𝑶𝒍𝒅𝒂𝒍𝒂𝒅𝒐𝒏 𝒂 𝒗𝒆́𝒈𝒕𝒆𝒍𝒆𝒏 𝒇𝒆𝒍𝒆́ ×𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌× 18+ ✔️

13.

Mosolyogva lépek be hétfő reggel az iskolába. Na ilyen sem volt még. De ez sem maga az iskola miatt van, ugyanis a sulit  rühellem, hanem egyetlen kis angyalom miatt, akit ma végre láthatok. Igyekszem a Jiminnel megbeszélt találka hely felé, ami a második emeleti fiú mosdó, ugyanis tegnap beszéltük meg, hogy reggel óra előtt még el jövünk ide, hiszen azt szerette volna, ha én látom először új frizuráját. Kíváncsi is vagyok milyen lett. Azt mondta kicsit el rontották, amivel be is paráztatott, de biztos nem olyan szörnyű. Rajta amúgy is minden jól áll.

-Jiminie? - nézek körbe a mosdóban, de sehol sem találom.

-nem csoda, hogy nem ismersz fel. - jön ismerős hangja, s egyből felé kapom fejem.
Szőke fürtjei most rózsaszín színben pompáznak, s olyan édessé teszik Jimint, hogy percekig csak megbabonázva nézem.

-most újra beléd szerettem. - nyelek egy jókorát, s igyekszem nem feltünően meg dugni a szememmel.

-tetszik? - jön közelebb somolyogva, s kezeit nyakamba akasztva húz le egy csókra.

-te mindenhogy tetszel..-markolok fenekébe.

-ideje lenne menni.. Nemsokára becsengetnek. - lép el tőlem kuncogva.

-ide jössz hozzám ilyen szexin, és azt akarod, hogy mennyek órára? - horkanok fel.

-beszéltem anyukáddal. - indul ki a mosdóból, én pedig lesokkolva sietek utána.

-miről? - húzom vissza. - ugye nem mondtad el neki még..

-dehogy te butus. - simít fejemre. - meg kért, hogy korrepetáljalak, én pedig bele mentem. Szóval délután nálatok leszek.

-szuper. - simítok ki mosolyogva egy rózsaszín tincset szeméből. Közelebb hajolok, viszont mielőtt még csókot adhatnék neki, meg szólal a csengő.

-gyere, mert elkésünk. - fog kezemre, s kezd el húzni. A folyosón mindenki Chimet bámulja, s sokan arról beszélnek, hogyan húznák meg.. Felül kerekedik rajtam a féltékenység, s az egyik fiú bandához lépek, kik Jimin seggét stírölik.

-örülnék, ha nem bámulnátok azt, ami az enyém. - állok meg előttük, s Jimint magam elé húzva karolom át derekát hátulról, s teszem állam feje búbjára.

-mi az, hogy ami a tiéd? - szólal meg egy eléggé idegesítőnek tűnő srác.

-nem látod? Esetleg írjam rá a nevem? - húzom fel szemöldököm.

-Jimin, nagyon szexi vagy. Nincs kedved egy menethez? - kezdi el birizgálni a törpe haját. Erre meg feszül az egész testem.

-öhm.. - jön zavarba Jimin. - bocsi, de nem. Jungkookal vagyok. - csapja el a srác kezét, s bújik jobban karjaimba.

-pedig mennyivel nagyobb örömet tudnék neked okozni. - biggyeszti le ajkait. - Csak úgy pattognál rajtam, azzal a jó seggeddel. - vág perverz fejet.
Na itt szakadt el az a bizonyos cérna. Jimint félre taszítva húztam be a fiúnak, aki meglepetten tántorodott hátra.

-ha még egyszer így beszélsz róla, esküszöm megöllek. Ő az enyém! - indulok meg felé, majd lököm le a földre. Csípőjére ülve kezdem el püfölni arcát, s mindenki más pedig próbál le szedni a róla. Mikor leemelnek róla, a fiú felpattan, vadul nekem ront, s jó nagyot bever, ami miatt szám felszakad. Felszisszenek a fájdalomra, majd magamról lerázva a kezeket húzok neki be ismét. Egy kis ideig még püföljük egymást, mikor is Jimin rémülten próbál le állítani minket.

-Kook! - áll be közénk, s fogja kezei közé arcom. - nyugodj meg. - suttogja, majd puszit ad számra. Mintha hirtelen minden fájdalmam és idegességem el szállna. Csak most eszmélek rá arra, hogy mekkora tömeg is van körülöttünk, s hogy legjobb barátom mellettünk áll, s térden támaszkodva veszi a levegőt. Ő fogott le?
A srác, akivel verekedtem tiszta seb, s én is érzem jócskán a vér fémes ízét számban.

-minden rendben? - hajol hozzám Jimin aggódva.

-azt hiszem. - fújok ki egy nagy adag levegőt.

-Jeon Jungkook. Remélem jó magyarázatot tud majd adni erre. - sétál el mellettem az igazgató. - és maga is Lee Heeseung.

-Uram! - kiált Jimin az igazgató után. - mielőtt behívná Jungkookot, kérem engedje meg, hogy lekezeljem a sebeit. Nagyon csúnyán felszakadt a szája. - néz az igazgatóra aggódva, aki egy mély levegő után rábólint.

-Heeseungra is ráférne az ápolás jócskán. - állapítja meg a mellette álló haverja.

-Jeon megy a fenti gyengélkedőbe, önök pedig az ittenibe. - jelenti ki az igazgató, mire bólintunk egy aprót. - nem akarok még egy verekedést!

-gyere. - fogja meg kezem Jimin, s kezd el húzni a fenti orvosiba. - nagyon megijesztettél. - vág morcos pofit. - ezért nagyot fogsz majd kapni.

-nem tetszett, hogy tárgyként kezelnek téged. - fontam össze karjaim mellkasom előtt. - pláne az, hogy bámulnak téged, és arról beszélnek, hogy mikor dugjanak meg. És még a szemedbe nézve meg is kérdezi! Hogy hiheti azt, hogy egy könnyűvérű kurva vagy? Te vagy a legszebb és legönzetlenebb ember akit ismerek! A leg értékesebb és fontosabb! Kiherélem, ha mégegyszer hozzád mer szólni. - fordulok Jimin felé teljes testel, s húzom el szám. Azonban amint ezt meg teszem, meg is bánom, ugyanis a számon lévő seb újra fájni kezd.

-Kook vérzel! - sietett közelebb, s zsebéből elő véve egy zsepit teszi számhoz. - siessünk már! - indul meg újból, s mikor az orvosiba érünk, le is ültet az ágyra. - francba már, hogy ilyenkor nincs itt senki! - morgolódik, majd a szekrényhez megy, hogy ki vegye a fertőtlenítőt és a vattát. - nem hiszem el! Miért kell ilyen magasra rakni? - áll lábujjhegyre, de még így sem éri el. Fel állok, s mögé lépve nyúlok el apró keze mellett, s veszem le a szükséges dolgokat.

-köszönöm. - mosolyodik el zavartan. - de te most ülj le. - tol az ágy felé.

-többször is tolhatnál az ágy felé, Jiminie. - nevetek fel, de megint megfájdul a szám. - Au!

-ezt neked, és a perverzségeidnek. - kuncog. - lehet, hogy egy kicsit fájni fog. - emeli a vattát szám felé, majd óvatosan törölgetni kezdi. - nagyon rosz? - néz rám aggódva.

-eléggé. - játszok rá. - talán egy csók után jobb lenne. - nézek rá kaján vigyorral.

-persze, persze. - feleli, s szemem alatt kezd fertőtleníteni. - ne verekedj, mert elrontod ezt a helyes pofid. - ad egy puszit számra.

-mostmár egyből jobb. - vágok mosolygós fejet.

-olyan vagy mint egy nagy gyerek. - kuncog.
-mi az? - néz csillogó szemembe. Arcát figyelem, hisz annyira közel van, hogy minden gyönyörű centiméterét fel tudom térképezni szememmel.

-gyönyörű vagy. - jelentem ki magabiztosan, mire apró pír kúszik arcára.

-az állad le kell ragasztani, és utánna készen is vagyunk.-vált témát, hiszen eléggé zavarba jött. - Vagy várj! A kezedet is le fertőtlenítem, mert itt is fel szakadt.  Legközelebb ne csinálj ilyet! - néz rám szúrósan, majd kezeim is le fertőtleníti. - na! - jön vissza, majd vesz elő egy sebtapaszt. - ezt szépen az álladon lévő sebre ragasztlyuk. - húzza le a rózsaszín hercegnős sebtapasz hátulját, s teszi fel államra. - tökéletes. - vigyorodik el. - illik hozzád. - kuncog.

-szeretlek. - nézek rá csillogó szemekkel. - nagyon.

-olyan kis érzelmes lettél. - áll be lábaim közé, s simít arcomra.

- te teszel azzá. Rajtad kívül senkinek sem mondtam ilyen nyíltan el, hogy mit érzek. - villantom ki fogaim.

-én is nagyon szeretlek, nyuszi. És köszönöm, hogy ki álltál értem, és megvédtél.

Sziasztok!
Remélem nem lett annyira rossz a mostani rész:(
Hamar hozom a következőt!
Puszi mindenkinek! <33