Gyilkos jár a gimibe (Kim Taehyung ff.) - Átíras Alatt

🌺22.

Nem is tudom mióta borogatom a homlokát Taehyungnak. Najó kb 1 órája. Időközben csináltam neki levest. A nagybátyja gyorsan hozott még pár hozzávalót, de hamar kész lett. Jobban betakartam az ingjével nehogy megfázzon. Újra megfordítottam a kendőt a homlokán, mire megmoccant. Hirtelen elhúztam a kezem és figyeltem hogy mit csinál. Átfordította a fejét a másik oldalra, majd sóhajtott egy nagyot. Aigoo de cukii!! Na jó, lenyugodtam....
Kinyitotta a szemeit. Én még mindig ott ültem az Angol zászlós babzsákján és próbáltam nem elmosolyodni.
Végre felémfordította a fejét és kicsit meglepődött.

Hogy érzed magad?-mosolyogtam.

Most halucinálok vagy tényleg itt vagy?-a hangja mély és rekedtes volt.

Én...tényleg i-itt vagyok. -próbáltam nem zavarban lenni.

És....uhm mikor jöttél? -emelte meg egyik szemöldökét.

Hát......másfél órája. -hajtottam le a fejem.

Egyetlen üzenetet küldtem és már ide is jöttél? -

Igen! Azt hittem valami nagy baj van!!-pattantam fel.

Ez aranyos. -mondta maga elé nézve.

Pfft....-forgattam meg a szemem. Na de jobban vagy már? -

Hm..nem tudom. Gyere ide és nézd meg. -csapkodta meg maga mellett a helyet.

Majd ha felveszed az ingedet. -fontam keresztbe karjaim.

De melegem vaaan!!!-

Aish...jólvan. -odaültem mellé és a kezemet a homlokára tettem. Már nem vagy forró. -állapítottam meg.

Köszi hogy meggyógyítottál Soju. -nézett szemeimbe én pedig úgy éreztem mintha összeszorult volna a gyomrom.

Szívesen TaeTea. -mostanában így hívom. Felálltam az ágyról és alrébb álltam. Miért? Mert Taehyung felült és az ingje leesett róla. De felvette, mert szerintem tudja hogy zavarban vagyok.

Amúgy a nagybátyjád engedett be. -mondtam.

Gondoltam. -
És gyere mert csináltam neked levest. -fordultam ismét felé. Kitágultak a szemei. Ezen jót nevettem.

Te tudsz főzni?-kérdezte döbbenten.

Igeeeen.....lány vagyok muszáj volt megtanulnom, hogyha lesz majd egy férjem akkor tudjak neki kaját csinálni, ne csak műkaját együnk. -válaszoltam.

Aha, értem. -

Na de jobban vagy már? -elkezdtem fogdosni az arcát, mint a filmekben.

Mostmár igen. De azért még nem 100% ig. -mosolygott féloldalasan.

Gyere egyél levest és teljesen jól leszel. -mosolyogtam. Lementünk és a konyhába vettük az irányt.

Te nem eszel? -kérdezte.

Nem. Neked csináltam és mindet neked kell megenned. -tettem az állam a kezemre és úgy figyeltem tovább.

Hát jól van. -emelte szájához a kanalat.

Na milyeeen? Finom? Ízlik? -

Igen nagyon finom lett! Férjhez mehetsz, de nem most. -kacsintott.

Gondoltam. I'm just 17. -grimaszoltam.

Hol van báttyuska?-nézett körbe.

Hát elment valahova. Azt mondta hogy el kell valamit intéznie. -

Jah, okés...-vont vállat.

De biztos jobban vagy? Hozzak gyógyszert? -

Nyugi Soo jól vagyok. Nem kell ennyire aggódnod értem. Mert a végén még azt hiszem hogy szerelmes vagy belém. -