Hercegem (18+)

22

-Elizabeth nem tudo.. - Nyit be hozzám Mrs. Taylor késő délelőtt ám megakad amikor meglát minket Williammel az ágyban.- ..d hogy hol van a herceg. - Fejezi be gúnyos hangsúllyal.

-Nem.- Válaszol helyettem William.

-Keresnek fenn. - Sétál bejjebb a nevelőlő nem zavartatva magát.

-Keressenek.- Válaszol William és visszahunyja a szemét.

-Most magadba roskadtál drága fiam?- Kérdi fenn hangon.

-Nem.- Mondja William ugyanolyan hangsúllyal.

-Gyermeked lesz.- Mondja Mrs. Taylor, hogy fel fogja a helyzet súlyosságát. Vagy szépségét, részletkérdés.

-Legyen.- Feleli William csukott szemekkel.

-William!- Szólok rá. - Az a gyerek semmiről sem tehet.

-Én sem.- Vonja meg a vállát. A nevelő rám néz unottan, majd vissza Williamre, mintha arra kérne, hogy segítsek neki.

-Anglia örököse. A kis... Mi lesz a neve?- Rázom meg a vállát.

-Elizabeth neked ez egyátalán nem furcsa?- Kérdi felháborodva.

-De kétség kívül.- Vallom be. - De tudtuk hogy ez lesz.- Teszem hozzá.

-Leszarom.- Mondja végül.

-Szard le, de ne a kisbabát.- Simítom meg a haját.

-Jó arra van kilenc hónapom.- Cicceg.

-Csak nyolc.- Javítja ki Mrs. Taylor.

-Örülök.- Vágja rá William.

-Miért vagy ilyen ellenséges?- Kérdem komolyan. Nem válaszol.

-Nem akarsz öltözni? Az egész családod téged keres.- Elégeli meg Mrs. Taylor.

-Nem.- Válaszol a kérdésre William.

-Olyan vagy mint egy gyerek.- Fújtatja majd sóhajtva leül az íróasztalom előtti székre.

-Pedig apa leszek.- Válaszol frappánsan William.

-Addig fel nősz.- Legyint Mrs. Taylor.

-Az nem kérdés. - Mondja William elkomorodó arccal és borúsan rám pillant. Tudom mire gondol. Amikor megszületik a kisbaba én már nem leszek itt. Sőt, lehet hogy már férjnél is leszek.

-Miújság veletek? Gyakran jársz le ide? Tudod én arra vagyok hogy szóljak a lányoknak, hogy menjenek fek hozzád, de ha te arra is lusta vagy, hogy szóljál nekem, hát akkor aludozzál itt.- Panaszkodik Mrs. Taylor alaposan körbenézve a szobámon.

-Tegnap elélveztem Elizabethben. - Jelenti ki William hangosan, ám olyan hangsúllyal mintha azt mondta volna hogy "tegnap vettem egy kenyeret". Mrs. Taylor odakapja a fejét, majd piruló arcomra pillant. Szemei kikerekednek és ha jobban megvizsgáljuk le is sápadt egy kicsit.

-Mi?- Jól hallotta mégis csak ezt az egy dolgot tudja kimondani.

-Ahogy mondtam.- Mondja William.

-És te engedted?- Néz rám Mrs. Taylor. Szaggatott légzésemen próbálok segíteni, és szinte hallom ahogyan lüktet a vér a fülemben.

-Ő a herceg. - Mondom és nyelek egyet. Egy pillanatra azt hiszem, hogy a nevelőnő elájul, de sikerült erősen megfognia a szék karfáját, így csak támaszkodott.

-William te teljesen megőrültél?- Kérdi miközben visszanyeri az eredeti arcszínét.

-Meg.- Mondja.