Gyilkos jár a gimibe (Kim Taehyung ff.) - Átíras Alatt

🌺14.

Elhatároztam hogy a mai napon bemegyek abba a szobába, amibe múltkor nem engedett be. Ha bántani akar, tudom hogy egy ujjal se fog hozzám érni. Múltkor is csak látni kellett volna azt a megbánást a szemében. Még sose láttam senkit, aki így megbánt volna valamit...

Éhes vagy?-kérdezte miután kidőltem a szőnyegen.

Hm....együk meg a kaját. -rendeltünk jó kis sushit. Közösen fizettünk mert a legjobb helyről rendeltünk és nem volt olcsó. De megérte hisz nagyon finom.

Figyelj Tae...-kezdtem de előbb megettem egy sushit- szerintem Jungkook jó fej, csak egy paraszt. Ha nem lenne ekkora szoknyavadász akkor még én is barátkoznék vele. -néztem rá.

Ezzel most mire akarsz célozni? Legyek a haverja? -meglepett arcot vágott.

Igen. Szerintem jól kijönnétek. Megpróbálod? -csillantak fel szemeim.

Nem. -válaszolta nemes egyszerűséggel.

A kedvemért! Kérleek!!! -már szó szerint könyörögtem neki, mire megforgatta a szemét.

Jó....talán megpróbálom. -rakta le a pálcikát majd elment a mosdó felé. Én addig tovább ettem. Mire Tae visszajött addigra befejeztem az evést.

Uhm...azt hiszem múltkor a szobádban hagytam a kedvenc tollamat. Tudod egy lila kacsa van rajta. -mutogattam a levegőbe.

Jaaa....igen. Nem tudom hol van. -mondta.

De biztos hogy itt hagytam. Keressük meg légyszi az a kedvenc tollam. -vágtam kiskutya képet.

Gyere. -nyújtotta a kezét. Boldogan fogtam meg és indultunk fel a szobájába. Nyugalom nem kulcsoltuk össze az ujjainkat mint a szerelmesek. Pfft...az nevetséges lenne. Mi csak barátok vagyunk. Mikor felértünk egyből benéztem az ágy alá hátha ott van. Megnéztem a szőnyegen is de nem találtam.

Megvan. Ez az ugye?-kérdezte miközben felém nyújtotta.

IGEEN!!!-pattantam fel a szőnyegről majd már el is akartam venni tőle de feltette a kezét a magasba én pedig nem értem el. Elkezdtem ugrálni de ügyesen kikerülte a kezem.

Naaaa.....most miért kell folyton szivatni? -

Visszakapod hogyha azt mondod hogy én vagyok a leghelyesebb srác és hogy milyen jó tanár vagyok és....nagyon szeretsz. -persze ilyenkor milyen jókat tud vigyorogni.

Most komolyan?-kérdezte keresztbe tett karral.

Hallgatlak Soju. -mosolygott, közben a kezét a füléhez tette. Ahhj....

Taehyung.....te vagy a leghelyesebb srác, a legjobb tanár és én annyira szeretlek. -grimaszoltam a végén.

Ügyes vagy Soju. Tessék. -adta a kezembe a tollatt majd kacsintott. Megfordultam és láttam két Big Bang es pólót felakaszta a szekrényre.

OHH TAE!!! Honnan vannak a pólók??? Mondd el!!!! -rángattam a karját.

Nyugi. Rendeltem őket. -már régóta szeretnék ilyen pólót.

Megkaphatom az egyiket? Ugye nekem adod?? -

Mi? Biztos hogy nem. Az enyém. -bedurcáltam magam.

Akkor miért van belőle kettő? -vontam fel a szemöldököm.

Azért mert úgy olcsóbb volt ha kettőt rendelek. És amúgy se adnám neked mert túl nagy lenne rád. Ez férfi méret. -mosolygott.

Addig úgyse hagylak békén. -ültem le az ágyára.

Ennyire szeretnéd? -

Igen! Tudod hogy Daesung a szerelmem. -grimaszolt egyett...

Pfft....jó....de a szürke az enyém. -boldogan pattantam fel az ágyról majd le is akasztottam a fekete színűt. Gyorsan felvettem a felsőmre és hát....kicsit nagy volt. Na jó inkább nagyon nagy....de nem zavar. Nekem kell ez a póló. Taehyung végig nézett rajtam és egyszerűen kisétált a szobából. Öhm...okkééé.

Na most miért mentél el? Ennyire szarul áll rajtam? -rohantam utánna.

Nem, csak.....-

Csaaak? -felvontam az egyik szemöldököm. Egyre furább nekem ez a gyerkőc.

Khm...haza kéne menned. Késő van. -fordult nekem háttal.

Tae még csak fél 5 van...most mi bajod van?-követtem és megálltunk egy ajtó előtt.

Semmi....-

Én nem úgy látom. Jó inkább hagyjuk...-oldalra pillantottam és láttam hogy annak a szobának az ajtaja előtt állunk. Lassan közelebb mentem és felnéztem Taehyungra. Közben rátettem a kezem a kilincsre.

Bemehetek? -kérdeztem félve. Rámemelte szemeit és már nyúlt volna a kezem után, de én lefogtam. Nem mondott semmit csak vett egy mély levegőt és lehunyta a szemeit.

SooJun...nem akarok bemenni oda. -

De én igen. -mondtam és lenyomtam a kilincset. Ez a szoba kicsit poros volt....a falon mindenhol családi képek és egy zongora a szoba közepén. Néhány kép a földön van és bevan törve a kerete. Itt mi történt...? Odasétáltam a zongorához majd lassan emeltem fel a fejem az ajtóban álló Taehyungra.

Kiskoromban a nagypapám megtanított zongorázni és éjjel nappal ebben a szobában voltunk. Ez az ő zongorája volt, de mióta meghalt azóta nem tettem be ide a lábam. Imádtam játszani, de a kedvem vele együtt meghalt. -hajtotta le a fejét. Odasétáltam hozzá és megöleltem. Ez olyan szomorú....nagyon elérzékenyültem. Azt hittem nem fog reagálni, de vissza ölelt. Mélyen beszívtam az illatát és elmosolyodtam. Mikor elváltunk megfogtam a kezét és hátra léptem egyett. Látszott az arcán hogy mennyire küzd magával de aztán átlépte a küszöböt. A zongoráig húztam, aztán megszólaltam.

Szóval ezért nem akartad hogy bejöjjek múltkor. -ő csak bólintott eggyett.

És a képek?-kérdeztem.

Aznap este rongáltam egy kicsit. - vont vállat. Leültem a zongorához és elkezdtem játszani. Yoongi nagyon jó tanár, tőle tanultam minden zongora tudásom. Felnéztem Taehyungra és láttam hogy mosolyog. Alrébb csusszantam hogy letudjon ülni. Úgy látszik nagyon jó úton haladok.......

Sziaztoook!!! Tudom rég volt rész és sajnálom. Vidéken voltam és ott nincs wifim😢 De mostmár itthon vagyok és nemsokára hozom a kövi részt addig is szeretettel várom a kommenteket😊😊❤