Mi van, ha a Hargreeves családban egyel többen vannak, mi van, ha az ő ereje kicsit más, mint a testvéreié, és mi van, ha ő nem használhatja, mégis megteszi és ezzel visszafordíthatatlan dolgokat tesz magával? És egy rég nem látott személy felbukkan...
Míg a két gyerek az szem tulajdonosa után nyomozott, addig két titokzatos ember Ötöst kutatta. Sok munka és egy ember életének erőszakos kioltása (kinek bűne csupán az volt, hogy szóba állt drága főhősünkel) kellett hozzá és már Hazel és Cha Cha meg is tudta, hogy hol lakik a fiú. A két bérgyilkos el is ment az akadémiához, hogy megkeressék célpontjukat és kiiktassák. Mikor odaértek a legnagyobb csendben behatoltak a házba, ami teljesen üresnek bizonyult, ezért beljebb haladtak. Hírtelen Diegot pillantották meg és egy kezükben lévő fegyverrel azonnal lőni kezdtek, de a férfi nem hagyta ennyiben, és késeit, melyeket mindig magánál tartott, hozzájuk hajította, majd futásnak eredt.
— Mi ez? — Kérdezte Allison a mellette ülő Luthertől, kiket a tetőn való bájcsevejből szakított félbe a lőfegyverek hangos robaja.
— A szobáink felől jönnek! — Válaszolt a férfi húga kérdésére és azon nyomban futásnak eredtek, oda, ahol a golyózáport hallani vélték.
Diego a semmiből Hazelnek ugrott, hátha letudja gyűrni, de semmi esélye sem volt a nagytestű, képzett gyilkossal szemben.
— Lődd már le! — Ordította a férfi a társának.
— Áll félre fafej! — Válaszolt lenézően a nő. Cha Cha, ekkor teljesítette a kérést, és 2-es re célzott, majd meghúzta a ravaszt, de Diegonak sikerült ismét megúsznia a támadást. — Gyere! — Egyből a menekülő után szaladtak, de ez mégsem volt kifogás arra, hogy ne végezzenek vele. Grace közben dúdolgatva hímzett, mintha mi sem történt volna. Ekkor megjelent 1-es és 3-mas is, ekkor Luther lekapta Cha Cha maszkját és messzire elhajította, még Allison Hazelt próbálta lefegyverezni, de a férfi ezt a Hargreevest is legyőzte és a nyakánál fogva a magasba emelte, de ezt Diego nem hagyta, így azon nyomban testvére megmentésére sietett. Kettőjük még mindig kevés volt, ezét a szőke gorilla is besegített, majd „rendet” tett. A gyilkos férfit megragadta és egy nagy lendülettel kihajította a padlón fekvő társnője mellé, így már két idegen fetrengett az Esernyő Akadémia épületében.
— Ezek meg kicsodák?! — Lihegte 3-mas, mire mind a három testvér csak össze-vissza kapkodták szemeiket, hol az egyikükre, hol a másikukra nézve.
— Elmondanád mégis kik ezek? — Intézte Cha Cha kérdését a mellette fekvő Hazel felé.
— Nem tudom, de az már legalább tudjuk kié a cipő. — Ugyanis mikor két gyilkosunk betört az akadémiára és nem találtak senkit, „felfedező útra” indultak, elsőnek a gorilla szobáját szemelték ki maguknak, ahol is találtak egy hatalmas fekete, kopott bakancsot.
— Szívesen! — 1-es Diego felé közelített, így próbálta a tudatára adni, hogy nélküle már halott lenne.
— Boldogultam! — Felelte Diego, nagyképűen ahelyett, hogy megköszönné, mivel azzal be kellene ismernie, hogy báttya nélkül nem ment volna.
— Na persze! — Ejtett egy szarkasztikus nevetést Luther.
— Direkt hagytam magam! — 2-es éppen folytatni kívánta volna mondanivalóját, ha a két támadójuk el nem kezdte volna őket újabb golyózáporral behinteni őket, ezzel menekülésre sarkallva a három Hargreevest.
— Nincs meg a fegyverem! — Kiáltott fel Hazel.
— Utánuk megyek! — Cha Cha ezzel maga mögött hagyta a társát, ki buzgón keresett valamit, amivel megtudja magát védeni. Egy buzogányt szemelt ki magának, amit a nappaliban lévő polcról levéve már ki is szemelte következő „prédáját”. Vanya szerencsétlenségére pont akkor lépett be a hatalmas, barnára színezett faajtón, egyenesen az épület előszobájába.
— Hahó, srácok! Mindenki jól van? — 7-es ezzel a társalgó szoba felé vette az irányt, ahol Hazel is tartózkodott. A nő lasú léptekkel haladt a helyiségben, mintha még mindig gyerek lenne, és egy idegen házban érezné magát, ekkor a bérgyilkos férfi lesúlytott rá, csak egy kis szerencsével úszta meg, hogy komoly baja essen, de egy ütés így is eltalálta, aminek következtében kiterült a szoba közepén található dohányzóasztalon, míg fején lévő vágásból csurdogált a meleg, vörös színű vér. Luther hírtelen megjelent, és másik húga megmentésére sietett.
— Hé, seggfej! — Szólította meg 1-es a férfit, ezzel magára vonva a figyelmét és egy párbajra hívta. Hazel el is fogadta a „felkérést”, buzogányát meglengette, majd az izmos Hargreeves felé kezdett el rohanni. Luther kikapta kezéből a fegyvert és messzire elvetette. A bérgyilkos ezt nem hagyta annyiban, 1-est a vállára emelte, majd egy nagy lendülettel a hideg földre csapta. 7-es csak nézte, ahogy testvére az életéért küzd, de ő nem tehetett semmit. Klaus hozta a formáját és egy törölköző a testén, egy pedig a fején volt felcsavarva, fülhallgató a fülében, így táncikált a kihaltnak vélt fenti folyosón, a lent zajló eseményekről nem is tudván, a hangos zene minden nem kívánt hangot elnyomott. Allison éppen női támadója elől menekült, ki heves lövéssel próbálta őt kiiktatni. Az ebédlőbe érve elbújt az asztal alá, majd védekezés képen megragadott egy biliárddákót, mit egyenesen Cha Cha bokájához vágott, amitől azonnal hanyatt esett, pisztolyát elejtve. Kénytelen volt ő is azzal támadni, amit 3-mas talált, így választása arra a tárgyra esett, amivel az imént a földre terítették. Megütötte Allisont, amitől az asztalnak csapódott, ekkor Diego lépett be.
— Nem akarsz pletyizni egy kicsit vele? — Vigyorgott 2-es, miközben élvezve figyelte a „show-t”.
— Nincs rá szükség, mert ez a picsa felhúzott! — Ezzel zárta le a feketebőrű nő a báttya kérdését, majd ment, hogy elintézze támadóját.
— Csak a fiút akarjuk. — Jelentette ki Cha Cha.
— Oh, hát ezesetben… — 3-mas nem fejezte, csak a levegőbe lendítette a lábát, és feje felé rúgott, sikertelenül. Most Diegon volt a sor, hogy ártalmatlanítsa. Megragadott egy fém rudat ezt választva fegyvere ként. A gyilkosnő futásnak eredt, csakhogy hátulról egy kés repült a combjába, hallatott egy fájdalmas nyögést, majd folytatta menekülő útját. A két testvér nem hagyta ezt annyiban, ezért követték. Ben éppen 4-es fejébe próbált némi értelmet verni, mindhiába.
— Klaus, Klaus! — Szólongatta 6-os a még mindig félpucéran táncoló báttyát.
— Vanya menekülj innen! — Utasította 1-es a húgát, aki eleget is tett a kérésnek, persze túl messzire nem juthatott, a nappali lévő polc takarásában talált menedéket. A két férfi tovább folytatta a harcot, majd egy jól irányzott mozdulattal a bérgyilkos Hazel földre terítette ismételten a másikat.
— Luther! — Allison gondterhelt sikolya hasított végig a földszinten, mikor meglátta a testvérét. — Állj fel!
— Vissza kellene fognod a gyors kajákból. — Tett egy gúnyos megjegyzést 2-es a báttya testalkatára, majd felsegítette.
Cha Cha felbotorkált az emeletre, majd elvágta a termet díszesítő csillár kötelét, ami alatt pont a három Hargreeves állt, majd az hatalmas gyorsasággal a talaj felé vette az irányt.
— Vigyázzatok! — Ezzel 1-es félrelökte az oldalán álló két embert, így a lámpa csak rá esett, amit már ő sem bírt el, teste a földre roskadt a hatalmas súly alatt.
— Luther! — Allison ismét felkiáltott és egyből testvére megmentésére sietett. Addig a bérgyilkos nő az ablakon keresztül távozott az akadémia hatalmas falai közül, ezzel maga mögött hagyva mindenkit. Az égből lehulló hatalmas tárgy kiszakította, 1-es kabátját, mi eddig elfedte a felsőtestét, így megvillantva szőrős gorillaszerű bőrét.
— Beszarás! — Diegotól csak ennyi tellett a meglepődötség hevében. Ezután csak némán álltak és meredtek egymásra a testvérek, majd Luther se szó, se beszéd, elrohant.
— Te tudtad? — Vanya remegő hangon vonta kérdőre a nővérét.
— Nem! — Felelt szűkszavúan a nő.
— Basszus, anya! — 2-es felszaladt a lépcsőn a még mindig dúdolászó Gracehez. — Anya jól vagy?
— Természetesen! — Válaszolt mosolyogva, miközben fiára sem pillantott, csak a kezei között lévő szövetdarabot figyelte.
— Nem hallottál semmi zajt? — Szétlőtte a házat két maszkos idegen.
— Te meg miről beszélsz butus? — A robot tovább folytatta a dúdolást, és a hímzést, majd egyszer csak a tűt végig vezette a bőre alatt, mindvégig az a nőnek szeme sem rebbent., majd kihúzta a kis fém tárgyat. Diego csak zavartan figyelte, közben egy szót sem szólt, itt eszmélt rá, hogy testvéreinek talán igaza van, és Grace tényleg már nem a régi. A férfi megragadott egy kést, majd szép lassan elkezdte felvágni a nő kezén a bőrt, majd valami kékes színű folyadék szépen lassan végig folyt a karján, és 2-es ujjain ért célba. — Diego, mit csinálsz?
— Anya, nem lesz semmi b-baj. — Ezzel a férfi elmondta utolsó szavait, majd kioltotta édesanyja életét. Életében nem félt még ennél jobban, mégis erősnek kellet maradni, lement húgaihoz a nappaliba. — Ő mit keres itt?
— Segíteni szeretnék! — Vanya éppen a fején tátongó heges próbálta tisztogatni egy nedves kendővel.
— Nem, meghalhattál volna! Vagy miattad akár mi is! Allison!
— Szerintem azt akarta mondani, hogy az ilyesmi veszélyes lehet, te nem vagy… — 3-mas már nem tudta befejezni, mivel félbeszakították.
— Közétek való. — Vanya folytatta nővére mondatát, majd felállt és idegesen elviharzott régi otthonából. Hazelnek azonban sikerült valakit megszereznie, 4-es elrabolta a mai nap folyamán, megkötözte, majd a motelszobájához cipelte.
~Hazel, Cha Cha és Klaus~
— Merre van Ötös számú? — A nő e mondata közben a túszul ejtett férfi nyaka köré tekert egy kötelet és fojtogatni kezdte.
— Ne hagyd abba! — Motyogta fuldokolva 4-es. — Nincs is jobb alkalom, mint egy kis fojtogatás, hogy felpezsdüljön a vér. — Nevetett fel.
— Mi olyan rohadt vicces?! — Hazel ezzel felpofozta a székhez kötözött Klaust.
— Hát az elmúlt órákat azzal töltöttétek, hogy kínzással próbáltatok kihúzni belőlem valamit, de mind hiába, nem tudok semmit…
-----1433------
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
