|| 𝗞𝗲𝗻𝗺𝗮𝘅𝗥𝗲𝗮𝗱𝗲𝗿 || 𝗞𝗼𝘇𝘂𝗺𝗲 𝗞𝗲𝗻𝗺𝗮 𝗳𝗳.

|𝗸𝗶𝗹𝗲𝗻𝗰𝗲𝗱𝗶𝗸 𝗳𝗲𝗷𝗲𝘇𝗲𝘁|

Pillanatok alatt éreztem egy kezet amint megfogja a csuklóm és elránt Kuroo mellől. Meglepődve tudatosult bennem, hogy egy fülig vörös Kenma rángatott maga mellé majd mérgesen nézett vissza nintendójára.

– Yaku nemvagyunk együtt, |Név| a legjobb barátom csak kicsit beszélgettünk. – mondta majd rám mosolygott. – másrészt neki más jön be. – kezdte el vonogatni szemöldökét.

– Induljunk már meg srácok, kezdek unatkozni! – Harsant fel Lev a szokásos nyájas hangján mire mindenkiből feltört a nevetés kivéve egy valakiből.

– Valami gond van Kenma-san? – néztem rá, mire csak egy semmitmondó pillantást kaptam.

Furcsáltam a fiú viselkedését de nem törődtem vele különösebben. Mivel nem tudtam hova is megyünk így bizalmam a fiúkba fektettem.
Az út felénél járhattunk mikor is Yaku megszólalt.

– Szerintem menjünk moziba, vagy valami karaoke bárba. – monda el az ötleteit, őszintén szólva én abban a hitben sétálgattam velük, hogy célegyenesen megyünk valahova.

– érzem, szóval ezért sétálunk már fél órája, azthittem van tervetek de így már érthető. – fogtam a fejem. – én a mozi mellett voksolok! nem szeretek énekelni. – válaszoltam Yakunak.

– egyéb kívánság kisasszony? – hajolt oda Kuroo.

– igen! – néztem a szemeibe –mássz ki a személyes teremből. – vigyorogtam.

– Akkor Kenma miért rángathat csak úgy és őt miért nem küldöd el amikor szinte egymásba bújva sétáltok? – szólalt meg mire a kis pudinggal szétugrottunk, fel se tűnt, hogy ennyire közel voltunk egymáshoz.

– Szerintem meg induljunk meg a mozi felé! – kiáltott fel Lev mire mind helyeslően bólogattunk.

Hamar nekiiramodtunk és nem telt 10 percbe se már mind bent álltunk és nézelődtünk, hogy mit is nézzünk. Személy szerint nem különösebben érdekelt mit nézünk szinte minden lekötötte a figyelmem. Miután a fiúk döntöttek és benyögték, hogy ők horrort szeretnének beletörődve álltam be a sorba Kurooval és Levvel míg a másik két fiú a kajákért voltak felelősek.

– |Név| téged, hogy-hogy nem izgat, hogy horrort választottunk? – kérdezte mire meg voltam a vállam.
– naa, tuti fél a mi kis menedzserünk. – kezdett el nyávogva beszélni hozzám mire csak egy "neked mi a fasz bajod van?" fejjel néztem rá.

– nem igazán vagyok az a félős típusú lány, ezt már te is tudhatnád. – mondtam majd fordultunk is megvenni a jegyeket, de amint megláttam a film címét kirázott a hideg.

– Ahaaa, szóval nem mi? – húzta fel gúnyosan szemöldökét Lev.

– Tudom ám, hogy mi a gyengéje az ilyen kemény kislányoknak. – kacsintott rám Kuroo mire megkíséreltem kifelé indulni. – Hova-hova? – fogta meg a pólót a nyakamnál.

– Kuroo kizárt engedj, KENMAAA SEGÍTS A BARÁTOD EGY SZADISTA!! – kiáltottam mikor megláttam az általam kedvelt fiút aki csak rám mosolygott. – Ha csak bámulsz és mosolyogsz nem fogok megmenekülni előle. – mutattam Kuroora mire ő egy hirtelen mozdulattal hozzá lökött szegény Kenmához.

– Jajj, véletlen volt.. – húzta perverz mosolyra ajkait miután ránknézett.

– Gomeen.. – keltem fel Kenmáról szinte már lángoló arccal.

– Olyan idióta... – fogta a fejét, mire egyetértően bólogattam.

A film amit a fiúk kiválasztottak az a démonok között 2 volt, sosem ijedtem meg különösebben semmitől már kiskoromban sem, de az a baba, még álmomban is kergetett. Az egyetlen dolog amivel bárki, bárhol kikergethet a világból az a francos baba. Miután a fiúk nagynehezen rávettek, hogy megnézzem a filmet amibe vonakodva ugyan de belementem, bementünk a mozi terembe és elfoglaltuk a helyünket. Az ülésrend meglepően furára sikerült ugyanis Yaku és Kenma közé kerültem, Kuroo és Lev pedig Kenma másik oldalán foglaltak helyet. Mikor elkezdődött a film próbáltam leplezni a kellemetlenséget amit éreztem több kevesebb sikerrel. Lassan de bele nyugodtam, hogy ezt a filmet kell nézni így már nem annyira izgultam, a film közepénél járhattunk mikor megláttam Kenma kezét a kartámaszon, egy indokolatlan gondolattól fogva odacsúsztattam a kezem és megfogtam a kezét, én sem tudom miért talán valami megszokás vagy a túl sok romantikus filmtől lehetett. Miután felfogtuk a fiúval, hogy mi is történt lángokban tomboló arccal fordultunk vissza a képernyő felé,azonban a kezünket csak szorosabban fogtuk egymáséhoz. Álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer újra szerelmes leszek, de megtörtént Kozume Kenma elragadta a szívem minden egyes darabját és kisajátította. Mikor vége lett a filmnek kimentünk és elköszöntünk Yakuéktól majd hármasba mentünk tovább.

Sziasztook,
kicsit meg csúszva de ittvan a 9. rész is.
örülök,hogy sokatoknak tetszik a könyvem és a sok visszajelzés amit külön kapok szintén jól esnek.
puszi nektek!
-Lexi❤️