A Hold gyermekei (Yoongi ff)

🏯7.rész🏯

 
Suga óvatosan az ágyra ültette a lányt, majd a ruha maradék anyagát eltávolította a hátáról. A szolgákkal gyógynövényes vizet hozatott, közben jobban szemügyre vette Yoonah hátát. A lány puha bőre véres és sebes volt. Az ütések csúnya nyomot hagytak rajta. A szolgák megérkeztek a gyógynövényes vízzel, majd Suga neki állt kitisztítani a lány sebeit. Yoonah felszisszent a csípő érzésre, mire Suga próbálta nyugtatni.

-         Sajnálom, igyekszek gyorsan végezni. Sajnálom. Sajnálok mindent.

-         Ezt hogy érted? – kérdezte a lány sírva, mert a háta már szinte égett  ahogy Suga próbálta kitisztítani a sebeket.

-         Miattam kaptad azt a verést. Ha én nem vagyok, akkor ez nem történik meg.

-         Ne beszélj butaságot. Neked köszönhetem, hogy nem lett nagyobb bajom. Az a nő képes lett volna megölni. Nem normális. – mondta a lány mérgelődve.

-         Lehet, hogy nem normális, de akkor is a királyné. A tiszteletet akkor is be kell tartanod vele szemben. – szólt rá kissé szigorúan Suga, amitől Yoonah kissé megilletődött.

-         Suga! – mondta a lány, majd hirtelen szembefordult Sugával – Az a nő olyan miatt veretett meg, amit el sem követtem! Még csak nem is láttam a királyt, nem hogy viszonyom legyen vele! Mit gondolsz, miért talált ki ilyet? Ha pocsék a házassága, akkor azt az urával oldja meg, és ne ártatlanokat bántson! Én nem tettem semmit! – mondta a végén sírva. Suga a lány arcát a két tenyere közé fogta, és így nézett a lány szemébe.

-         Yoonah! Tudom, hogy te nem tettél semmit, azt is tudom, hogy igazad van. Valóban nem volt ehhez joga. De sajnos ő a királyné, ezért őt is tisztelni kell. Ő is uralkodó.

-         De nem teljes jogú uralkodó. Mert nem szült még gyermeket. – mondta Yoonah kissé duzzogva.

-         Ezt honnan veszed? – kérdezte Suga meglepetten.

-         Hana mesélte, hogy csak akkor számít egy királyné teljes jogú uralkodónak, ha gyermeket szül az uralkodónak. Anélkül csak olyan, mint egy magasabb rangú ágyas.

-         Yoonah! Vigyázz a szádra! Ha ezt bárki meghallja, abból bajod is lehet! – szólt rá szigorúan Suga.

-         Ennél nagyobb úgy sem lehet. – mondta a lány lemondóan.

-         Ne mondd ezt! Itt bármikor bajod eshet, amit nem szeretnék. Szükségem van rád. – mondta Suga. Kissé bánta már, hogy olyan szigorúan bánt vele. Hiszen a lány nem tudott és nem is tehetett semmit. Yoonah legnagyobb hibája az, hogy Sugát önmagáért szereti, amire a férfi mindig is vágyott. Mégis hogyan haragudhatna rá ezek után?

-         Nekem is rád. Nélküled nem tudnék itt túl élni. De ne várd, hogy egy olyan embert tiszteljek, aki minden ok nélkül bánt. – mondta Yoonah, miközben lágyan végig simított a férfi arcán, amitől Suga elmosolyodott.

A továbbiakban nem beszéltek többet, csend állt be közéjük. Mind a ketten a saját gondolataikba merültek, csak Yoonah apró felszisszenését lehetett néha hallani, amikor a víz nagyon csípte a sebét. Suga bekente a hátát gyógynövényes kenőccsel, majd a lányt átölelve eldőlt az ágyon, és együtt pihentek a nap további részében.

                           🏯🏯🏯

Hetek, sőt, hónapok teltek el, mióta a két szerelmes egymásra talált. Minden szabad percüket igyekeztek együtt tölteni. A királyné többet nem bántotta a lányt, bár továbbra sem szívlelte. Yoonah teljesen befejezte a kerti pavilon festményét, amire nagyon büszke volt. Alig várta, hogy megmutathassa a királynak, de Suga mindig türelemre intette, hogy majd annak is eljön az ideje. A két szerelmes egymás iránti érzései csak erősebbek lettek idővel. Senki és semmi nem választhatta el őket egymástól. Csak a háború.

Történt ugyanis, hogy egy nap a szomszédos királyság uralkodója hadat üzent az arany sárkány birodalmának. Persze a válaszra sem kellett sokat várni, hiszen az arany sárkány csatába hívta a legjobb harcosait, köztük Sugát is.

-         Ne menj, kérlek! Szökjünk el, hagyjuk itt a királyságot, és éljünk tovább kettesben. – könyörgött a lány Sugának.

-         Tudod, hogy ezt nem tehetem, Yoonah.

-         De nem akarlak elveszíteni! Szükségem van rád. Nem tudok és nem is akarok nélküled élni. Ha bármi bajod esne, azt nem élném túl. – mondta a lány most már sírva.

-       Nem lesz semmi bajom, Yoonah. – próbálta Suga nyugtatni a lányt, de az csak egyre zaklatottabb lett.

-         De miért kell neked is menned? Miért nem maradhatsz itt, mint minden más tanácsos?

-         Azt sajnos nem mondhatom el. De ha visszajöttem, akkor minden kérdésedre válaszolni fogok. Bízol bennem?

-         Az életemet is rád bíznám. De nem menj el! Kérlek! Ne tedd ezt!

-         Van, amit sajnos muszáj megtenni. – mondta Suga, miközben szorosan magához ölelte a lányt, és próbálta apró csókokkal és szoros öleléssel nyugtatni, de Yoonah továbbra is keservesen zokogott.

Mégis hogyan tudna élni nélküle?

Helyesírási hibákért elnézést!😁