Ez már nem csak szex!

21.

  JK úgy áll a lépcső tetején, mint egy obeliszk. Még nagyobbnak és erősebbnek tünik, innen lentről nézve. Nem tudom, hogy mit látott, de a tekinte halálos, az izmok csak úgy ugrálnak az arcán. Bár nem gondolom, hogy nálam idegesebbnek érzi magát, mert én két férfi, miatt is feszült vagyok és nem tudom eldönteni melyiktől tartok jobban. Lassan lépked lefelé a lépcsőn hosszú lábaival. Már korábban is feltünt, de most valahogy mégis jobban feltünik, hogy ez a férfi 80% lábból áll és nem akármilyen láb az övé. Fekete szövetdarágján, minden egyeslépcső fokon kidudorodnak az izmok, már-már olyannyira, hogy a vékony szövet mindjárt elengedi magát és megvillan az izom tömeg vaskos combjain. Amint odaér hozzám megragadja csuklóm és a hátamögé tuszmákol, majd mély rekedtes hangon fogai között préseli ki a szavakat.
- Ha mégegyszer hozzáérsz megöllek!
- Nyugi már ember! Yoongi sem egy beszari alak. Önelegülten mosolyog, miközben JK mindjárt felrobban.
- Ez csak, egy kis csaj! Mit vagy úgy oda!
- Csak csináld, amit mondtam!
Miközben Yoongit akarja megfélemlíteni, addig nekem okoz fájdalmat, mivel úgy szorítja a csuklóm, hogy mindjárt összeroppantja. Amit nem is bánnék, mert imádom, ezt a védelmező énjét, csak azt éri ezzel a viselkedésével, hogy még inkább beleszeressek, de most már igazán befejezhetnék ezt a farok méregetést. Már olyan közel állnak egymáshoz, hogy az orruk majdnem összeér, attól tartok JK mindjárt lefejeli, ha még egy rossz szót szól Yoongi. De hála az égnek nem történik ilyesmi, mert JK megindul és magával ráncigál engem is. Sebes léptekben halad lefele a lépcsőn, vonszol magával, mint valami rongybabát, a bokám mindjárt kitöröm, mert magassarkúban nekem nem egyszerű felvenni ritmusát. Szerencsére túl élem a harcot a lepcső fokai ellen. Az udvaron át a parkolóig rángat továbbra is, majd az autóhoz érve kinyitja az ajtaját és szabály szerűen belök rajta, aztán meg rám csapja az ajtót. Mostanába ez a mániája, teljesen rám hozza a frászt. Úgy viselkedik velem, mintha valami rosszat tettem volna, pedig éppen neki kémkedtem. Beszáll végül ő is és a szállodáig meg sem áll. Nem szól egész úton. De úgy látom kattog az agya, egy idő után arc vonásai enyhülnek. A szallodánál kiszállunk, még véletlenül sem nyitja ki az ajtót, az udvariasság kiveszett belőle. Talán nem is baj, mert a vegén ugyan úgy szállítani ki, mint ahogy be. Abból pedig nem kérek. Továbbra is szedi a lábait, de én már nem rohanok utána, majd ha teljesen lenyugszik úgy is megkeres, csak menjen nyugodtan.
Na ő nem így gondolja, megvár a liftnél, kérdő tekintettel néz rám, hangnélkül és értem mit akar, na meg a kezével is noszogat, hogy iparkodjak már. 
A lift hamar felér a 3.-ra. A szobámfele veszem az irányt, ahogy ő is, nem szándékozik magamra hagyni. Az ajtóhoz érve mielőtt kinyitnám ránezek, ő pedig felhúzza a szemöldökét, hogy gyerünk már nyissad. Oké nyitom már. Szinte belök a szobába. Beljebb megyek, majd megfordulok, hogy számon kérjem a viselkedését, mert ez nem normális, bármennyire is dühös. Ne rajtam töltse ki. De ahelyett hogy szigorú tekintetével találnám magam szemben, forró ajka lecsap és mindkét kezével egyszerre túr hajamba . Olyan erőszakosan falja ajkaim, hogy lábaim beleremegnek. Tépi, harapja a szám, nyelve sebesvonatként hatol be ajkaim közé. Levegő vételre sincs időm és bár vad és erőszakos mégis nyelve puha, csókja finom. Próbálom követni tempóját, de lehetetlen, így nyelvünk egyre inkább csatázik, egyikünk sem adja fel a harcot. Hevessége felrobbantja testem, érzem hogy ölem ellepi a nedvesség.  De amilyen gyorsan jött olyan gyorsan távozik, búcsúzól alsó ajkamba harap, ami olyan fájdalmasra sikeredik, hogy felsikítok. Majd végül eltovolodik tőlem. Végre levegőhöz jutok, és igyekszem pótolni az oxigént,amit az imént elvesztettem. Úgyan ezt teszi ő is, mellkasa szaporán emelkedik, a tekintetem ajkára tapad, ami most csókunktól kipirisodott és még ott csillog rajta nyálam. Nem tudom vissza fogni magam, többet akarok, már nem csak a testem, az eszem is többet kíván. Akarom őt, akkor is ha újra összetöri a szívem. Hajába túr, oda vagyok ezért a muzdulatért, már tennék is egy lépést, mikor megszólal és visszaröpít a valóságba.
- Találtál valamit?
Közben meglazítja nyakkendőjét. Rendezem gondolataim, amik igen csak elkalandoztak.
- öö nem... nem... semmit.
Vagyis csak egy kis fűvet, de nem gondolom, hogy ez terhelő bizonyíték lenne.
Tudom tudom, hogy ez ganajság, de előbb látni akarom én, hogy mi van a pendriven-on, mielőtt átadnám neki.
- Semmit?
Megdörzsöli a nyakát és újra dühtől torzul az arca.
- aaümm sajnálom, mégis mit vártál, semmi tampontot nem adtál mit keressek.
Nem vagyok kém, legalább segíthetnél, mitől tartasz, hogy meglop, vagy átjatsza a céget más kezére, vagy mit tudom én....csak sötétben tapogatózom.
- Én sem tudom pontosan, de nem a sikkasztástól tartok, inkább attól hogy olyan dolgokra veszi rá az apám, ami nem biztos, hogy jó nekünk. Az apám vakon megbízik benne. Velem sincs olyan viszonyban mint vele, tartok tőle hogy aláírat vele valamit.
- Ugyan már! Apádnak te vagy az első, szeret és bízik benned, nem gondolom, hogy Yoongira bízná a gyárat vagy bármi mást, miközben ilyen nagyszerű fiai vannak.
Próbálom megnyugtatni. És csak reménykedem, hogy igazam van.
- Mi lenne, ha lepihennél, és kitisztítanád az agyad, mert tele van méreggel. Aztán meg ennénk valamit. Hmm?
- Rendben, igazad van.
Megfogja kezem, amit szorongatott, megvizsgàlja még mindig piros a csuklóm, ajkához emeli és leheletnyi csókot nyom rá, közben elmormol egy sajnálomot, majd távozik.
Bevonulok a fürdőbe, lezuhanyzom, igazán jól esik a kellemesen meleg víz, elűzi a stresst testemből. Felfrissülten lépek ki a fürdőböl. Majd előveszem a laptopot, ideje megnézni mi van pendrivon. Na meg a dokumentumot. Még van egy kis időm, arra hogy figyelmesen átolvassam az iratot ami valami szerződés féle, amit elloptam, most már hivatalosan is tolvaj vagyok. Yoongi a konkurens céggel üzletel, úgy látom, de nem vagyok biztos benne, elég kacifántos. Azután a pedndrive tartalmát átvizsgálom, ami roppant érdekes. Köze nincs a JJK Grouphoz, így hát ezt tuti nem adom oda JK- nek, viszont úgy érzem még hasznát veszem a jövőben. A szerződést sem adom át, semmi konkrétum nincs benne, előbb megvitatnám egy hozzáértő ismerősömmel és előbb én szeretnék Yoongival beszélni. Közben megérkezett a srác is a könyvelést elhozta nekem. Eredeti papirformában kértem. Elkezdem lapozgatni, majd fújtatok egyet. Erre rá megy az egész estém és mindjárt éhen halok. Kinézek az ablakon,a nap is lenyugóban, vörössen izzik az ég alja. Átöltözöm a vacsorához hozott ruhámba.
Úgy elszaladt az idő, hogy JK- ről teljesen megfekedkeztem. Vajon mit csinál? Pihen vagy a bárban iszik. Nem talalgatok tovább, mert kopogtatnak az ajtómon. Ez biztos ő az.