𝑶𝒍𝒅𝒂𝒍𝒂𝒅𝒐𝒏 𝒂 𝒗𝒆́𝒈𝒕𝒆𝒍𝒆𝒏 𝒇𝒆𝒍𝒆́ ×𝑱𝒊𝒌𝒐𝒐𝒌× 18+ ✔️

15.

-Jiminie. - simítok végig állán. - most megyek, de ígérem, fél három előtt itthon vagyok. - húzom magamhoz egy csókra.

-tudom, hogy tudsz magadra vigyázni, de aggódom. - húzta össze magát. - az apukáddal történtek.. Szóval csak pár nap telt el azóta. Biztos, hogy nem maradsz inkább itthon velem, és nézünk valamit? - próbált meg győzni.

-Chim.. - sóhajtottam egy hatalmasat. - Taehyungal muszáj találkozom. - adtam neki még egy puszit. - de ígérem, holnap bepótoljuk az össze bújást.

-vigyázz magadra. - mondja, majd az ajtófélfának támaszkodva várja, míg kilépek a kerítésen kívülre, és el nem tűnök a sötétségben.
Egyedül sétálok a kihalt, és csendes utcán, viszont agyam megszállják a sötét és idegesítő gondolataim. Napok óta rémálmaim vannak, s apám szavai, tettei gyötörnek. Képtelen leszek neki meg bocsátani. Bár nem hiszem, hogy valaha is bocsánatot kér majd. Lassan egy hét telt el, de azóta még anya sem keresett. Egész héten Jimin pátyolgatott, s állt mellettem. Annyira jól esett, hogy törődik velem, és nem hagy egyedül.. Amikor vele voltam, elfelejtettem gondolataim, s egy percre ismét önfeledt boldogság járta át testem. Azonban itt most se Jimin, se boldogság nem volt. Csak én, a gondolataim és az éjszaka.
Tae és én egy szórakozó helyen találkozunk, s végre elmesélhetem neki mi történt. Sokat keresett, de én mindig csak leráztam valamivel. Ez miatt pedig nagyon rosszul érzem magam. Csak kellett egy kis magány. De most majd meg tud mindent.

Be fordultam a szórakozó hely utcájába, s már messziről kiszúrtam a neon fénnyel megvilágított feliratot. Lépteim fel gyorsítottam, s sietve szeltem át a meg maradt távolságot. Egy - két ember tartózkodott a bár előtt, de Tae még nem volt sehol. Úgy döntöttem, hogy be megyek, s addig kérek valamit inni. Amint beléptem, meg csapott a pia és az izzadság szaga, amit hamar meg is szokott orrom, ezért nem kellett fintorogva mászkálnom. A pult felé vettem az irányt, majd az egyik szimpatikus székre le is huppantam.

-Egy whiskyt kérnék. - pillantottam a pultos lányra, aki eléggé méregetett. Szőke haja kócosan pihent vállán, testét egy sokat mutató miniruha takarta, száját pedig a lehető legvörösebb rúzzsal festette ki.

Tipikus kurva.

Szemeivel többször is végig mért, majd a pultra támaszkodva tette le elém a kért italt.

-mással is szolgálhatok, szépfiú? - dől támaszkodásában előrébb, így mellei jobban láthatóvá válnak. Eléggé próbálkozik, de sajnos hiába.

-köszi, nem. - válaszolok, majd fel állva a pulttól indulok meg egy asztal felé. Ebben a pillanatban látom meg Taet, amint felém igyekszik, s több emberen is átverekszi magát.

-tudod te, hogy én mennyire aggódtam? - jött oda hozzám, majd szoros ölelésbe vont. - minden rendben? - nézett szemeimbe.

-neharagudj.. - sóhajtottam. - üljünk le, és mindent el mesélek. - indultam el ismét a kiszemelt asztalhoz, nyomomban barátommal.

-szóval..-sürgetett.

-már kezdem is. - pillantottam italomra, majd le is húztam.

-hé, hé, hé! - vette el tőlem. - ne egyszerre az egészet!

-mostmár mindegy. - vonok vállát hanyagul, majd végre bele kezdek. - apám meg látott minket Jiminnel.. - néztem Tae döbbent szemeibe. - látta amint meg csókolom, utána pedig rengeteg hülyeségét mondott. Ócsárolta Jimint, nekem pedig elborult az agyam. Meg ütöttem Tae... Apám ezek után bekattant, s még anya se tudta le állítani.. Jimin pedig.. Pánikrohamot kapott. Alig tudtam segíteni rajta. Azt hittem meg fullad.. - temettem kezeim közé arcom. - most Jiminéknél lakom, és a szüleim már lassan egy hete nem kerestek. De apa igazából nem is érdekel. Viszont anya.. Kissé fáj, hogy nem keres. Azt se tudják mi van velem.