2. fejezet - Tiltott kiképzések

23 2 0
                                    


A Meldewi Tiltott erdőben tanyázó csapatot a nap meleg sugarai köszöntötték. Azaz csak néhányukat. Ash és Lila az őket ébresztő napot semmibe véve aludtak volna tovább, ha kiképzőjük nem keltette volna fel őket, miközben az ajtót rázta.

- Lányok! Napkelte! 15 perc múlva találkozunk a téli konyhán! Ne késsetek! – Kopogtatott Aubrey az ajtón.

Kettőjük közül Lila tápászkodott fel először. A rumlis viskó padlóján szétdobált ruhákban megakadva vonszolta el magát az egykori kalózlány a tükör elé. Megfésülködött, majd egy halálfejes hajpánttal hátra fogta szemébe lógó tincseit. Míg ő ezzel foglalatoskodott, Ashnek is sikerült lekászálódnia az emeletes ágy felső részéről. Szépen lassan elkészülődtek, és frissen vágtak neki az új napnak. Már Lila épp lépett volna ki az ajtón, mikor látta, hogy a csapat vezetője, Felix, meglehetősen mérgesen közelít a viskó felé, mögötte pedig Aubrey és Cole hadonásztak a lánynak, hogy csukja be az ajtót.

- Lila, ne ácsorogj már ott! Menjünk ki! – türelmetlenkedett Ash.

- Ha te ma szívesen vitázol Felixel, akkor csak tessék! – engedte előre lakótársát a lány.

- LÁNYOK! MOST AZONNAL GYERTEK KI! – kiabált a vezető.

- NEHOGY KIGYERTEK! – kiáltotta mögötte kórusban a két testvére.

- Úgy látszik, ez a nap sem kezdődik túl jól. – Csapta be gyorsan az ajtót Ash, pont a vezető orra előtt.

Nem ez volt az első reggel, ami így kezdődött. A két lány a csínytevéseikről volt híres. Általában a másik csapattársukat, Morgant szokták hátráltatni, mert őt nem a kiképzők hívták ide, hanem apja, Whisper királya küldte ide, hogy keressenek neki egy talizmánt. Sok féle módot találtak arra, hogy tudnak ujjat húzni vele. Egyszer íjat törtek a viskójának zárjába, vagy bezárták a téli konyha pincéjébe, de volt olyan is hogy pár holmiját feldobálták a lakhelye melletti fára. De vissza is kapták a sok gonoszságot. Egyszer a fiú megperzselte parázzsal az egyik lány haját, vagy belökte őket a vízbe arról a szikláról ahol edzettek. De ezeken kívül nem volt egymással nagyobb bajuk, csupán szórakozásból csinálták mindezt.

- Most azonnal gyertek ki és mondjátok el, hogy hol van Morgan!

- Fogalmunk sincs! – Kiabált ki Lila az ajtó mögül, miközben épp azt próbálták tartani Ashsel, hogy Felix ne tudjon bejönni.

- Ezt ugye tudjátok, hogy nem hiszem el!

- Most tényleg nem mi voltunk! – Kiabálták a lányok.

- Felix most már elég! – szólt rá húga – hagyd békén a lányokat és inkább keresd meg Morgant! Ezzel nem megyünk semmire.

A vezető és Cole elindultak megkeresni a kiképzettet, Aubrey addig pedig Ashsel és Lilával maradt. Megvárta, míg két testvére tisztes távolságba ér a kunyhótól, majd bekopogott.

- Kinyithatjátok, már elmentek.

- Tényleg nem mi voltunk. – nyitott ajtót Ash.

- Miután mondtad, hogy fejezzük be a szivatását, azóta nem csináltunk semmit. – helyeselt Lila.

- Jólvan, nem kell bizonygatni. Én elhiszem nektek, Felix meg majd megbékél. Azaz reméljük...

Hárman folytatták útjukat a téli konyhára, ahol Aubrey anyja, Catherine, már friss reggelivel várta őket. Miközben elfogyasztották a finom ételt, előkerült Morgan is.

- Legközelebb bejelenthetnéd, hogy hova mész, mielőtt a kiképződ szétszed minket. – Szólt oda neki Ash, de Lila oldalba bökte, hogy ne folytassa.

- Nem tehetek róla, hogy rossz híretek van. – Csatlakozott hozzájuk reggelizni a fiú, majd Cole is.

- Amúgy hol is voltál, kedves Morgan? – kérdezte Aubrey.

- Talált egy titkos ösvényt az erdő szélén. – válaszolt helyette Cole.

- Igen, de azt már nem tudtam megnézni, hogy mi van a végén, mert valakik kiabálva jöttek utánam... - nézett a furryre szúrós szemmel.

- Én nem kiabáltam, Felix volt ideges.

Még egy darabig beszélgettek, de utána menniük kellett kiképzéseikre. A kiképzők úgy tartották, hogy a kiképzetteknek folyamatos erőnlétben kell lenniük, ha esetleg Absus királya rájön, hogy a tiltott erdőben tanyáznak. Nem hiába volt ez a neve a területnek. Egykor ez az erdő még Oasis egyik kitelepült kiképzőtábora volt. Mióta a királyság elveszett, tilos volt bárkinek is ide betennie a lábát. Hogy biztosra menjenek, lidérceket és különféle szörnyeket küldtek ide, hogy a kíváncsi lakókat elijesszék. Mivel Aubrey talizmánja segítségével ide lyukadtak ki, az ő feladatuk volt saját biztonságuk érdekében kitisztítani a területet. Egyesek drága árat fizettek a biztonságukért, például Cole, akinek egy lidérc vakította meg a bal szemét.

Aubrey szigorú tempóban hajtotta előre a lányokat. A nagy sziklára mentek ki, először egy reggeli meditációra. A kiképző szerint Ashnek és Lilának először önmagukat kell megtalálniuk ahhoz, hogy fel tudják ismerni talizmánjaikat. Hiszen, ahogy a kiképzettek is tudták, a talizmán mindig ott lapult mellettük, akkor is, amikor még nem is tudtak róla.

Gyönyörű kilátás volt a szikláról a tengerre. A víz nyugodtan hullámzott, és halkan csapódott a szikla aljához. Nagyon szép idő volt, szinte egy felhő sem volt az égen. A horizonton látszódott Meldew palotájának legfelső tornya, de csak egészen halványan. Ash elkezdett róla mesélni társainak.

Régen ő ott élt a palotában Meldew hercegnőjeként, de mindig távol az emberektől. A szülei nem akarták megmutatni az embereknek, mert szégyellték különlegességét. Ashnek hosszú hamuszürke haja és világító narancssárga szemei vannak. A királyné úgy tartotta, hogy ezek biztosan a boszorkányság ismertetőjegyei, emiatt a nép nem fog rájuk jó szemmel tekinteni, ezért inkább a lányt egész életében a legfelső emeleten és a toronyban tartották, mindenkitől távol. Ugyanis Meldewban a boszorkányság és a boszorkányok nem voltak elfogadottak, a nép mindig kitaszította az ilyen embereket. Ash egy idő után rájött, miért kell elzárva lennie mindenki elől. Elárulva érezte magát, hogy senki nem beszélt neki erről az egészről, ezért többször is megpróbált elmenni, de sosem sikerült neki, mivel a bátyja mindig megtalálta, és egyre szigorúbban vigyáztatta.

Elmesélte, hogy mikor négy éve a bálon megölték az apját, akkor tudott kiszökni a palotából, és az utolsó emléke csak az, hogy egy vörös hajú lány, akit már előtte is látott párszor az ablakából a palota kertjében, segített neki elmenekülni. Azután kimaradt neki minden, és egy csónakban ébredt fel, amivel itt ért partot a tiltott erdőben.

Miután Ash befejezte a történetét, megkezdődött azigazi edzés. Ilyenkor mindig versenyeztek, hogy ki tud végigmenni gyorsabban azakadálypályán. Az első feladat egy famászás volt, ahonnan egy kötéllel kellettátlendülni egy mozgó farönkre. Ha arról leestek, akkor beleestek a sárba. Onnantovább egy keskeny lécen kellett átszaladniuk, és fel kellett ugraniuk a végénlévő falra, amin keresztül kellett mászni. Ha azzal végeztek, kifeszítettkötelek alatt kellett átkúszniuk, majd visszafordulni és a pálya mellettvisszaszaladni egy bokrokkal és gallyakkal teli ösvényen. Aubrey mérte idejüketa talizmánjával, mikor az egyszer csak hirtelen elkezdett gyorsabban pörögni,és világítani. A lány nem bírta megállítani, és egyszer csak eltűnt.

Oasis - [Befejezett]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora