28.

586 13 0
                                    

JK.

   Régi jó barátom Tae felhívott ma, hogy ki ne hagyjam a mai találkozót, bár nem mondta, miért lesz különleges, de feltétlen itt kell lennem. Nem tudtam délután csatlakozni, mert volt egy pár elintézni valóm, de estére szabaddá tettem magam.

Leparkolok az autóval és elindulok a hangos társaság felé. Messziről hallani, milyen jó a hangulat, le vagyok maradva pár körrel, de pótolom. Rám fér, hogy kikapcsolódjak, az elmúlt pár nem nap, nem volt könnyű menet. Teljesen összekuszálódott az életem, jó lesz a barátaimmal kiereszteni a gőzt.

Ahogy közeledem a társaság felé, egyre inkább egy ismerős arcot vélek felfedezni. Közelebb érve kitisztul a kép. Viola. Most már értem, miért kell feltétkenül itt lennem. Pedig ma igazán nem vágytam az ő társaságára és ahogy elnézem, ő sem örül jövetelemnek. Undorral fordítja el arcát, ahogy odaérek. Míg vidáman köszönt mindenki, addig ő kerüli a tekintetem. Nem számít, nem azért jöttem, hogy a fancsali képét bámuljam, már csak azért is jól fogom érezni magam.

A srácok segítenek abban, hogy utolérjem őket az alkohol fogyasztásban. Egymás után töltik az italokat, de nem kell félteni a csajokat sem, tartják a tempót rendesen. Mégis, egy valakiért aggódom, méghozzá a lányért, akire nem tudok haragudni bármennyire is szeretnék. Ha most épp a kapcsolatunk felfelé ívelő stádiumban lenne, leállítanám, hogy ne igyon többet, mert nem lesz ennek jó vége, de mivel nem vagyunk túl jó viszonyban, ezért hagyom, hogy alkohol mérgezést kapjon, max később viszem a detoxba.

Egy idő után elkezd zavarni, hogy egy pillantást sem vet rám, miközben azt veszem észre magamon, hogy le sem tudom venni róla a tekintettem. Formás lábait nem takarja semmi, mert csak egy pici farmer shortot visel, oda tapasztja a szemem. Laza polót visel, ami elfedi formás melleit, de én tudom mit takar a vékony ruhadarab. Önfeledt mosolyától, pedig elszáll minden haragom. Semmi másra nem tudok gondoni, csak hogy karjaimban tarthassam.

Még én a gondolataimmal foglalatoskodom, addig előkerül egy gitár és Jimin már megis szólaltatja. Vidáman énekli mindenki az ismerős dalokat, majd aztán kezembe nyomja barátom a hangszert, hogy most én következem. Bruno Marstól a Talking to the moon, kezdem játszani, majd énekelem is és közben a lányra nézek, akinek a dalt szánom. Úgy látom tetszik neki, csillogó nagy szemeit, szemeimbe mélyeszti. Olyan a tekintettel néz, ahogy akkor nézzett, mikor tudtam nagyon jól, hogy szeret. Bíztos vagyok benne, hogy most is szeret, ahogy én is őt. Amikor a refrénhez érek, elkezdi ő is énekelni. Gyönyörü lágy hangját megvillantja, egyenesen a szívemig hatol. Nem mondom, hogy rejtegetett tehetség, de nekem szépen cseng hangja, nekem a legszebb és legcsodálatosabb. Elökerül még az est folyamán pár dal, azután oszlani kezd a csapat, majd egy idő után köddé válik mindenki körülöttünk, csak ketten maradunk a sötét csendes éjszakában. Az első gondolatom, hogy ha észleli, hogy csak ketten maradtunk, akkor gyorsan lelép, de helyette, sétára invitál. Bólintok, hogy benne vagyok.

Közel  a hullámzó tengerhez sétálunk a parton és mivel Viola imádja a tengert, nem tudja megállni, hogy ne dobja le cipőit is bele ne gázoljon a sós vízbe, miközben önfeledten nevetgél. Nem tudom eldönteni, hogy az alkohol miatt van, vagy esetleg van hozzám is némi köze eme boldogságnak.
- Hé baby! - Kiált nekem.
- Hm?
- Usszunk egyet! - Invitál boldogan a hűvös sós vízbe, de nem megyek bele, én még tisztán látok. Inkább leülök a kavicsos partra és onnan csodálom, ahogy forog és csupa őrültséget csinál mámoros hangulatában. Totál őrült, nem tudom vissza fogni magam, muszàj nevetnem, annyira édes, imádom.

- JK! Emlékszel amikor le vittél a tengerpartra? - Kiabálja a vízből.
- Igen. - Nagyon jól emlékszem minden percre
- Akkor voltam a legboldogabb.
Én is, de ezt nem mondom, csak sóhajtok egyet, mert úgy érzem vége a szórakozásnak, most nekem támad és újra a fejemhez vág mindent, de meglepetésemre ahelyett, hogy neken támadna tovább vigyorog, majd kisétál a vizből. Megbotlik a kavicsos parton, ami kicsit megrémiszt, már ugranék is segíteni, de neki más tervei vannak. Négykézlábra áll és mint egy kiscica kezd sétálni felém. Újabb mosolyt csal arcomra, ahogy esetlenül, spiccesen próbál szexi lenni.

Ez már nem csak szex!Où les histoires vivent. Découvrez maintenant