A drámát és a romantikát összevonni? Főleg egy gimnazista lány életében? Nem a legokosabb döntés.
Vanity és az Eastwood gimi története évekkel ezelőtt megkezdődött, de vajon két év kihagyás után mire kell felkészülnie a lánynak? Az élete jelentős f...
Egyértelművé vált, hogy nem fogjuk elérni Kianát, ezért Ryder zabosan a házához indult. Meglepett azzal, hogy megkérte Marcust hadd maradjak nála ameddig ő oda megy. Én eddig is határozottan hittem neki, egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy benne lenne a keze Maya elrablásában, csak Ryder erősködött, hogy vonjuk kérdőre őt is. Először nem akartam ott maradni, mindenképpen menni szerettem volna, arra az esetre ha esetleg ott találjuk a lányomat, elsőnek öleltem volna magamhoz. Azonban abban az állapotban amiben voltam nem kérdéses, hogyha meglátnám azt a nőt mit tennék vele.
Anya és Mariah is a fiúkkal mentek, Marcus pedig odaadóan gondoskodott rólunk a lányokkal. Alexián látszott, hogy nagyon bűntudata van amiért kételkedett benne, egy darabig őrlődött, majd elnézést kért tőle. Marcus pedig tőlem, amiért egy percig is bedőlt Kianának. Nem láttam értelmét haragot tartani, a legfontosabb akkor az volt, hogy Maya épségben előkerüljön.
Türelmetlenül vártuk, hogy Ryder adjon magáról valami jelet, de ez csak hosszú idő után történt meg, akkor már nagyon későre járt. Csalódottan léptek be a lakás ajtaján, még mindig a lányom nélkül. Reményvesztetten ültem a kanapén és néztem magam elé, a gondolataim megőrjítettek. Ryder lassan elém guggolt és megtörölte az arcomat. Aligha éreztem az érintését, teljesen elveszett voltam.
- Mi lesz most? - szólalt fel Alex lehangoltan.
- Értesítettük a rendőrséget, szerencsére egyből ráálltak az ügyre, Kiana házát is megfigyelés alatt tartják. - válaszolt anya.
- Ha esetleg felbukkanna rögtön értesítelek titeket. - mondta Marcus.
Mindenki nagyon letört és fáradt volt, megköszöntük Marcusnak a segítséget, és hazamentünk. Az egész testem, lelkem, elmém kívánta az alvást, de egyszerűen nem tudtam elaludni. Maya ruháit szagolgattam, hogy egy kicsit közel érezhessem magamhoz. Leültem a szobájába és a képeit nézegettem, sírtam volna, de már könny sem jött a szememből. Ryder próbált rávenni, hogy feküdjek le és pihenjek egy kicsit, de makacsul nemet mondtam neki. Szörnyen éreztem magam, amiért ennyire önző voltam, Maya az ő lánya is, neki is baromi nagy szüksége lett volna rám.
Másnap ugyanúgy a szobában keltem, bizonyára sikerült egy kis időre lehunyjam a szememet. Ryder a mellettem lévő fotelben ült, összekuporodva. Sikerült egy gyenge mosolyt csalnia az arcomra, nagyon jól esett, hogy mellettem maradt. Ő még aludt, ezért nem szándékoztam felkelteni. Kivánszorogtam a nappaliba, egyből a telefonomat vettem kézbe, hátha érkezett valami hír. Csak anya keresett, hogy megkérdezze, hogy vagyunk. Összedobtam egy gyors reggelit Rydernek, eközben hirtelen nagyon rosszul lettem. Hányingerem lett, épphogy elértem a wc - ig, Ryder aggódva rohant be utánam.
- Jól vagy?! - figyelte kétségbeesetten minden mozdulatom.
A csaphoz léptem, hogy megmoshassam az arcom, teljesen sápadt voltam.
- Csak a stressz - mormogtam, megtámaszkodva a mosdókagylóba.
- Gyere, enned kell valamit. - figyelmesen átkarolta a derekam és a konyhába vezetett.
Nyomasztó csendben megreggeliztünk, illetve próbáltunk. Mindketten a telefonjainkat figyeltük másodpercenként, de nem hiába. Ryder hívást kapott egy számról, rögtön felvette, én pedig nagy figyelemmel néztem rá. Szinte semmit sem mondott csak nézett rám, talán egyszer felszólalt egy igent, de többnyire a vonal másik oldalán beszéltek.
- Máris indulunk! - mondta, majd letette a telefont. - Megvan Maya. - mosolygott vidáman, hirtelen egy puszit nyomott a homlokomra, ezután felpattant az asztaltól.
Azonnal megkönnyebbültem, egy kő esett le a szívemről. Hatalmas levegőket vettem, hogy összeszedjem a lelkierőmet, majd követtem Ryder példáját, gyorsan elkészülődtem és már mentünk is a rendőrségre. Útközben értesítettem a többieket is, hogy ne aggódjanak tovább. A rendőrséghez érve, kéz a kézben sétáltunk át a bejárat ajtaján, türelmetlenül érdeklődve a recepciónál. A hölgy a számítógépre vezette a figyelmét, hogy információt tudjon adni, én közben a tekintetemmel vizsgáltam a helyet. Egyszer csak megláttam egy rendőrt az egyik folyosó végén a lányommal a kezében. Felénk tartott, gondolkodás nélkül az irányába indultam. Ahogy összetalálkoztunk egyből átadta Mayát, én pedig könnyezve szorítottam magamhoz és puszikkal leptem mindenét. Szerencsére semmi baja nem volt, csak az ismeretlen környezet feszélyeztette. Ryder is hozzánk sietett és megkönnyebbülve átkarolt mindkettőnket. Nem tudnám szavakba önteni, hogy mit éreztem akkor.
A megható pillantunk közben Kianát hátra bilincselt kézzel vezették el előttünk. Ránk sem akart nézni, de Ryder nem hagyta csak úgy szó nélkül.
- A börtönben fogsz megrohadni te zakkant ribanc! - kiabált utána.
Ekkor ő hátra nézett a válla felett, de nem szólt semmit.
- Jibansz - gügyögött Maya nevetve.
Dühösen Ryder felé kaptam a fejem, aki csak büszkén mosolygott a kislányra. Nem sokáig tartott a haragom, az hogy ismét halhattam Maya nevetését mindennél többet ért, ezért elnéztem ezt az egy csúnya szót. Főleg, hogy én sem gondoltam Kianára másképp.
Nem sokkal később megérkeztek a többiek is, mindenki nagyon boldog volt. A rendőrök elmondták, hogy Kianát a reptér közelében fogták el. Marcus értesítette őket, hogy hívást kapott tőle, így könnyedén bemérték a tartózkodási helyét. Elakart menekülni a lányunkkal együtt. Nagyon hálás voltam Marcusnak, amiért egyből cselekedett, és egyáltalán nem bántam, hogy nem minket értesített először.
Sokkal kiegyensúlyozottabb lettem, de csak akkor nyugodhatok meg igazán, ha az a nő már a rácsok mögé kerül. Még mindig hihetetlen számomra, hogy hogy képes valaki ilyesmire, csupán féltékenységből. A legfontosabb, hogy a kislányom biztonságban van, és megfogadtam, hogy soha többet nem érheti semmi rossz, ameddig élek. Ő az életem értelme, a legutolsó lélegzetemmel is védelmezni fogom. Őt és Rydert is, ők a mindeneim, a legféltettebb kincseim.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
