egyet előre.
-Várj, Jisung, ne - hallottam meg hangod, de már késő volt, még egyet léptem és már zuhantam, semmi és senki nem menthetett meg, sajnálom.
Szeretlek és örökké szeretni foglak, Minho.
______________________________________
Nos, ez csak egy kis szösszenet
ami épp most pattant ki a fejemből és próbáltam az érzelmeimnek megfelelően leírni, remélem elnyeri a tetszéseteket
Puszi </3
