《Szellem》

VII.

Kb fél órára lehettünk a bázistól mikor még fejhallgatón keresztül is hallottam Tony és Steve vitáját bár nem teljesen tisztán mert messzebb voltak. De azt tisztán értettem hogy Bucky a téma. Nagy vonalakban Steve azt akarta hogy ne valami sötét lyukba csukják a búvárbörtönbe hanem a Bázison legyen felügyelet alatt de Tony hárította mindet azzal hogy gyerekek is laknak a bázisban mire Nat is beszállt azzal hogy azok a gyerekek ha akarnák megfékezhetnek vagy elindíthatnak egy világháborút. Innetől nem figyeltem mert Vanda odajött hozzám és megkért hogy segítsek neki őrködni.
-Szia kutyus hoztad a Lexit is?-kérdezte meg azonnal Bucky amikor meglátta Angyalt-Hiányoztam?-kérdezte tőlem és simogatta meg Angyalt mikor odament a már eloldozott kezéhez. Úgy látszik bíznak már benne annyira hogy az egyik kezét eloldozták amúgy a lába még mindig meg volt kötve.
-Milyen érzés a szabadság?-kérdeztem meg mosolyogva.
-Király kb 70 éve nem voltam ilyen szabad-válaszolt mosolyogva de lehetett érezni hogy van benne valóság.
-Bocsi hogy közbe szólok de a traccpartinak vége Boszi Hófehérke kifelé-jelent meg Tony-Robotzsaru megegyeztünk kapsz nyomkövetőt és leveszem a bilincsed azaz ha leszallunk mászkálhatsz a bázison de csak engedéllyel hagyhatod el-ért a végére a milliárdos és hallottam hogy közeledik-Ja és ha a Hófehérkéhez érsz akár egy ujjal is van egy aranyos kis sarok kijelölve neked a bázison-fordult vissza majd kijött de nem vett észre.
-Na és szép sarkot készített elő nekem?-kérdezte Bucky aki ezek szerint Starkal ellentetben tudta hogy ott vagyok.
-Hát talán kapsz egy pokrócot de én nem reménykednék-mentem vissza mosolyogva és ultem vissza a földre vele szemben.
-Neked mi a történeted?-kérdezte meg.
-Hosszú-válaszoltam röviden.
-Én ráérek ami azt illeti nagyon is-utalt ezzel arra a tényre hogy még felállni sem tud és az égben vagyunk.
-Egyszer-válaszoltam szerintem ördögi vigyorral.
-Már értem mért kell maszkot viselned-mondta hangosan röhögve a fejemen-Bár lehet ha folyamatosan ilyen arcot vágsz egyszerűen halálbaröhögik magukat-húzta az agyam már halkabban nevetve.
-A francba megfejtetted a titkom-próbáltam tettetni hogy mérges vagyok rá de nekem is nevetnem kellett mikor a kék szemébe néztem.
-Beszélgess velem légszii-nézett a szemembe bánatos kiskutya szemekkel. Egy ideig bírtam de megtört.
-Most komolyan ez csalás ugye tudod-nevettem el magam azon hogy milyen győztes vigyor jelent meg az arcán.
-Hófehérke leszállunk tudom hogy Barnssal vagy úgyhogy elengedheted-szólt Tony rádión.
-Vettem-szóltam vissza-Azt mondták hogy elengedhetlek de nekem tetszik ez így, lehet itt hagylak Tony még meg is köszönné-mondtam nevetve és felálltam.
-Azt hittem kedvelsz-nézett kiskutyákat megszégyenítően a szembe megint majd kiszabadította magát.
-Hogy tudtál kiszabadulni onnan?-kérdeztem értetlenül-Mért hagytad hogy megkötözzenek ha kitudtál volna szabadulni?
-Nem akartam megszökni-válaszolta a férfi.
-Mennünk kell-mutattam a kijárat irányába de mikor felállt leesett az állam baromi magas volt hozzám képest minimum 180cm ami a 158cm-es magasságomhoz képest hatalmas.
-Mért nézel úgy mint aki szellemet látott?-kérdezte mert tényleg úgy nézhettem ki mint aki kísértet látott.
-Magas vagy-mondtam úgy mintha ez a világ egyik nagy csodája lenne mivel eddig csak ülve láttam közelről.
-Köszi hogy mondod már majdnem elfelejtettem-válaszolta cinikusan.
-Le kell szállnunk-mondtam Buckynak-Angyal gyere-szóltam neki és elindultam a lejárat felé.