Megvalósult álom |Choi Soobin ff.|

25.rész

Jina

Előbb feljöttünk a szobánkba, ugyanis Sominak picit megártott az a fél óra forró vízben úszkálás. Talán többet is voltunk az ajánlottnál, annyira benne voltunk a beszélgetésben hogy észre se vettük mennyire elmehetett az idő. Amíg ledőlt pihenni, szívesen felhívtam volna Yeonjunt de nem lett volna tisztességes. Elvégre én papoltam neki arról, hogy kell egy kis különlét a párunktól. És lehet, hogy a wifit is kikapcsoltam a telónkon,hogy esélyünk se legyen mással foglalkozni....
Addig is, olyan tevékenységet végzek ami Yeonra emlékeztet: eszek :)

Ahogy leértem a földszintre, pittyegett egyet a telóm. Yeonjun az.. Fhu, oké, nem halok bele ha válaszolok. Végülis Somi is beszélt Soobinnal, nekem is szabad.

Yeonjun
Mit csináltok Junaa?

Juna a becenevem, mióta együtt vagyunk. Az egyik tanár az egyetemen véletlenül így mondta ki a nevem, és annyira szórakoztatónak találta hogy Junanak hív azóta.

Juna
Somi picit rosszul lett az egyik forró medencétől, ezért pihen a szobában. Én meg azt csinálom amit a legjobban szeretsz..

Yeonjun
Azt kétlem😏

Juna
Azt valóban nem csinálom.. Kajálok te idióta!

Yeonjun
Jólvan, meg ne ölj!

Juna
Igyekszem💘

Yeonjun
Utállak.. Mikor jösztök már hazaa? Soobin is kivan Somi nélkül, meg te is hiányzol egy kicsit.

Juna
Még egy ilyen beszólás, és haza se megyek!

Yeonjun
Tudod hogy viccelek Junaa
Küldesz képet a helyről?

Juna
Egy perc Junie

Épp végeztem a kajálással, szóval vissza megyek a wellnes részre képet csinálni. Mikor mennék el a recepciónál ahol egy fiatal társaság jelentkezik be, megpillantok egy ismerős arcot... Ez nem lehet!!

Yeonjun

Vasárnap délutánhoz híven be megyek gyakorolni, nehogy belekötni valójuk legyenek a tanároknak hogy elhanyagolom a gyakornokságot. Nem erről van szó, csak tényleg mostanában nem értem rá. Az egyetemi követelmény fájdalmasan sok, plusz Jinaval is szeretnék lenni. De ez sokszor nem jön össze a munkája mellett. Olyankor be megyek a kajaszünetére és együtt vacsorázunk egy eldugott asztalnál. Most meg ez is felejtős.

Mikor bementem a táncterembe, épp Taehyun és Kai öltözött át táncruhába.
- Hyung! - köszöntött a két fiatalabbik.
- Sziasztok srácok! Most jöttetek? - kérdeztem rá a nyilvánvalóra. Mindegy.
- Ja, Heeseung hyung ma nem jön. Ketten meg nem buli. - közölte aranyosan Kai.
- Kösz. - nézett bosszúsan Tae.
- Beom hol van? - érdeklődtem barátom felől. Mondjuk van egy tippem.
- Nyilván késik. Láttad már időben oda érni valahova? - kérdezte ironikusan Taehyun. Ezzel be is bizonyosodott a tippem. Somival tényleg nagyon hasonlítanak, megértem miért legjobb barátok. Ők azok akikre nem lehet időben számítani, és még nem volt rá példa hogy hamarabb ott lettek volna egy találkozón mint mondjuk mi. Mit hamarabb, az is csoda ha öt percnél kevesebbet kell rájuk várni. De így szeretjük őket..

Épp kezdtük volna a gyakorlást, mikor halál egyszerűen sétált be Beomgyu, nem zavartatva magát. Értem én hogy az lenne meglepő ha ilyenkor már itt lenne, de azért valami "bocs srácok" at elvár az ember.
- Neked is szia-vigyorogtam a fiatalabbikra. Hogy lehet ilyen tiszteletlen a hyungjával? Jó nem rinyálok tovább..
- Úristen hyung sziaa, annyira hiányoztál! Te jó ég, le se hiszed milyen kegyetlen volt nélküled, úgy hiányoztál... - ugrott a nyakamba sírást imitálva, de aztán elröhögve magát kieset a szerepből. Az biztos, hogy rá lehetetlen haragudni. Mindig megnevettet.
- Jólvan, elég lesz. - toltam el magamtól, majd következett Kai és Tae akik a földön ülve nézték a jelenetet. Reméltem hogy ők sem maradnak ki a buliból. Beom rávetetette magát a két fiatalabbra, én meg dőltem a röhögéstől.