2.rész

261 23 0
                                    

Itt ülök a kocsiban, és mégegyszer utoljára látom Budapest utcáit. Nosztalgikus érzéssel tölt el. Hiányozni fog az biztos. De egyenlőre azt kell megemésztenem hogy Seoul utcáit fogom taposni! Ráadásul pár órán belül. Őrület.
Nemsokára oda érünk a reptérre, ahol majd fájdalmas búcsút kell vegyek a szüleimtől. Erről eszembe jut hogy milyen volt mikor Jinát kísértük ki. Az igazi neve egyébként Jázmin, de koreában megváltoztatta. Nekem is el kéne gondolkodnom rajta hogy mi legyen. Nem nagyon ismerek a Szofihoz hasonló nevet, de majd kint ráér megváltoztatnom.
Közben lassan megérkezünk a reptérre. Leadom a cuccaimat, és amíg várok a felszállásra, elbúcsúzom a szüleimtől.
-Nem hiszem el hogy te is kirepülsz.. - mondja könnyes szemmel apa. Pont ugyanígy próbálta vissza tartani a sírást 4 éve. - Ígérd meg hogy nem keveredsz bajba! Se rossz társaságba! És hívj minden este!Ja meg hallgass a nővéredre! Tudom hogy hallgatsz rá.. Csak mondom- anyu szokás szerint túlaggódik. - Minden rendben lesz anya nyugodj meg. - ölelem meg mindkettőjüket.
Be lehet szálni a gépbe. Ah yess, órák kérdése és látom Jinát.

Nagyrészt az út alatt zenét hallgattam és pihentem.
Mellettem egy idős koreai asszony ült, vele is beszélgettem picit. Meséltem neki hogy miért megyek ki koreába, és azt mondta hogy a fiatalkori önmagára emlékeztetem. Ő is ilyen "kalandvágyó, álmát minden áron valóra váltó lány" volt.
Mikor elvettem a bőröndjeim, tekintetemmel rögtön nővéremet kezdtem keresni. Uh, asszem meg is van. Valaki őrülten fut felém, a nevemet ordítva, nem törődve a többi emberrel.
Hát igen, ő lenne az én drága nővérem. Amint elém ért, egymás karjaiba vetettük magunkat. - Szofi, el se hiszem hogy itt vagy! - eresztett el, majd elindultunk a parkoló felé.
-Én se! De most mindenről be kell számolnod, ami veled történt mikor kikerültél. - teljesen nyugodt vagyok, hogy Jinanak van tapasztala ebben a városban. Ő teljesen egyedül volt mikor kijött, ezért szerencsésnek mondhatom magam hogy van segítségem. - Nem, azt majd nálam. Gyere fel és ott story time lesz estig. - mondta majd beszáltunk a kocsijába.

Megvalósult álom |Choi Soobin ff.|Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang