Gyilkos jár a gimibe (Kim Taehyung ff.) - Átíras Alatt

🌺37.

Ajkaim enyhén elnyíltak a meglepődöttségtől. Erre totál nem számítottam. Azt hittem ezek után sose állunk már szóba egymással, most meg itt csókol. Erőszakosan lehunytam a szemeimet és próbáltam kiszabadítani a csuklóimat, amiket fog, de nem ment, mert visszanyomta őket a fejem mellé. Ráncigálhattam volna estig is....úgyse vagyok nála erősebb. Az érzelmek csak úgy kavarogtam bennem. Nem tudom miért csinálja ezt.... Csak azért hogy visszatartson? Vagy így akar bocsánatot kérni? Vagy érez valamit irántam? A haja az arcomat csikizte és igaz eleinte durva volt, most viszont óvatosan megmozdította ajkait. Olyan puha volt...még sosem éreztem ilyesmit. Én még nem csókolóztam...vagyis álmomban egyszer....vagy lehet többször, de az nem volt igazi. Ez pedig most igazi és fogalmam sincs mit csináljak. Nem kéne csak állni mint egy kuka.... De egyátalán én mit érzek?! Taehyung türelmetlen lett és mégjobban hozzápréselt az ajtóhoz. Mozgatta az ajkait, de én teljesen bepánikoltam. Egyszerre volt erőszakos és gyengéd, mert úgy éreztem, addig úgyse enged el, amíg vissza nem csókolom. Nem tűnik ő se valami tapasztaltnak, bár én méginkább nem vagyok az. Engedett a kezeim szorításán, de még mindig fogta azokat. Én is megmozdítottam az ajkaim és visszacsókoltam. Ez életem első csókja és hát....nem pont egy csúnya vita után képzeltem el, de ez most így alakult és ez engem kicsit se zavar. Teljesen összevagyok zavarodva és mindeközben a könnyeim majdnem kifolytak, de tartottam magam. Végre kiszabadítottam a kezeimet és Tae az arcomra simított miközben édesen ízlelgettük egymás ajkait bár én elég bátortalan voltam. Elszakadt tőlem én pedig még ennek az egésznek a hatása alatt voltam. Mindketten kapkodtuk a levegőt.

Nem szeretem, ha Minho a közeledben van! -csapott rá az tenyereivel az ajtóra én pedig összerezzentem, hisz kezei a fejem mellett vannak. Olyan agresszív, hogy már komolyan félek. Most Minho kicsit sem érdekelt...az érdekelt a legjobban hogy miért csókolt meg!

M-mi volt e-ez? -kérdeztem miközben lehajtottam a fejem.

Na szerinted mi? Azt hiszed nem emlékszem arra ami a szülinapodon történt? -kérdezett vissza, nekem pedig kedvem támadt elszaladni.

Te e-emlékszel??! De hát...részeg voltál! -emeltem fel a fejem hogy ránézzek, de nem kellett volna. Olyan más volt a tekintete.

Úgy látszik még nem láttál részegen. Én mindenre emlékszem, még akkor is ha alkoholt iszok. -mondta és még mindig olyan közel volt hozzám, mint az előbb.

Mi-miért nem mondtad? -

Mert jobbnak láttam, ha nem beszélük róla...de mostmár tudod, hogy emlékszem rá. -én tényleg nem tudtam mit mondani. Tudta.....mégsem mondta el.

És....elfelejteni se tudtam. Tudom nem volt helyes, mert ígéretet tettem neked, de....-

Elakarok menni. -vágtam szavába. Már tényleg nem bírtam. Tae meglepődötten nézett rám, de aztán elhátrált.

SooJun..kérlek.-

NEM!!! Engedj el!!! -csattantam fel. Taehyung nem szólt, hanem végleg ellépett tőlem. Felkaptam a táskámat és elindultam haza, miközben folytak a könnyeim.

🌺🌺🌺🌺🌺🌺

Mikor hazaértem, felrohantam a szobámba. Egyszerre voltam dühös, szomorú és boldog. Nem tudom felfogni, hogy mi történt. Csókolóztunk!!! És most fogalmam sincs, hogy mit érzek! De leginkább az bánt, hogy ilyen csúnyákat mondott nekem. Nem ilyennek ismertem meg. Lehet igaza van, de azt hittem örülni fog annak, hogy senkivel se vagyok haragban.... Próbáltam abba hagyni a sírást, de nem ment. Nagyon régóta barátok vagyunk és elképzelésem sincs, hogy mi lesz ezek után. Mivan, ha már nem leszünk olyanok mint régen?? Végleg eltávolodunk egy ilyen dolog miatt? Vagy csak betudjuk annak, hogy a pillanat hevében csókolt meg, azért hogy visszatartson.