𝐓𝐢𝐥𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐥𝐞𝐦

16.rész

-ÉBRESZTŐŐŐ!-hallottam egy rikácsoló hangot ami megzavarta a nyugalmas álmaim.
-BOLDOG SZÜLINAPOT KIMBERLY MOOR!-mondták egyszerre a fiúk miközben én a szemem próbáltam nyitva tartani hogy felfogjam ma szülinapom van.
-Honnan tudtátok hogy ma van?-néztem rájuk boci szemekkel.
-Apukáddal jó kapcsolatot alakítottam ki.-nevette el magát Tinus.
-Ajaj.-nevettem most már én is.
-Boldog szülinapot.-nyújtott át egy nagy plüssmacit, és egy csokor rózsát Martinus.
-Boldog születésnapot.-mondta Marcus miközben ő is megölelt.
-Köszönöm fiúk, ez nagyon jól esett.-mondtam miközben könnyemmel küszködtem hiszen ez eléggé meglepett.

18:00

Úton vagyunk mert a fiúknak Koncertjük lesz és azt mondták utánna lesz egy meglepetésük is. Nem szeretem a meglepetéseket, mert ha valaki nekem akar örömet okozni mindig katasztrófa lesz a vége. Max fél óra alatt oda érkeztünk egy hatalmas fehér épülethez ahol gondolom a koncert lesz. A fiúk az öltözőjükbe mentek én meg a nézőtérre sétáltam és helyet foglaltam az első sorban. Miközben azt vártam drámaian Marcus és Martinus vonuljon be a színpadon, erre egy 40-es pasi jelent meg a színpadon hogy felkonferálja az előadót.

-HÖLGYEIM ÉS URAIM FOGADJÁK NAGYON SOK SZERETETTEL, A KÖVETKEZŐ FELLÉPŐNKET, ADELE-T!

Mikor ezt a nevet meghallottam azt hittem sírva fakadok és azt hittem az örömtől sikítozni kezdek. Ahogy megláttam hogy a színpadra lép a kedvenc énekesnőm akivel soha nem lett volna alkalmam találkozni ha Marcus és Martinus nem hozott volna el ide. Miközben potyogtak a könnyeim éreztem hogy valaki megölel.

-Na szülinapos hogy tetszik a meglepetés ajándék?-kérdezte Martinus egy elégedett mosollyal az arcán.
-Uramisten Tinus, nagyon köszönöm.-öleltem vissza miközben nem bírtam abba hagyni a sírást.
-Megbeszéltük vele hogy miután énekelt csinálhatsz vele képet és beszélgethetsz vele picit.-szólt ismét Tinus.
-TESSÉK? EZT KOMOLYAN MONDJÁTOK?-néztem rájuk mintha soha nem örültem volna így még semminek.
-Komolyan!-jelentette ki Tinus.
A koncert alatt ugráltam, sírtam, nevettem és torkom szakadtából énekeltem Adele összes dalát. Miután lezajlott a koncert Adele öltözőjébe vitt egy producer aki gondolom az ő producere volt.

-Szia, Kim ha jól tudom, ugye?-mondta Adele egy mosoly kíséretében.
-I..igen Kimberly Moor, örvendek.-mosolyogtam miközben kezet fogtam vele.
-Gyere ülj le és beszélgessünk van egy kis időm.-mosolygott.

Körülbelül fél órát beszéltem vele, viszont sajnos mennie kellet a következő koncerthelyre. Mikor megláttam Tinusékat oda szaladtam majd Martinust jó szorosan megöleltem hiszen neki köszönhetek mindent, meg persze Marcusnak csak kétlem Marcus annyira örülne hogy megölelem. Eközben elindultunk vissza a Hotelbe mert elég későre járt már és Martinus nagyon fáradt volt mert nekem rendezte el a mai napot amiért mindig is hálás leszek neki, vagyis igazából mindenért hálás vagyok neki. Miután vissza értünk a Hotelbe az ágyra dobtam magam és felnéztem a közössége oldalakra.

-Remélem nem baj hogy elmegyek aludni.-nézett rám Tinus kis álmos fejjel.
-Dehogy baj, menj csak nyugodtan és pihend ki magad.-öleltem meg.
-Mégegyszer boldog szülinapot! Nagyon szeretlek.-húzott magához egy szorosabb ölelésre.
-Köszönöm Tinus, és én is téged.-mondtam.

Martinus körülbelül olyan 10 perc alatt álomba merült. Én pedig szétuntam az életem. Miközben azon töprengtem hogy Marcus hol is lehet, 2 perc után hallottam az ajtó hangját ahol az előbb emlegetett személy lépett be. Ki akartam menni kicsit levegőzni mert megint csak bepánikoltam  hogy vele kell legyek egy helyen és csend van ismét. Ezzel a gondolatmenetemmel léptem ki az ajtón majd becsuktam magam után. Végül csak a folyosóra mentem ki és leültem egy székre, majd gondolkozni kezdtem a mai napon. Annyira elkalandoztak a gondolataim hogy nem is lettem arra figyelmes hogy Marcus hozzám szólt.

-Kim, minden oké?-ült le mellém aggódva.
-Igen persze, csak kicsit elkalandoztam.-nevettem el magam.
-Szeretnék valamit adni neked.-s eközben a zsebébe nyúlt és egy ékszerdobozt húzott elő.
-Miért kapom?-néztem rá értelmetlenül.
-Még mindig szülinapod van. Tehát boldog szülinapot!-mosolygott. S átadta az ajándékát.

Amint megláttam hogy egy gyönyörű szép nyakláncot rejt a kis doboz meglepődtem. Hogy hogy Marcus vett nekem ajándékot?
Eszméletlen szép nyaklánc volt és nem tudtam mit mondani.

-Marcus ez gyönyörű. Köszönöm!-öleltem meg.
-Megérdemled. Segíthetek feltenni?-kérdezte.
-Igen.-mondtam miközben átadtam a nyakláncot.
-Nagyon jól áll.-suttogta.
-Köszö..mondtam volna tovább a mondatom de annyit éreztem hogy Marcus ajka az én ajkamon volt. Megcsókolt s én akaratom ellenére vissza csókoltam és eszeveszett csókcsatába kezdtünk.
Ami ez után következett az mindent megváltoztatott..