Gyilkos jár a gimibe (Kim Taehyung ff.) - Átíras Alatt

🌺55.

A csodás alvásomat a telefonom rezgése zavarta meg. A képernyőn LeeHong neve szerepelt, bennem pedig megállt az ütő.
Gyorsan kikapcsoltam a telefonom és inkább a mellettem szuszogó fiúra figyeltem. Remélem nem ébresztettem fel. Óvatosan szembe feküdtem vele és nézni kezdtem, ahogy édesen alszik. Tegnap olyan figyelmes volt velem, hogy még most is elpirulok. Feledtetni akarta a tegnap történteket és sikerült is. Az a bizonyos dolog még nem történt meg, de fokozatosan közeledünk felé, hisz még Taehyung is új területen mozog. De boldoggá tesz, hogy elsők vagyunk egymásnak minden téren. Még vetettem egy utolsó pillantást a tökéletes arcára, aztán halkan kikászálódtam az ágyból. Megakarom lepni őt egy ágyba reggelivel!

Mivel többször használtam már a konyhát, pontosan tudom, hogy mi hol van. Így hát gondosan előkészítettem a hozzávalókat és remélem, hogy időben elkészülök az amerikai palacsintával.

💕💕💕

Sikeresen megsütöttem a finom palacsintákat és egy széles tányérra helyeztem őket és öntöttem rájuk jó sok eperszószt, tettem köréjük néhány gyümölcsöt, meg nyomtam tejszínhabot is, mert az nem maradhat le. Egy tálcára téve a tányért, elindultam vissza fel az emeletre, és mikor benyitottam Tae szerencsére még aludt. Óvatosan leraktam a tálcát az ágy mellett lévő kis éjjeliszekrényre és visszamásztam mellé az ágyba. Most valahogy felkéne keltenem. Ekkor jutott eszembe, hogy nincs is rajta póló, ugyanis kilátszik a csupasz válla. Oldalra tettem a hajam és a nyakához hajolva puszikat kezdtem szórni az említett területre. Lejebb haladtam a kulcscsontjához és mozgolódni kezdett. Egy halk sóhajt hallottam tőle, de aztán szólásra nyitotta száját.

Jó reggelt Soju. Miben mesterkedsz? -a reggeli mély hangjától, mindig végig borzong a testem. Egyszerűen imádom!

Szép jó reggelt oppa! Én? Semmiben, csak gondoltam meghálálom a tegnap estét. -néztem szemeibe.

Tényleg? De igazán nem kellene. -

De igen. -hajoltam ezúttal ajkaira és megcsókoltam. Közelebb húzott magához, de ez nem volt neki elég, így hát megragadta a derekam, én pedig átlendítettem az egyik lábam rajta és derekára ültem. Még levegőt se hagyta hogy vegyek, úgy falta ajkaim és kezei letévedtek fenekemre.

Muszáj volt vissza venned a nadrágod?! -morgott fel és szúrós szemekkel vizslatta arcomat én pedig csak elmosolyodtam.

Csináltam reggelit. -pillantottam a kis asztalra, mire odafordította a fejét.

Azta! Ezt mind a tegnap miatt kapom? -kapta rám szemeit mosolyogva, miközben felkönyökölt.

Részben igen, de meg is akartalak már lepni valamivel. -vontam meg lazán vállaim, Tae mosolya pedig egyre szélesebb lett.

Köszönöm jagi. -nyomott cuppanós puszit az arcomra.

Együnk, aztán menjünk, mert lekéssük a sulit, bár az első két óránk nem lesz megtartva. -kaptam észbe, hogy a töri tanár beteg, ezért elmarad a dupla óra.
Tae bólogatni kezdett, és leszállva róla, odakucorodtam mellé, hogy elfogyaszthassuk a reggelit.

🌺

Mindenki, egy kis figyelmet kérnék! Seggfejek!!! -kezdte el csapkodni az asztalt Jay. -Higyjétek el, nekem sincs kedvem itt lenni, de mivel kibaszott tanár vagyok, ezért muszáj. A bállal kapcsolatban kell ma elmondanom néhány dolgot. -folytatta a beszédet és eléggé meghökkentett stílusa. De ő ilyen, sose fog változni.

Pénteken lesz megtartva, este hat órától tízig, külsős ember nem jöhet, alkoholt tilos behozni, de én úgy is fogok..khmm mi van még itt, ja igen! Két diák mégsem tud segíteni a szerveszkedésben, ezért kellene mégegy ember a mi osztályunkból. A másikban volt önként jelentkező, szóval szeretném, ha nem hoznátok rám szégyent és mi is lennék annyira rugalmas, hogy kijelölünk egy embert és elválluljuk.

Gyorsan körbenéztem, hogy ki az a bátor, aki beáldozza magát, de senki nem rakta fel a kezét.

SooJun! Azt hallottam HeeMin tanárnőtől, hogy te szeretsz segitkezni az ilyenekben. Elvállalod? -már épp szólásra nyitottam a számat, amikor is közbevágott. -Remek! Köszönöm, akkor ezzel megis volnánk. Ha lenne még kérdésetek, akkor tegyétek fel az igazgató helyettesnek.

De, de én...-kerestem a megfelelő szavakat.

Igen? -állt meg az asztalom előtt kedves osztályfőnökünk.

Én nem érek rá. Nem fér bele az időmbe. -néztem rá határozott tekintettel.

Hát kislány, én erről nem tehetek. Nekem se fér bele az időmbe, hogy itt üljek veletek, ebben a retkes iskolában. -szerintem megint részeg.

Tanár úr, kérdezhetek valamit? Maga tanár egyátalán? -HyunJin kérdése után, sokan elkuncogták magukat, de sokunkat meg valóban érdekelt, hogy tényleg igazi tanár e. A kérdés hallatán oldalra pillantott, majd vissza rám és lazán elnevette magát.

Persze hogy tanár vagyok pfft. Akkor szerintetek miért vagyok itt? Mindegy a lényeg, kedves drága angyalarcú SooJin..-

SooJun. -javítottam ki keresztbe font karokkal.

Mindegy. A lényeg, hogy segítened kell, mert akkor nem lesz bál és nem nyálazhatjátok össze egymás képét meg ilyenek, szóval téma lezárva. Én most megyek, úgyhogy ne tegyetek semmi kárt magatokban és ne nyúljatok be a tanári fiókomba! -emelte fel mutató ujját. Nagyot sóhajtva ejtettem fejem a karjaimra, és szétterültem az asztalon.

Miért mindig nekem kell szívnom? -hisztiztem Taehyungnak. -Azt se tudom, hogy lesz időm magamra! Mivan ha el se tudok jönni? - már tényleg a sírás határán álltam.

Nyugodj meg, megoldjuk valahogy. Csak segítened kell pár díszt felrakni, aztán hamarabb elkéreszkedsz, én pedig érted megyek időben. Nem hagyom, hogy kihagyd. Ha mást nem, akkor megszöktetlek. -vonta meg vállait, és sikerült mosolyt csalnia az arcomra.

Rendben, de akkor így is legyen. Szeretném, ha mindkettőnknek emlékezetes lenne az a nap. -hajtom fejem vállára, ő pedig összekulcsolja kezeinket.

Biztos vagyok benne, hogy az lesz. -puszilt hajamba és kiélveztük az ebédszünet utolsó perceit.

Ahoyy! Meghoztam a folytit és készüljetek, a kövi részben komolyodni fognak a dolgok😏😈 bármilyen gondolatotok van, szívesen fogadom őket💕 Addig is byebye!