Megvalósult álom |Choi Soobin ff.|

13.rész

Somi

Két napja volt hogy a fiúk itt aludtak, és kiderült hogy Jinaék összejöttek. Utána többször is elakartam csípni drága nővéremet, hogy beszámoljon a storyról. Csakhogy vagy dolgozik, vagy Yeonjunnál van, vagy épp Yeonjun van itt. Persze számítottam rá hogy ő lesz neki az első, de azért na. Én a húga vagyok. Mindegy, megértem. Egyébként is lassan mindent beszerzek a lakásba és elköltözök, így ennél is kevesebbet fogunk tudni beszélni.

-Unnie! Mostmár igazán elmondhatnád miről maradtam le a bulin! - nyaggattam, ugyanis most kivételesen egyedül érkezett haza. Nagy szó egyáltalán hogy haza jött.
- Jó várj már, írok Yeonnak. Egy perc.. - fhuu én próbálok megértő lenni de eléggé megnehezíti.
- Szofi, tudom hogy mostanában elhanyagollak és sajnálom. Ha neked is lesz barátod meg fogod érteni hogy milyen nélküle eltölteni akár egy percet is. - tudom hogy őszintén szereti Yeonjunt. Csillog a szeme mikor rá néz vagy róla van szó. Azt is tudom hogy őszintén sajnálja hogy rám nincs ideje, mivel csak akkor hív a magyar nevemen. Tudja mennyire szeretem a Szofit. -Ki vagy te és mi történt a régi Jinaval? Megártott a sok kdrama vagy mi? - Hülye, dehogyis. Ez a szerelem, ha nem tudnád. Khm akkor tudni akarod hogy történt vagy nem? - kérdezte mire rögtön elhallgattam és komolyra váltottam. Minden pillanatra kíváncsi vagyok.
-Hallgatlak..

Délután fele Beomgyu írt hogy el e megyek vele ruhát venni. Természetesen bele egyeztem, bár nem az erősségem a divat. És mikor megérkeztem kb rögtön elmentünk ruhatárat frissíteni Jinaval, azért lehet még becsúszik egy pár cucc. Nem mintha nem lenne mindegy, úgyis egyenruhába kell lenni suliba.

Beomgyu

-Nézd ez milyen? - mutatott Somi egy pólóra. Egy férfi pólóra.. - Aigoo, komolyan a férfi osztályról nézel pólót? Ennyi erővel felpróbálok egy pár szoknyát, úgyis olyan kényelmesnek tűnnek. - dobtam hátra a képzeletbeli copfom mire felnevetett. - Ahj ne is mondd, gyűlölöm már most az egyenruhát. Nem cserélünk? - nézett kiskutya szemekkel, de sajnos el kellett utasítanom ezt a kihagyhatatlan ajánlatot.
- Mondd tteokbokkiii- csináltam egy random selfiet. - Ya! Had nézzem csak meg.. - kapta ki a kezemből a telefont. - Uu nem is rossz. Mehet ki instára. - Igenis asszonyom!

-Tök jó cuccokat vettünk, nem? - emelte fel azt a 3 nagy szatyrot amit cipelt. - Jah, ahhoz képest hogy azért hívtalak hogy nekem segíts választani, inkább én segítettem neked. -Ya! Örülj hogy nem a lány osztályon kellett dekkolnod, oké? Amúgy választhatsz, nagyokat vettem szóval simán jók rád is. - nyitotta ki az egyiket. - Nem azért mondtam.. De akkor legyen az amiből két színt is vettél. - Hmm, meg is van.. Fekete vagy fehér kell? - nyújtotta felém a mintás pólókat,és el is vettem a feketét. - Igazi bestiek vagyunk! - ugrottam fel mikor felvettük a pólókat. - Úgyvan bestie, de ne hívjuk így egymást. Legyünk továbbra is Somi meg Beom.. - indult meg előre és mintha picit elment volna a kedve. Nem tudom miért lett hirtelen ilyen de úgy döntöttem nem kérdezek rá.

Ahogy mentünk az áruházban, elmentünk egy cukrászda mellett. Rögtön kiszúrtam egy ismerős alakot a pult mögött, név szerint Sunghoont, egy jó haveromat. Egy osztályba járunk és nem beszéltünk egy ideje. Kb mióta Somi itt van. Mindannyiunkat lefoglaltak a lányok..
Be kéne köszönnöm, most pont nincsenek vevői.

Somi

-Gyere bemutatlak valakinek. - húzott be egy üzletbe. Mikor oda értünk esett le hogy egy cuki kis cukrászdába hozott. A pult mögött álló srác elég meglepett arckifejezést vágott, ahogy bevágtattunk elé. - Beomgyu! Barátnőd van és nem is meséltél róla? - fhu ezt ennél hangosabban nem is lehetett volna. - Mi nem.. - kezdtem. - Hülye! Nem vagyunk együtt, ő a legjobb barátom úgy beszélj. Ezek besties pólók. - mutatott rám kioktatóan amin mindannyian elnevettük magunkat. - Aigoo ne haragudj, Sunghoon vagyok. Ennek az agyhalottnak az osztálytársa. - Mire elkezdődik a suli mindenkit fogok ismerni.. Somi vagyok, ennek az agyhalottnak a legjobb barátja egyben jövőhéttől évfolyam társatok. - mutatkoztam be én is. - Ya álljatok már le. Sértitek az egómat. - hisztizett Beom. - Van olyanod? Nem is látszik.. Jó leálltam.

Egy darabig még beszélgettek, addig körbe néztem a cukiba. Jó kis felhozatal van, mindenféle kis tortával meg teasütivel.
Eddig nem is néztem a bent ülő vendégeket, meg is bántam hogy most oda néztem. Soobin egy lánnyal aki háttal ült felém. Nem vagyok benne biztos hogy ő az.
-És milyen nemzetiségű vagy? Mármint nem látszol ázsiainak..érted.- próbált tapintatos lenni Sunghoon, de igazán nem sértődök meg. Hazudni se tudnám hogy ázsiai lennék. - Persze, én.. - épp mondtam volna mikor nagy Soobinféle nevetést hallottam meg. Mindketten oda néztünk Beommal és rajta is mintha meglepődést látnék. Soobin gödröcskés mosolyát meglátva a szívem összeszorult hogy más lánnyal nevet.
-Hahó, jól vagytok? - lengedte meg kezét a szemünk előtt Sunghoon. Bár ezek után nem igazán támadt kedvem tovább beszélgetni. - Ja igen.. Izé most mennem kell, Beom kint megvárlak. - nem szólt semmit, még mindig nem tért magához.
- Uh, sajnálom haver. Nemrég jöttek. - Azt látom.. - küszködött könnyeivel Beom. - Kik? - Yuna meg Soobin. Gondolom Beom bemutatta őket, nem? - Csak Soobint. Mindegy, biztos majd elmondja hogy összejöttek. - próbáltam normálisan és nem bosszúsan mondani, de elég nehezen ment. Bár Beomgyu viselkedését nem tudom mire vélni. Lehet szereti azt a lányt?
- Ohm, Beom ideje indulnunk nem? Sunghoon örülök hogy megismertelek, majd még találkozunk. - kezdtem Beomt kihúzni az üzletből. - Mindenképp!

- Hogy lehetek ekkora barom!? Persze hogy ő tetszik neki. Hisz egy osztályba is járnak.. - akadt ki Beom. Leültünk a parkba kibeszélni a helyzetet. Nem hagyhattam hogy ilyen állapotban egyedül menjen haza. Meg amúgy is tudni akartam hogy miért lett ilyen hirtelen. - Dehogy vagy barom. Beom, veled semmi baj nincsen. Csak Yuna vak.. Nem látja hogy mennyire bele vagy esve. Soobin tudja hogy tetszik neked? - Igen! Ez a legrosszabb. Képes randizni vele a szemem előtt.. - tépett ki egy adag füvet a földből idegesen. - Hé nyugi van. Nem is tudta hogy ott leszünk. - De egy barát akkor se csinálhat ilyet! Randizik a haverja szerelmével? Ez gusztustalan.. - Hát tudnék én is mesélni. Úgyanígy jártam egyszer mint te, szóval tudom mit érzel. - öleltem meg szegényt. Ebben az egy órában annyi hangulat ingadozása volt, mint egy lányank mikor megvan. - Elmesélhetnéd. Akkor nem érezném magam olyan fosul. - szipogott. Hát ha őt ez jobb kedvre deríti.. - Kedves vagy! Volt egy srác a suliban, tavaly. Nagyon helyes volt, évekig szerelmes voltam belé, de mindig csak barátok voltunk. Egyszercsak a legjobb barátnőmmel láttam csókolózni egy buliban ahova még ő hívott meg. Egy világ dőlt össze bennem.. - Uh sajnálom... Ez szarabb mint az enyém, én legalább csak randizni láttam őket. - Haha, engem még hülyített is a csávó. Nem bízok senkiben az a legjobb. - Bennem bízol! - vigyorgott elégedetten. - Te Beomgyu vagy. Beomgyun kívül senkiben nem bízom. - dőltem rá. Tényleg úgy érzem hogy csak benne és Jinaban bízhatok. - Aw, ez aranyos. De a fiúkban is megbízhatsz annyira mint bennem. Yeonjun meg a nővéred fiúja, úgymond családtag mostmár. - kezdte sorolni, de mielőtt eszébe juthatott volna Soobin inkább feláltam hogy induljunk. Hosszú nap volt ez a mai..