𝙼é𝚐 𝚎𝚐𝚢𝚜𝚣𝚎𝚛 𝚞𝚝𝚘𝚕𝚓á𝚛𝚊

16.

Sajnos nem volt időm haza utazni és el kellett hagynom a szállodát is, ezért Danielnél voltam és leszek ki tudja meddig. Már rég elhagytuk Londont, de még mindig volt hátra így sok mindent nem tudtam tenni, ezért olvastam a tételeket a záró vizsgára, mivel nem sok van hátra addig. Már nagyon bele voltam merülve, amikor kikapta a kezemből.

-Hé, add vissza! -nyúltam a papír után, de hamar elkapta elölem.

-Nem adom vissza, mert én unatkozok és nincs kivel beszélgetnem! -ült le velem szembe.

-Ott van a pilóta. Ő biztos szeretné élvezni a melegtársaságodat! -vettem vissza, ami az enyém.

-Már ott voltam, de nem nagyon élvezte, szóval csak te maradtál! -mosolyodott el.

-De jó nekem! -forgattam meg a szemeimet és hátra dőltem az ülésbe és folytattam tovább. Most nem zavart meg a tanulásba, de újfent megszólalt, de ettől majd nem sikerült padlót fognom.

-Szóltam a szüleimnek, ha megérkeztünk később majd beugrunk hozzájuk, mert beszeretnélek mutatni nekik!

-Mi? Már, mint ne értsd félre, de általában, ha egy fiú a szüleihez visz haza egy lányt az azt jelenti, hogy azok járnak és mi nem vagyunk együtt!

-Ez igaz, de barátok vagyunk és nálam nincs kaja, szóval gondolom nem akarsz főzni fáradtan, ha megérkeztünk! -itt egy kicsit kínosan kezdtem el érezni magam.

-Ne haragudj én azt hittem...Tudod...De buta vagyok! -csaptam magam homlokon.

-Nyugi. Ha most fordított helyzetben lennénk én is megkérdeztem volna! -fogta közre a két kezemet. -Nemsokára megérkezünk szóval, amit elszeretnél rakni most tedd meg! -állt fel elölem és a pilóta fülke felé vette az irányt.

Már a reptéről léptünk ki és rendesen megcsapott a meleg. Nagyon gyűlölem a meleget. Miért nem tudtunk Canadába menni fotozkodni?

-Lehet egy gyors kérdésem? -húztam a kocsihoz a bőröndjeimet.

-Aha! -közben rakta be a csomagjainkat.

-Esetleg nem vagy inkább Canadai származású? -dőltem neki a kocsinak.

-Ezt most komolyan kérdezed? -röhögött fel és felém fordult.

-Hát a kinézeted nem olyan, mint Seb rokonainak, mivel ő is és ők is hulla fehérek, de csak reménykedtem benne, mert a hideget jobban szeretem! -sétáltam az anyósülés felőli oldalra.

-Megígérem, hogy a következő fotózás majd hideg éghajlaton lesz! -ültünk be egyszerre.

-Mondanám, hogy köszönöm, de először megakarok győződni róla, hogy be is fogod tartani! -mosolyodtam el.

-Én eddig mindig betartottam, amit ígértem! -kapott a szívéhez.

-Michael mást mondott! -néztem ki az ablakon.

-Ő mindig hazudik. Ne higgy neki! -indultunk el a parkólóból.

Jó bevallom nagyon szép hely Perth, de a meleg miatt biztos nem jönnék ide vissza. Ez volt az utolsó ezt itt és most meg is fogadom.

Kocsikáztunk egy darabig, amikor végre megérkeztünk. Már alig vártam, hogy bejussak, mert nagyon leakartam tusolni. Rendesen folyik a hátamon a víz.

-Miért is csodálkozom, hogy ilyen a házad? -fontam össze a karomat.

-Ha neked lenne ilyen házad, azért megkérdezném, hogy honnan szerezted rá a pénzt! -varázsolt magára egy idegesítő mosolyt.